Élet, testi épség elleni bűncselekmények

Aki mást megöl, az emberölés bűntettét követi el. Aki más testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, a testi sértés bűncselekményét követi el.

Látszólag egyszerű a Büntető Törvénykönyv rendelkezése a két klasszikus élet, testi épség elleni bűncselekmény vonatkozásában, azonban a bizonyítási eljárás számos kérdést tartogat.

Ugyanis a Büntető Törvénykönyv ismeri az emberölést, és ismeri a halált okozó testi sértést. Ismeri az emberölés kísérletét, de ha a sértett nem veszti életét, felmerülhet, hogy a terhelt cselekménye nem emberölés, hanem „csak” életveszélyt okozó testi sértés bűntettének minősül.

Az emberölésnek vannak súlyosabban minősülő esetei is, ilye, ha az elkövető az emberölést nyereségvágyból, vagy aljas indokból követi el, de súlyosabban minősül az is, ha az elkövető védekezésre képtelen, vagy idős koránál fogva korlátozottan védekezni képes személy ellen követi a bűncselekményt.

Amennyiben az elkövető méltányolható okból származó erős felindulásban követi el az emberölés bűncselekményét, a cselekménye enyhébben büntetendő.

 

Az emberölés a Büntető Törvénykönyvben:

160. § (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést

a) előre kitervelten,

b) nyereségvágyból,

c) aljas indokból vagy célból,

d) különös kegyetlenséggel,

e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére,

f) több ember sérelmére,

g) több ember életét veszélyeztetve,

h) különös visszaesőként,

i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,

j) védekezésre képtelen személy sérelmére, 

k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére, vagy

l) az elkövetővel szemben emberölés miatt történt vádemelés után követik el.

(3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik. 

161. § Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Testi sértés esetén kérdés, hogy könnyű vagy súlyos-e a testi sérülés, azaz a sérülés 8 napon belül gyógyuló vagy azon túl. Ugyanakkor 8 napon belül gyógyuló sérülés esetén is minősülhet a cselekmény súlyos testi sértés kísérletének.

Amennyiben a terhelt szándéka nem a sértett megölésére irányul, csak a bántalmazására, és a bántalmazás következtében a terheltnek nem is kellett reálisan számolnia a sértett halalával, de a sértett mégis életét veszti, a halált okozó testi sértés bűncselekménye is felmerülhet.

Amennyiben a bántalmazás eredményeképp a sértett életveszélyes állapotba kerül, az életveszélyt okozó testi sértés bűncselekménye valósulhat meg, ugyanakkor ha a terheltnek számolnia kellett azzal, hogy a sértett az életét is veszítheti, az emberölés kísérlete is felmerülhet.

 

A testi sértés a Büntető Törvénykönyvben:

164. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.

(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést

a) aljas indokból vagy célból,

b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve

c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz.

(6) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést

a) aljas indokból vagy célból,

b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére,

c) a bűncselekmény el hárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére,

d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva,

e) különös kegyetlenséggel követik el.

(7) Aki a (3) vagy (6) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(8) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.

(9) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt

a) a (3) bekezdésben meghatározott esetben egy évig,

b) a (6) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott esetben három évig,

c) életveszélyes sérülés okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(10) A (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.

 

Az egyszerű törvényi rendelkezések mögött tehát egy összetett rendszer rajzolódik ki, ahol minden ténynek kiemelt jelentősége van. 

Az elhatárolások egyik kulcskérdése a terhet szándékának vizsgálata, azaz a terhelt célja mire irányult, vagy a cselekmény kifejtésekor a tudata milyen eredmény bekövetkezését fogta át.

Honnan tudjuk, hogy mire irányult a terhelt szándéka? A szándékra a külvilágban is felismerhető objektív tények alapján lehet következtetni – olvasható a bíróság ítéleteinek indokolásában. A szándékot meghatározó objektív tények feltárása ugyanakkor aprólékos, minden részletre kiterjedő bizonyítást igényel, amely során a védelemnek is közre kell működnie a terheltet mentő tények és körülmények feltárásában. Minden részletnek jelentősége van, hiszen az, hogy a terhelt cselekménye szándékos volt vagy gondatlan, életveszélyt okozó testi sértést követett el vagy emberölés kísérletét, éveket jelenthetnek.

Az adott ügytől függően ezen cselekményeknél a védőgyüvéd stratégiája lehet a jogos védelemre hivatkozás, mivel nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

Azaz legyen szó akár emberölésről, akár testi sértésről vagy más bűncselekményről, ha a terhelt cselekménye a másik féllel szembeni védekezésre irányul, nem követ el bűncselekményt.

A védekezés korlátja, hogy a védekező cselekménynek a támadással összehasonlítva szükségesnek és így arányosnak kell. A törvény tehát főszabály szerint nem engedi meg, hogy valaki a testi sértésre irányuló cselekménnyel szemben ölési cselekménnyel reagáljon, ugyanakkor a főszabály alól is vannak kivételek.

Egyrészt, ha terhelt a támadással szembeni védekezés arányosságát ijedtségből vagy menthető felindulásból lép túl, nem büntethető.

