Testi sértés

A testi sértés más személy testi épségének vagy egészségének megsértésével valósul meg. A könnyű és súlyos testi sértés közötti alapvető különbséget a sérülés vagy betegség nyolc napon belüli, illetve nyolc napon túli gyógytartama jelenti. A cselekmény pontos minősítését ugyanakkor az elkövetés módja, az alkalmazott eszköz, az elkövető szándéka és a sérülés következményei is befolyásolják.

Bizonyos esetekben a hatóság a bántalmazást emberölés kísérletének minősítheti, amely lényegesen súlyosabb büntetőjogi következményekkel járhat. Az elhatárolás központi kérdése, hogy az elkövető szándéka testi sérülés okozására vagy a sértett életének kioltására irányult-e, illetve belenyugodott-e a halál bekövetkezésének lehetőségébe. A sérülés súlyossága önmagában nem dönti el ezt a kérdést. A védekezés kiemelt feladata ezért az ölési szándékra vonatkozó következtetések alapos vizsgálata és az indokolatlanul súlyos minősítés elhárítása.

A testi sértés miatt indult büntetőeljárásban az orvosi iratok, az igazságügyi szakértői vélemények, a tanúvallomások és a kamerafelvételek együttes értékelése meghatározó. A konfliktus előzményeinek és lefolyásának feltárása a jogos védelem megítélésében is döntő jelentőségű lehet.

A testi sértés a Büntető Törvénykönyvben

164. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.

(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4)^* A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést

a) aljas indokból vagy célból követik el,

b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére követik el,

c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el, vagy

d) úgy követik el, hogy az elkövető a cselekményt megelőzően – annak elkövetésével összefüggésbe hozható módon – kábítószert fogyasztott.

(5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz.

(6)^* A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést

a) aljas indokból vagy célból követik el,

b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére követik el,

c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el,

d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva követik el,

e) különös kegyetlenséggel követik el, vagy

f) úgy követik el, hogy az elkövető a cselekményt megelőzően – annak elkövetésével összefüggésbe hozható módon – kábítószert fogyasztott.

(7) Aki a (3) vagy (6) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(8) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.

(9) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt

a) a (3) bekezdésben meghatározott esetben egy évig,

b) a (6) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott esetben három évig,

c) életveszélyes sérülés okozása esetén egy évtől öt évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(10) A (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.

Hírek