Korrupciós bűncselekmények

A korrupciós bűncselekmények a közélet és a gazdasági élet tisztaságához, a pártatlan ügyintézéshez fűződő társadalmi érdeket sértik. Ezen bűncselekményeket mind a törvény, mind a jogalkalmazás relatíve szigorúan bünteti.

A korrupciós bűncselekményeket a Büntető Törvénykönyv mindkét oldalról büntetni rendeli, azaz egyrészt bűncselekményt követ el a jogtalan előny ígérő vagy adó (aktív vesztegetés), valamint a jogtalan előnyt vagy ígéretét elfogadó (passzív vesztegető) fél is.

Különbséget tehetünk továbbá a gazdasági és hivatali vesztegetés között is, tehát nemcsak az korrupciós bűncselekmény, ha hivatalos személyt hivatali munaköre kapcsán vesztegetnek meg – vagy ilyen személy fogad el jogtalan előnyt –, hanem a bűncselekmény megvalósulhat gazdasági társaság érdekében eljáró személy vonatkozásában is.

A korrupciós bűncselekmények közös eleme (elkövetési tárgya) a jogtalan előny, azaz a vesztegető fél a számára kedvezőbb ügyintézést jogtalan előny adásával kívánja elérni, míg a megvesztegetett fél a jogtalan előny ellenszolgáltatásaként biztosítja a kedvezőbb bánásmódot.

Jogtalan előny alatt nemcsak a pénz értendő – bár ez a leggyakrabban előforduló eset –, hanem mindaz jogtalan előnynek minősül, amely az elfogadóját a korábbinál kedvezőbb helyzetbe hozza.  

A bírói gyakorlat alapján ugyanakkor a szokásos mértékű ajándék nem tekinthető jogtalan előnynek, így pédául az még nem valósít meg bűncselekményt, ha a kutatást végző nyomozót a gyanúsított kávéval kínálja meg.

Fontos azonban, hogy a korrupciós bűncselekményeknek nincs értékhatára, azaz például a kormányhivatal nevében eljáró ügyintéző 1.000 Ft-tal történő befolyásolása is megvalósítja a bűncselekményt. A jogtalan előny mértékének a büntetéskiszabásnál lehet azonban jelentősége.

A korrupciós bűncselekményeket rendkívül nehéz felderíteni, hiszen az elkövetők mindent megtesznek a cselekmény titokban tartása érdekében. Természetesen a védelem számára a felderítési nehézségek egyben lehetőséget jelentenek, hiszen a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

A korrupciós bűncselekmények nyomozási nehézségeiből adódóan a nyomozó hatóság gyakran leplezett eszközök igénybevételével igyekszik felderíteteni azt, hogy mi is történt, azaz a bizonyítékok között rejtett figyelések eredményei, telefonbeszélgetések lehallgatása stb. is szerepelhet.

Ezen bizonyítékok beszerzését a büntetőeljárási törvény szigorú szabályok közé szorítja, amelyek megszegése a bizonyítéknak az eljárásból történő kirekeszétést is jelentheti. Ennélfogva a korrupciós bűncselekményeknél a védőügyvéd kiemelt feladata, hogy a bizonyítékok beszerzésének törvényességét alaposan vizsgálja. 

Vesztegetés és hivatali vesztegetés

A Btk. 290. § (1) bekezdése alapján aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, a vesztegetés bűncselekményét valósítja meg.

A Btk. 293. § (1) bekezdése alapján aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, a hivatali vesztegetés bűntettét követi el.

A gazdasági vesztegetés bűncselekménye tehát csak akkor valósul meg, ha a jogtalan előny adása vagy ígérete azért történik, hogy a megvesztegett a kötelességét megszegje, míg a hivatali vesztegetés esetében már akkor is megvalósul a bűncselekmény, ha a vesztegető a megvesztegetettet a jogtalan előny adásával befolyásolni törekszik.

A hivatali vesztegetés így megvalusul akkor is, ha a vesztegető nem akarja kötelességszegésre indítani a megvesztegetettet, csupán ráhatást akar az ügyintézésére gyakorolni a jogtalan előnnyel.

