Képviselet rendkívüli jogorvoslati eljárásokban

A másodfokú eljárás során hozott ítélet, vagy harmadfokú eljárás esetén a harmadfokú ítélet jogerőssé és végrehajthatóvá válik. Az ítélet jogerőssé válása után sem fogynak el azonban a védelem eszközei, rendkívüli jogorvoslatot azonban csak a törvényben meghatározott esetekben van lehetőség igénybe venni.

Rendkívüli jogorvoslat a felülvizsgálat, a perújítás és az alkotmányjogi panasz.

Felülvizsgálat

A felülvizsgálatot a Kúria folytatja le.

A felülvizsgálat két jellemző esete az, ha jogerős ítélete anyagi vagy eljárási jogszabályt sért.

Az eljárási jogszabálysértéssel hozott jogerős ítélet csak akkor alapoz meg felülvizsgálatot, ha a büntetőeljárási törvényben meghatározott eljárási szabálysértések valamelyike történik, ez viszonylag ritkán fordul elő.

A jogerős ítélet anyagi jogszabálysértés miatt történő megtámadása gyakoribb eset.

Anyagi jogszabálysértés

Az anyagi jogszabálysértés azt jelenti, hogy a jogerős ítéletet hozó bíróság a Büntető Törvénykönyvben foglaltakat figyelmen kívül hagyva, azokat helytelenül értelmezve hozott ítéletet.

Fontos hangsúlyozni, hogy a felülvizsgálati eljárásban a tényállása megváltoztatásának és a bizonyítékok értékelésének nincs helye, és új bizonyítékot sem lehet előterjeszteni. Ez az jelenti, hogy amit a jogerős ítélet megállapított, ahhoz a Kúria kötve van: nem módosíthat azt, hogy ami a jogerős ítéletben szerepel, az nem úgy történt, nem állapíthatja meg, hogy eljáró bíróság helytelen következtetéseket vont le, és nem mondhatja azt, hogy egy, a jogerős ítéletet hozó bíróság által elfogadott bizonyítékot nem fogad el.

Az anyagi jogszabálysértést így az alapozza meg rendszerint a védelem oldaláról nézve, ha azok a tények amelyeket a jogerős ítélet megállapított, nem valósítanak meg bűncselekmény, vagy más bűncselekményt valósítanak meg.

Például amennyiben a jogerős ítélet tartalmazza, hogy a vádlott 8 napon túl gyógyuló sérülést okozott a sértettnek, de tartalmazza azt is, hogy a sértett kezdte a konfliktust, vagy a sértett egy pisztollyal fenyegette a vádlottat, ennek ellenére nem menti fel a bíróság a vádlottat jogos védelem miatt, hanem elítéli, az anyagi jogszabálysértés esete állhat fenn.

Szintén anyagi jogszabálysértést – és így felülvizsgálatot – alapozhat meg, ha az ítélet nem tartalmazza azokat a tényeket, amelyek Büntető Törvénykönyvben foglalt bűncselekménynek feleltethetőek meg. A fenti példánál maradva, a jogerős ítélet súlyos testi sértés bűntettében mondja ki bűnösnek a vádlottat, de egyébként az ítélet nem tartalmazza, hogy a sértett sérülésének gyógytartama mennyi volt, így nem tartalmazza, hogy 8 napon belül vagy túl gyógyuló.

Anyagi jogszabálysértést és felülvizsgálatot alapozhat meg az is, ha az ítéletben rögzített tények alapján más bűncselekmény valósult meg, mint amit a jogerős ítélet megállapított. Például az ítélet emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek a vádlottat, de a megállapított tények alapján a helyes minősítés életveszélyt okozó testi sértés lenne, amelynek a büntetési tételkerete alacsonyabb.

Felülvizsgálatot alapozhat meg az is, ha csak egyes kérdésekben sért jogszabályt a jogerős ítélet. Például amennyiben helyesen mondta ki a vádlottat bűnösnek a bíróság költségvetési csalás büntetettében, ugyanakkor az ítélet nem tartalmazza azokat a tényeket, amelyek alapján a bíróság megállapította bűnszervezetben történő elkövetést, felülvizsgálatnak lehet helye. Bűnszervezeti elkövetés esetén a büntetési tétel a kétszeresére emelkedik, így a kérdés korántsem lényegtelen.

A felülvizsgálati indítvány elkészítése komoly szakmai munkát igényel, nemcsak a jogszabályok, hanem a bírói gyakorlat ismerete is elengedhetetlen. Fontos hangsúlyozni, hogy a felülvizsgálati indítványban csak a jogerős ítéletet csak olyan alapon lehet támadni, amelyet a törvény megenged, ellenkező esetben a felülvizsgálati indítvány nem fog eredményre vezetni. A jól elkészített felülvizsgálati indítvány a jogerős ítélet megváltoztatását eredményezheti.

Perújítás

A perújítást valamilyen, a jogerős ítélet meghozatala után felemerült új tény vagy bizonyíték eredményezheti.

Új bizonyíték

Perújítás van helye, ha alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel.

Újnak a perújítási indítványban megjelölt bizonyíték akkor tekintendő, ha az az alapügyben nem merült fel. Nem minősíthetők újnak azok a bizonyítékok, amelyeket a bíróság a tárgyaláson a tényállás megállapításánál felhasznált vagy értékelt.

Ugyanígy nem új bizonyíték a bizonyítás kiegészítése iránt - akár az elsőfokú tárgyaláson, akár a fellebbezésben - előterjesztett és elutasított indítványban megjelölt bizonyíték sem, minthogy azt a bíróság már értékelte azzal, hogy az egyéb rendelkezésre álló bizonyítékok egybevetésének eredményeként a jelzett bizonyítás felvételét szükségtelennek tartotta. Az alapeljárás során mellőzött bizonyítási indítvány ekként tehát szintén a tárgyalás anyaga, ezért az elutasított bizonyítási indítvány megismétlése alapján nincs helye a perújítás elrendelésének.

