Korrupciós bűncselekmények

A korrupciós bűncselekmények a közélet és a gazdasági élet tisztaságához, a pártatlan ügyintézéshez fűződő társadalmi érdeket sértik. Ezen bűncselekményeket mind a törvény, mind a jogalkalmazás relatíve szigorúan bünteti.

A korrupciós bűncselekményeket a Büntető Törvénykönyv mindkét oldalról büntetni rendeli, azaz egyrészt bűncselekményt követ el a jogtalan előny ígérő vagy adó (aktív vesztegetés), valamint a jogtalan előnyt vagy ígéretét elfogadó (passzív vesztegető) fél is.

Különbséget tehetünk továbbá a gazdasági és hivatali vesztegetés között is, tehát nemcsak az korrupciós bűncselekmény, ha hivatalos személyt hivatali munaköre kapcsán vesztegetnek meg – vagy ilyen személy fogad el jogtalan előnyt –, hanem a bűncselekmény megvalósulhat gazdasági társaság érdekében eljáró személy vonatkozásában is.

A korrupciós bűncselekmények közös eleme (elkövetési tárgya) a jogtalan előny, azaz a vesztegető fél a számára kedvezőbb ügyintézést jogtalan előny adásával kívánja elérni, míg a megvesztegetett fél a jogtalan előny ellenszolgáltatásaként biztosítja a kedvezőbb bánásmódot.

Jogtalan előny alatt nemcsak a pénz értendő – bár ez a leggyakrabban előforduló eset –, hanem mindaz jogtalan előnynek minősül, amely az elfogadóját a korábbinál kedvezőbb helyzetbe hozza. 

A bírói gyakorlat alapján ugyanakkor a szokásos mértékű ajándék nem tekinthető jogtalan előnynek, így pédául az még nem valósít meg bűncselekményt, ha a kutatást végző nyomozót a gyanúsított kávéval kínálja meg.

Fontos azonban, hogy a korrupciós bűncselekményeknek nincs értékhatára, azaz például a kormányhivatal nevében eljáró ügyintéző 1.000 Ft-tal történő befolyásolása is megvalósítja a bűncselekményt. A jogtalan előny mértékének a büntetéskiszabásnál lehet azonban jelentősége.

A korrupciós bűncselekményeket rendkívül nehéz felderíteni, hiszen az elkövetők mindent megtesznek a cselekmény titokban tartása érdekében. Természetesen a védelem számára a felderítési nehézségek egyben lehetőséget jelentenek, hiszen a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

A korrupciós bűncselekmények nyomozási nehézségeiből adódóan a nyomozó hatóság gyakran leplezett eszközök igénybevételével igyekszik felderíteteni azt, hogy mi is történt, azaz a bizonyítékok között rejtett figyelések eredményei, telefonbeszélgetések lehallgatása stb. is szerepelhet.

Ezen bizonyítékok beszerzését a büntetőeljárási törvény szigorú szabályok közé szorítja, amelyek megszegése a bizonyítéknak az eljárásból történő kirekeszétést is jelentheti. Ennélfogva a korrupciós bűncselekményeknél a védőügyvéd kiemelt feladata, hogy a bizonyítékok beszerzésének törvényességét alaposan vizsgálja. 

 

Amennyiben korrupciós bűncselekménnyel összefüggésben konzultálni szeretne, kérjen időpontot online, vagy hívjon telefonon.

 

 

Vegye fel velem a kapcsolatot!
24 órán belül válaszolok.