Védői siker felülvizsgálati eljárásban

Az ügy érdekessége, hogy az ügyben eljáró ügyészségek és bíróságok ugyanazon tények alapján más-más bűncselekményben látták megállapíthatónak ügyfelünk büntetőjogi felelősségét, míg a védelem következetesen érvelt amellett, hogy a tények alapján semmilyen bűncselekmény nem állapítható meg.

Az eljárás során felmerült bűncselekmények

A vád információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás miatt emelt vádat, ezzel szemben a Pesti Központi Kerületi Bíróság sikkasztás bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottak. 

A fellebbviteli főügyészség álláspontja az volt, hogy a cselekmény sikkasztásnak minősítése nem törvényes, szerinte hűtlen kezelés bűntette állapítható meg.

A másodfokú bíróságként eljáró Fővárosi Törvényszék végül – jogerősen – visszatért a vádirati minősítéshez, és azt állapította meg, hogy információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettében bűnös a vádlott.

A védelem bár vitatta azt is, hogy a vád szerinti cselekmény megvalósult volna, az évekig tartó eljárásban végig amellett érvelt, hogy ha el is fogadnánk, hogy az történt, ami a vádban szerepel, az akkor sem bűncselekmény, legfeljebb polgári jogi vagy munkajogi jogsértés.

Ezért a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletével szemben felülvizsgálati indítvánnyal éltünk, a Kúria pedig a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Fővárosi Törvényszéket új eljárásra utasította. A Kúria elfogadva a védői érveket, megállapította, hogy Fővárosi Törvényszék ítéletében nem szerepelnek azok a tények, amelyek alapján törvényesen megállapítható lenne, hogy az ügyfelünk elkövette volna az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettét. Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettét az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz.

A Kúria döntése

A védői érveléssel egyezően a Kúria – egyéb hiányosságok mellett – megállapította, hogy az nem szerepel az ítéletben, hogy a vádlott adatbevitele befolyásolta volna az információs rendszer működését, és a sem, hogy ez hogyan okozott kárt a sértettnek.

A Fővárosi Törvényszék ítélete hiányos volt, így a Kúria nem volt abban a helyzetben, hogy érdemben döntsön a büntetőjogi felelősségről (bűnös vagy nem bűnös), így hatályon kívül helyezte az ítéletet.

Ugyanakkor mivel a Kúria a Fővárosi Törvényszék ítéletéből olyan kérdésekre hiányolta a választ, amelyeket az új eljárásban sem lehet a megválaszolni álláspontunk szerint, reális esély mutatkozik a teljes felmentésre.

Következtetések

Az ügyből tanulságként levonható, hogy sok esetben megéri minden jogorvoslati eszközt kimeríteni, és harcolni addig, amíg a törvény arra lehetőséget biztosít. A jelen ügyben a Kúria kellett ahhoz, hogy a védőügyvédi érvek célt érjenek.

Látható az is az ügyből, hogy a büntetőjog rendszere összetett, még a különböző ügyészségek és bíróságok is tudnak eltérő álláspontra helyezkedni abban, hogy ugyanazon tények alapján milyen bűncselekmény valósult meg. A büntetőjogi ügyvéd segít eligazodni a büntetőjogi fogalmak között, és beazonosítani, hogy az adott cselekmény milyen bűncselekmény lehet. Ugyanis érdemben és hatékonyan akkor lehet védekezni, ha tudjuk, hogy milyen bűncselekmény a vád tárgya.

Ezen összetett szabályrendszerben pedig az is elképzelhető, hogy az adott cselekmény – legyen akár a cselekmény bizonyítva is – nem bűncselekmény, hiába gondolja azt az ügyészség. A büntetőjog ugyanis a jogrendszerben a végső eszköz, azaz lehet, hogy valami polgári jogi szempontból vagy munkajogi szempontból jogellenes, de nem bűncselekmény. Lehet ugyanis, hogy nem jogszerűen járt el a vádlott, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy bűncselekményt követett el. A fenti ügyben is ez az elsődleges védői álláspont. A gazdasági bűncselekmények esetén különösen gyakori, hogy a cselekmény megítélése nem egyértelmű.

Büntetőjogi ügyvéd segítségével elkerülhető, hogy téves jogértelmezés áldozata legyen a vádlott.