A perújítási eljárásban nincs mód az alapügyben hozott jogerős ítéletben már értékelt bizonyítékok újraértékelésére, következésképpen a perújítási indítványt nem lehet önmagában a bizonyítékoknak az alapügyben született ítéletben foglaltaktól eltérő mérlegelésére alapítani. A megállapított tények esetleges téves értékelése miatt tehát nincs perújításnak helye.

Új bizonyíték lehet ugyanakkor az alapügyben kihallgatott tanúra más, új ténnyel kapcsolatban történő hivatkozás. Mindez irányadó a szakértő tekintetében is, így perújítás elrendelése lehetséges az alapügyben eljárt szakértő újabb - az előzőtől eltérő - véleménye alapján.

Új bizonyíték esetén is csak akkor rendeli el a bíróság a perújítást, ha az új bizonyíték a jogerős ítélet érdemi megváltoztatását eredményezi: például a terheltet fel kell menteni, vagy vele szemben jelentősen enyhébb büntetést kell alkalmazni.

A perújítási gyakorlat ismerete fontos ahhoz, hogy a perújítási indítvány eredményre vezessen. A büntetőjogi ügyvéd rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amely alapján eldönthető, hogy a bizonyíték valóban újnak tekinthető-e, és van-e alapja perújítási indítvány előterjesztésének.

Hamis bizonyíték 

Szintén perújítást alapozhat meg, ha az alapügyben hamis vagy hamisított bizonyítékot használtak fel.

Hamis bizonyíték lehet egy hamis tanúvallomás, vagy egy hamisított okirat is.

Fontos hangsúlyozni azonban, hogy ebben az esetben perújítás csak akkor rendelhető el, ha egy másik büntetőeljárásban jogerősen megállapították a bizonyíték hamisságát.

Például ha egy tanú hamisan tanúskodott, először is feljelentést kell tenni, a büntetőeljárásnak végig kell mennie, majd akkor lehet csak perújítási indítványt előterjeszteni, ha ezen büntetőeljárás végén a bíróság megállapítja, hogy a tanú elkövette a hamis tanúzás bűntettét. Ezt azonban a bíróság csak akkor fogja megállapítani, a kétséget kizáróan bizonyított, hogy az adott tanúvallomás hamis.

Hatóság, ügyészség, bíróság tagja által elkövetett bűncselekmény

Perújítást alapoz meg az is, ha az alapügyben a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság tagja a kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte.

Ilyen kötelességszegés lehet például a kényszervallatás bűntette vagy a hivatali visszaélés bűntette.

Ebben az esetben szintén egy másik büntetőeljárásban kell jogerős ítéletnek megállapítania azt, hogy a hatóság vagy bíróság tagja bűncselekményt követett el.

Például ha a nyomozó hatóság valamely tagja kényszervallatással szerzett meg egy tanúvallomást, vagy az ügyészség eljáró tagja a büntetőeljárásban elkövette a hivatali visszaélés bűntettét, akkor a perújítás eléréséhez feljelentést kell tenni, a bíróságnak meg kell állapítania, hogy valóban, kétséget kizáróan el lett követve az adott bűncselekmény. Perújítási indítvány csak ezt követően terjeszthető elő.

Alkotmányjogi panasz

Alkotmányjogi panasz akkor terjeszthető elő a jogerős ítélettel szemben, ha a büntetőeljárásban a terheltnek valamilyen Alaptörvényben biztosított joga sérült.

Jellemzően a védőügyvéd a tisztességes eljáráshoz való jog megsértésére szokott hivatkozni, amely számos részjogosultságot foglal magában, így a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése különféle eljárási szabálysértések útján is megvalósulhat. 

Így például a terhelt védőhöz való jogának korlátozása, vagy a nyomozás lezárultát követően iratmegismerési jogának korlátozása megvalósíthatja a terhelt tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogának sérelmét. A büntetőeljárásban érvényesülnie kell a fegyveregyenlőség elvének, így minden olyan jogsértés megalapozhatja a tisztességes eljárás sérelmét, amely nem biztosítja a terheltnek azt, hogy a hatóság túlerejével szemben megfelelően védekezhessen.  Az is a tisztességes eljáráshoz való jog részét képezi egyébként, hogy a bíróság részletes indokolással lássa el döntéseit.

Eredményre vezető alkotmányjogi panasz elkészítéséhez elengedhetetlen mind a hazai Alkotmánybíróság, mind az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatának ismerete. Fontos hangsúlyozni, hogy alkotmányjogi panasz csak akkor vezethet eredményre, ha a jogsérelem alapjogi érintettségű, azaz a jogsértés érint valamely Alaptörvényben biztosított jogot. Éppen ezért az alkotmányjogi panaszban részletesen ki kell munkálni és le kell vezetni, hogy az adott eljárási szabálysértés milyen alapjogot sértett és hogyan. Ennek hiányában az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálati nélkül visszautasítja az alkotmányjogi panaszt.

Alkotmányjogi panaszt csak érdemi döntéssel szemben lehet előterjeszteni és akkor, ha minden rendes jogorvoslati eszköz ki lett merítve. Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül kell előterjeszteni.

Amennyiben az alkotmányjogi panasz eredményre vezet, és az Alkotmánybíróság megállapítja az alapjogi jogsértést, az Alkotmánybíróság a jogerős bírói ítéletet megsemmisíti.

Szakmai és precíz alkotmányjogi panasz elkészítéséhez mindenképpen érdemes büntetőügyvédet igénybe venni.