A költségvetési csalás bűntettének büntetése elsősorban az okozott vagyoni hátrány mértékétől függ, de számos más tényező is befolyásolja a büntetés mértékét.

A büntetőeljárási törvény értelmében a büntetőeljárásban a jogellenesen megszerzett bizonyítékok nem használhatóak fel, azokat ki kell zárni a bizonyítékok köréből. Milyen esetekben beszélhetünk jogellenesen megszerzett bizonyítékokról?

Az ügyészség és a terhelt a vádemelés előtt egyezséget köthet a terhelt által elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a bűnösség beismeréséről és ennek következményeiről. Mit is jelent ez a gyakorlatban.

A járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy a bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ

A nyomozás során – vagy azt megelőzően – a nyomozó hatóság olyan eszközöket is igénybe vehet a bűncselekmény felderítése érdekében, amelyeknek az alkalmazásáról az érintetteknek nincs tudomása.  Ezeket hívjuk leplezett eszközöknek.

A büntetőeljárás bírósága szakasza az előkészítő üléssel indul, amelynek több funkciója is van. Az előkészítő ülés alapvetően határozza meg azt, hogy a büntetőeljárás hogyan folytatódik tovább.

A foglalkozástól eltiltás büntetést a bíróság jellemzően más büntetés mellett szabja ki, azonban ha az adott bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az 1 évet, a foglalkozástól eltiltás büntetés önállóan is kiszabható. Milyen esetekben szab vagy szabhat ki a bíróság foglalkozástól eltiltás büntetést?

Természetes, hogy aki bajba kerül, és büntetőeljárás alanya lesz, azt akarja, hogy a legjobb védőügyvéd képviselje a büntetőeljárásban.  A védőügyvédet keresők részéről így felmerül a kérdés, hogy kik a legjobb büntetőjogi ügyvédek akár Budapesten, akár az országban.

A bíróság a vádról ítélettel határoz, ha a vádlottat bűnösnek mondja ki vagy felmenti. Amennyiben az elsőfokú bíróság vádlottat bűnösnek mondja ki, a vádlottnak és a védőnek joga van fellebbezni az elsőfokú ítélettel szemben.   

A pénzbüntetés a Büntető Törvénykönyvben meghatározott büntetési nem, azaz a büntetések egyik fajtája. Kiszabható szabadságvesztés helyett és szabadságvesztés mellett is. A pénzbüntetés kiszabásának feltételei a következők.

A korább cikkben láthattuk, hogy a büntetés mértéke milyen alanyi tényezőktől függ.  A jelen cikkben a büntetés kiszabását befolyásoló tárgyi tényezőket vizsgáljuk meg.

Az, hogy konkrétan milyen tartamú szabadságvesztést szab ki a bíróság, egyrészt függ attól, hogy az adott bűncselekmény törvényi minimuma és maximuma hány év. A minimum és maximum között pedig függ attól, hogy milyen enyhítő és súlyosító körülmények állapíthatóak meg az adott ügyben.

A Büntető Törvénykönyv alapvetően "szabadságvesztés központú”, azaz a Btk.-ában szereplő bűncselekmények túlnyomó részénél a törvény arról rendelkezik, hogy a bűncselekmény hány évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.  

A büntetőeljárás legfontosabb szereplője a terhelt, hiszen a büntetőeljárás célja annak megállapítása, hogy terhelt követett-e bűncselekményt vagy nem. A terheltet a büntetőeljárás különböző szakaszaiban többféleképpen nevesíti a büntetőeljárási törvény.