Amennyiben a hivatali vesztegetés esetében a jogtalan előny adása mégis azért történik, hogy a hivalatos személy a kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen, akkor a cselekmény súlyosabban minősül.

Kiemelendő, hogy már a jogtalan előny ígérete is bűncselekmény.

 

A vesztegetés a Büntető Törvénykönyvben:

290. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el.

(3) A büntetés

a) az (1) bekezdés esetében egy évtől öt évig,

b) a (2) bekezdés esetében két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint büntetendő, aki a vesztegetést külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el.

(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követik el.

(6) Aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak, egészségügyben dolgozónak vagy ezekre tekintettel másnak az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint jogtalan előnyt ad vagy ígér, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

A hivatali vesztegetés a Büntető Törvénykönyvben:

293. § (1) Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha a jogtalan előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban követi el.

(4) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

(5) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.

(6) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

 

Vesztegetés elfogadása és hivatali vesztegetés elfogadása

Aki a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, a vesztegetés elfogadása bűncselekményéét valósítja meg.

A bűncselekmény megvalósulásához az szükséges, hogy a jogtalan előny és a kérője/elfogadója gazdasági társaságban végzett tevékenysége között legyen oksági kapcsolat. 

Kiemelendő, hogy nem csak az jogtalan előny elfogadása és a jogtalan előny ígéretének elfogadása bűncselekmény, hanem az is, ha a valamely harmadik személy a elkövetőre tekintettel (az elkövető gazdasági társaságban betöltött pozíciójára tekintettel) kér vagy fogad el jogtalan előnyt – vagy annak ígéretét – és a gazdasági társaság érdekében működő személy ezen harmadik személlyel egyetért.  A "rá tekintettel" fordulat olyan személyre utal, aki a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személyhez fűződő tényleges kapcsolatára tekintetettel képes arra, hogy őt befolyásolja. Ilyen esetben is a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a cselekmény tettese annak ellenére, hogy nem maga kéri vagy fogadja el a jogtalan előnyt vagy annak ígéretét. A bűncselekmény megvalósulásához elengendő, ha akár kifejezetten, akár hallgatólagosan egyetértett azzal, hogy a harmadik személy reá tekintettel jogtalan előnyt kérjen vagy kapjon. Az előny tényleges kérője vagy elfogadója ilyen esetben bűnsegédként vonható felelősségre.

A hivatali vesztegetés elfogadásának tényállása megegyzik a gazdasági vesztegetés elfogadásának tényállássával, azzal a különbséggel, hogy ezt a bűncselekményt csak hivatalos személy követheti el.

Azt, hogy ki minősül hivatalos személynek, a Büntető Törvénykönyv értelmező rendelkezései között találjuk meg, így hivatalos személy például a bíró vagy az ügyész, de hivatalos személyek az államigazgatási szerveknél vagy kormányhivataloknál közhatalmi feladatot ellátó személyek is, akiknek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik.

A hivatali vesztegetés súlyosabban minősül, ha a hivatalos személy nemcsak elfogadja az előnyt vagy annak ígéretét – vagy egyetért az előny kérőjével vagy elfogadójával –, hanem a jogtalan előny ellenszolgáltatásaként a hivatalos személy a kötelességét megszegi, a hatáskörét túllépi, vagy a hivatali helyzetével visszaél.

 

A vesztegetés elfogadása a Büntető Törvénykönyvben:

291. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha az elkövető

a) a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, egy évtől öt évig,

b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Ha az elkövető gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy, a büntetés

a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,

b) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben két évtől nyolc évig,

c) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el.

(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követik el. (6) *  E § alkalmazásában az egészségügyi szolgáltatással összefüggésben jogtalan előnynek minősül az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerinti jogtalan előny

 

A hivatali vesztegetés elfogadása Büntető Törvénykönyvben:

294. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki

a) a jogtalan előnyért

aa) hivatali kötelességét megszegi,

ab) hatáskörét túllépi, vagy ac) hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve

b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi hivatalos személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el.

