Korrupciós bűncselekmények

A korrupciós bűncselekmények a közélet és a gazdasági élet tisztaságához, a pártatlan ügyintézéshez fűződő társadalmi érdeket sértik. Ezen bűncselekményeket mind a törvény, mind a jogalkalmazás relatíve szigorúan bünteti.

A korrupciós bűncselekményeket a Büntető Törvénykönyv mindkét oldalról büntetni rendeli, azaz egyrészt bűncselekményt követ el a jogtalan előny ígérő vagy adó (aktív vesztegetés), valamint a jogtalan előnyt vagy ígéretét elfogadó (passzív vesztegető) fél is.

Különbséget tehetünk továbbá a gazdasági és hivatali vesztegetés között is, tehát nemcsak az korrupciós bűncselekmény, ha hivatalos személyt hivatali munaköre kapcsán vesztegetnek meg – vagy ilyen személy fogad el jogtalan előnyt –, hanem a bűncselekmény megvalósulhat gazdasági társaság érdekében eljáró személy vonatkozásában is.

A korrupciós bűncselekmények közös eleme (elkövetési tárgya) a jogtalan előny, azaz a vesztegető fél a számára kedvezőbb ügyintézést jogtalan előny adásával kívánja elérni, míg a megvesztegetett fél a jogtalan előny ellenszolgáltatásaként biztosítja a kedvezőbb bánásmódot.

Jogtalan előny alatt nemcsak a pénz értendő – bár ez a leggyakrabban előforduló eset –, hanem mindaz jogtalan előnynek minősül, amely az elfogadóját a korábbinál kedvezőbb helyzetbe hozza.  

A bírói gyakorlat alapján ugyanakkor a szokásos mértékű ajándék nem tekinthető jogtalan előnynek, így pédául az még nem valósít meg bűncselekményt, ha a kutatást végző nyomozót a gyanúsított kávéval kínálja meg.

Fontos azonban, hogy a korrupciós bűncselekményeknek nincs értékhatára, azaz például a kormányhivatal nevében eljáró ügyintéző 1.000 Ft-tal történő befolyásolása is megvalósítja a bűncselekményt. A jogtalan előny mértékének a büntetéskiszabásnál lehet azonban jelentősége.

A korrupciós bűncselekményeket rendkívül nehéz felderíteni, hiszen az elkövetők mindent megtesznek a cselekmény titokban tartása érdekében. Természetesen a védelem számára a felderítési nehézségek egyben lehetőséget jelentenek, hiszen a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

A korrupciós bűncselekmények nyomozási nehézségeiből adódóan a nyomozó hatóság gyakran leplezett eszközök igénybevételével igyekszik felderíteteni azt, hogy mi is történt, azaz a bizonyítékok között rejtett figyelések eredményei, telefonbeszélgetések lehallgatása stb. is szerepelhet.

Ezen bizonyítékok beszerzését a büntetőeljárási törvény szigorú szabályok közé szorítja, amelyek megszegése a bizonyítéknak az eljárásból történő kirekeszétést is jelentheti. Ennélfogva a korrupciós bűncselekményeknél a védőügyvéd kiemelt feladata, hogy a bizonyítékok beszerzésének törvényességét alaposan vizsgálja. 

Vesztegetés és hivatali vesztegetés

A Btk. 290. § (1) bekezdése alapján aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, a vesztegetés bűncselekményét valósítja meg.

A Btk. 293. § (1) bekezdése alapján aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, a hivatali vesztegetés bűntettét követi el.

A gazdasági vesztegetés bűncselekménye tehát csak akkor valósul meg, ha a jogtalan előny adása vagy ígérete azért történik, hogy a megvesztegett a kötelességét megszegje, míg a hivatali vesztegetés esetében már akkor is megvalósul a bűncselekmény, ha a vesztegető a megvesztegetettet a jogtalan előny adásával befolyásolni törekszik.

A hivatali vesztegetés így megvalusul akkor is, ha a vesztegető nem akarja kötelességszegésre indítani a megvesztegetettet, csupán ráhatást akar az ügyintézésére gyakorolni a jogtalan előnnyel.

Amennyiben a hivatali vesztegetés esetében a jogtalan előny adása mégis azért történik, hogy a hivalatos személy a kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen, akkor a cselekmény súlyosabban minősül.

Kiemelendő, hogy már a jogtalan előny ígérete is bűncselekmény.

Vesztegetés elfogadása és hivatali vesztegetés elfogadása

Aki a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, a vesztegetés elfogadása bűncselekményéét valósítja meg.

A bűncselekmény megvalósulásához az szükséges, hogy a jogtalan előny és a kérője/elfogadója gazdasági társaságban végzett tevékenysége között legyen oksági kapcsolat. 