A támadással szembeni védekezés arányosságát szintén nem kell vizsgálni, ha azt személy ellen

-          éjjel,

-           fegyveresen,

-          felfegyverkezve vagy

-          csoportosan

követik el.

Szintén nem kell vizsgálni az védekezés arányosságát, ha a védekező lakásába

-          éjjel,

-           fegyveresen

-          elfegyverkezve vagy

-          csoportosan

 történik jogtalan behatolás, vagy

a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történik jogtalan behatolás.

Ezekben az esetekben tehát a védekező bármilyen módot és eszközt választhat az elkövetésre, a cselekménye nem lesz büntethető.

 

---

Az emberölésen és a testi sértés túl gyakori élet, testi épség elleni bűncselekmény a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és a segítségnyújtás elmulasztása is.

 

Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés lényege, hogy az elkövető foglalkozási szabály gondatlan megszegésével okoz másnak testi sérülést, ugyanakkor bűncselekmény az is, ha testi sértés okozása nélkül a foglalkozási szabály megszegésével más testi épségét és egészségét az elkövető közvetlen veszélynek tesz ki.

 Ebbe a körbe tartozhat az orvosi mulasztásból eredő műhibák, de akár egy építési munkaterületen történő szabályszegés is, amelynek következtében más testi épsége vagy egészsége veszélybe kerül vagy sérül.

A foglalkozási szabály megszegése is okozhat halált, ezt a törvény súlyosabban bünteti, de ha a halálos eredmény vonatkozásában az elkövető gondatlan, nem emberölés, hanem halált okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménye valósul meg.

A terhelt szándékának megítélése tehát ennél a bűncselekménynél is lényeges, mivel az okozott testi sértés vagy a veszélyeztetés vonatkozásában a terhelt csak gondatlan lehet, amennyiben a terhelt szándékosan kíván testi sérülést vagy halált okozni a sértettnek, a testi sértés vagy az emberölés bűncselekménye, illetve ezek kísérletei állapíthatóak meg.

 

A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés a Büntető Törvénykönyvben:

165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben három évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben – az ott tett megkülönböztetés szerint – egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

(4) E § alkalmazásában foglalkozási szabály a működőképes lőfegyver, a robbantószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is.

Segítségnyújtás elmulasztása

Segítségnyújtás elmulasztása bűntette valósul meg, ha az elkövető nem nyújt tőle elvárható segítséget annak, akinek élete vagy testi épsége közvetlen veszélybe került.

 Tipikus gyakorlati előfordulása a bűncselekménynek a közlekedési balesetek helyszínéről történő továbbhajtás, de akár az utcán fekvő veszélybe kerül sértett vonatkozásában is elkövethető a bűncselekmény.

Amennyiben valaki észleli, hogy más személy testi épsége vagy élete közvetlen veszélybe került, megállási, meggyőződési és segítségnyújtási kötelezettsége áll fenn.

A törvény úgy fogalmaz, hogy mindenki a „tőle elvárható” segítséget köteles nyújtani. Tehát az úszni nem tudó személytől nem várható el a vízben fuldokló sértett kimentése, hiszen azzal saját életét is veszélyeztetné, de az igen, hogy segítséget hívjon.

Természetesen amikor észleljük, hogy a rendőri intézkedés, vagy akár a mentő kiérkezése már elkezdődött, akkor a meggyőződési kötelezettség ezzel már teljesült, és a segítségnyújtás elmulasztása mint bűncselekmény nem valósul meg.

Súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha a sértett meghal, és a segítségnyújtás az életét megmenthette volna. A törvényszövegből kitűnik, hogy nem valósul meg ezen súlyosabb eset, ha a sértett halála még szakszerű orvosi beavatkozás esetén is feltétlen bekövetkezett volna.

Szintén súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha segítségnyújtást elmulasztó személy a segítségnyújtásra egyébként is köteles, például ilyen lehet az orvos, akit hivatalbeli és etikai szabályok kötnek.

Szintén súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha azt a helyzetet, amelyből kifolyólag a sértett élete vagy testi épsége veszélybe kerül, maga az elkövető idézte elő.  A terhelt szándékának vizsgálata ebben az esetben is gondos vizsgálatot igényel, mivel ha az elkövető szándéka eleve testi sértés vagy halál okozására irányul, vagy e tekintetben az elkövető gondatlan, akkor testi sértés vagy emberölés bűncselekménye valósulhat meg. A sértett testi épségét vagy életét veszélyeztető helyzet kialakulása kapcsán az elkövető tehát csakis vétlen lehet.

Látható, hogy az élet, testi épség elleni bűncselekmények törvényi szabályozása bár látszólag egyszerű, a Büntető Törvénykönyv rendszere rendkívül komplex, büntetőeljárás esetén minden ténynek és körülménynek jelentősége van, így elengedhetetlen a védőügyvéd, büntetőjogi ügyvéd segítsége.

 

A segítségnyújtás elmulasztása a Büntető Törvénykönyvben:

166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.

(3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.

(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.

 

Amennyiben élet, testi épség elleni bűncselekmény kapcsán konzultálni szeretne, kérjen időpontot online, vagy hívjon telefonon.