(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követik el.

Befolyás vásárlása, befolyással üzérkedés

Aki, olyan személynek, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, vagy olyan személyre tekintettel, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, a befolyás vásárlása bűntettét valósítja meg.

Ennél a korrupciós bűncselekménynél tehát az elkövető olyan személynek ad vagy ígér jogtalan előnyt, aki maga nem hivatalos személy, viszont azt állítja, hogy hivatalos személyt fog befolyásolni a jogtalan előnyért cserébe.

A befolyásolás vásárlásnak „párja” a befolyással üzérkedés, amely bűncselekmény akkor valósul meg, ha valaki azért kér vagy fogad el jogtalan előnyt – vagy annak ígéretét –, mert arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt fog befolyásolni.

A befolyásolással üzérkedés súlyosabban minősülő esete, ha az elkövető nem csak azt állítja, hogy hivatalos személyt fog befolyásolni, hanem azt, hogy hivatalos személyt fog megvesztegetni, továbbá súlyosabban minősül az is, hogy ha valaki úgy kér vagy fogad el előnyt – vagy annak ígéretét – hogy hivatalos személynek adja ki magát.

A befolyással üzérkedés bűncselekménye tehát elkövethető úgy is, hogy valójában hivatalos személy befolyásolása nem is történik, csupán ezt állítja a jogtalan előny kérője vagy elfogadója, azaz a jogtalan előnyt adó személyt a befolyással üzérkedő megtéveszti. (Amennyiben az elkövető hivatalos személynek adja ki magát, a megtévesztés eleve a tényállás része.) A cselekmény ugyanakkor nem minősülhet csalásnak – és a befolyást vásárló nem lesz csalás sértettje – a korrupciós bűncselekmény fog megvalósulni.

 

A befolyás vásárlása a Büntető Törvénykönyvben:

298. § (1) Aki

a) olyan személynek, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, vagy

b) olyan személyre tekintettel, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(1a) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki magát hivatalos személynek kiadó személy részére vagy rá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) és (1a) bekezdésben meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el.

(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1)–(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

 

A befolyással üzérkedés a Büntető Törvénykönyvben:

299. § (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető

a) azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget,

b) hivatalos személynek adja ki magát, vagy

c) a bűncselekményt üzletszerűen követi el.

(2a) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki magát hivatalos személynek kiadva e színlelt működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja.

(3) Aki az (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el.

(6) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.

 

Hivalali visszaélés

A Büntetőt Törvénykönyv nem a korrupciós bűncselekmények, hanem a hivatali bűncselekmények közés sorolja a hivatali visszaélés bűntettét, azonban érdemes a korrupciós bűncselekményeknél megemlíteni, mivel a a hivatali visszaélés esetén is a hivatalos személy jogellenesen megszegi a kötelezettségét, túllépi a határkörét vagy visszaél a hivatali helyzetével.

A különbség a hivatali vesztegetés elfogadásához képest, hogy a hivatali visszaélés bűncselekménye esetén a hivatalos személy nem kér vagy kap jogtalan előnyt. A hivatalos személy célzottan szabályt szeg azért, hogy másnak jogtalan előnyt vagy éppen jogtalan hátrányt okozzan, de ezért ő maga nem kér és nem kap ellenszolgáltatást.

A védelem szempontjából így kiemelt jelentőséggel bír, hogy bizonyítható-e az, hogy a kötelességszegés ellenszolgáltatás fejében történt-e, mivel ha jogtalan előny adása vagy ígérete nem bizonyítható, a hivatali személy más javára történő kötelességszegésének bizonyítottsága esetén is csupán a hivatali visszaélés bűncselekménye állapítható meg, amely a hivatali vesztegetés elfogadásához képest enyhébben minősül. 

 

A hivatali visszaélés a Büntető Törvénykönyvben:

305. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen a) hivatali kötelességét megszegi, b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy c) hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Amennyiben korrupciós bűncselekménnyel kapcsolatban konzultálni szeretne, kérjen időpontot online, vagy hívjon telefonon.