Kiemelendő, hogy nem csak az jogtalan előny elfogadása és a jogtalan előny ígéretének elfogadása bűncselekmény, hanem az is, ha a valamely harmadik személy a elkövetőre tekintettel (az elkövető gazdasági társaságban betöltött pozíciójára tekintettel) kér vagy fogad el jogtalan előnyt – vagy annak ígéretét – és a gazdasági társaság érdekében működő személy ezen harmadik személlyel egyetért.  A "rá tekintettel" fordulat olyan személyre utal, aki a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személyhez fűződő tényleges kapcsolatára tekintetettel képes arra, hogy őt befolyásolja. Ilyen esetben is a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a cselekmény tettese annak ellenére, hogy nem maga kéri vagy fogadja el a jogtalan előnyt vagy annak ígéretét. A bűncselekmény megvalósulásához elengendő, ha akár kifejezetten, akár hallgatólagosan egyetértett azzal, hogy a harmadik személy reá tekintettel jogtalan előnyt kérjen vagy kapjon. Az előny tényleges kérője vagy elfogadója ilyen esetben bűnsegédként vonható felelősségre.

A hivatali vesztegetés elfogadásának tényállása megegyzik a gazdasági vesztegetés elfogadásának tényállássával, azzal a különbséggel, hogy ezt a bűncselekményt csak hivatalos személy követheti el.

Azt, hogy ki minősül hivatalos személynek, a Büntető Törvénykönyv értelmező rendelkezései között találjuk meg, így hivatalos személy például a bíró vagy az ügyész, de hivatalos személyek az államigazgatási szerveknél vagy kormányhivataloknál közhatalmi feladatot ellátó személyek is, akiknek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik.

A hivatali vesztegetés súlyosabban minősül, ha a hivatalos személy nemcsak elfogadja az előnyt vagy annak ígéretét – vagy egyetért az előny kérőjével vagy elfogadójával –, hanem a jogtalan előny ellenszolgáltatásaként a hivatalos személy a kötelességét megszegi, a hatáskörét túllépi, vagy a hivatali helyzetével visszaél.

Befolyás vásárlása, befolyással üzérkedés

Aki, olyan személynek, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, vagy olyan személyre tekintettel, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, a befolyás vásárlása bűntettét valósítja meg.

Ennél a korrupciós bűncselekménynél tehát az elkövető olyan személynek ad vagy ígér jogtalan előnyt, aki maga nem hivatalos személy, viszont azt állítja, hogy hivatalos személyt fog befolyásolni a jogtalan előnyért cserébe.

A befolyásolás vásárlásnak „párja” a befolyással üzérkedés, amely bűncselekmény akkor valósul meg, ha valaki azért kér vagy fogad el jogtalan előnyt – vagy annak ígéretét –, mert arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt fog befolyásolni.

A befolyásolással üzérkedés súlyosabban minősülő esete, ha az elkövető nem csak azt állítja, hogy hivatalos személyt fog befolyásolni, hanem azt, hogy hivatalos személyt fog megvesztegetni, továbbá súlyosabban minősül az is, hogy ha valaki úgy kér vagy fogad el előnyt – vagy annak ígéretét – hogy hivatalos személynek adja ki magát.

A befolyással üzérkedés bűncselekménye tehát elkövethető úgy is, hogy valójában hivatalos személy befolyásolása nem is történik, csupán ezt állítja a jogtalan előny kérője vagy elfogadója, azaz a jogtalan előnyt adó személyt a befolyással üzérkedő megtéveszti. (Amennyiben az elkövető hivatalos személynek adja ki magát, a megtévesztés eleve a tényállás része.) A cselekmény ugyanakkor nem minősülhet csalásnak – és a befolyást vásárló nem lesz csalás sértettje – a korrupciós bűncselekmény fog megvalósulni.

Hivatali visszaélés

A Büntetőt Törvénykönyv nem a korrupciós bűncselekmények, hanem a hivatali bűncselekmények közés sorolja a hivatali visszaélés bűntettét, azonban érdemes a korrupciós bűncselekményeknél megemlíteni, mivel a a hivatali visszaélés esetén is a hivatalos személy jogellenesen megszegi a kötelezettségét, túllépi a határkörét vagy visszaél a hivatali helyzetével.

A különbség a hivatali vesztegetés elfogadásához képest, hogy a hivatali visszaélés bűncselekménye esetén a hivatalos személy nem kér vagy kap jogtalan előnyt. A hivatalos személy célzottan szabályt szeg azért, hogy másnak jogtalan előnyt vagy éppen jogtalan hátrányt okozzan, de ezért ő maga nem kér és nem kap ellenszolgáltatást.

A védelem szempontjából így kiemelt jelentőséggel bír, hogy bizonyítható-e az, hogy a kötelességszegés ellenszolgáltatás fejében történt-e, mivel ha jogtalan előny adása vagy ígérete nem bizonyítható, a hivatali személy más javára történő kötelességszegésének bizonyítottsága esetén is csupán a hivatali visszaélés bűncselekménye állapítható meg, amely a hivatali vesztegetés elfogadásához képest enyhébben minősül. 

Amennyiben korrupciós bűncselekménnyel kapcsolatban konzultálni szeretne, kérjen időpontot online, vagy hívjon telefonon.