Korrupciós bűncselekmények

Vesztegetés elfogadása és hivatali vesztegetés elfogadása

Aki a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, a vesztegetés elfogadása bűncselekményéét valósítja meg.

A bűncselekmény megvalósulásához az szükséges, hogy a jogtalan előny és a kérője/elfogadója gazdasági társaságban végzett tevékenysége között legyen oksági kapcsolat. 

Kiemelendő, hogy nem csak az jogtalan előny elfogadása és a jogtalan előny ígéretének elfogadása bűncselekmény, hanem az is, ha a valamely harmadik személy a elkövetőre tekintettel (az elkövető gazdasági társaságban betöltött pozíciójára tekintettel) kér vagy fogad el jogtalan előnyt – vagy annak ígéretét – és a gazdasági társaság érdekében működő személy ezen harmadik személlyel egyetért.  A "rá tekintettel" fordulat olyan személyre utal, aki a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személyhez fűződő tényleges kapcsolatára tekintetettel képes arra, hogy őt befolyásolja. Ilyen esetben is a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a cselekmény tettese annak ellenére, hogy nem maga kéri vagy fogadja el a jogtalan előnyt vagy annak ígéretét. A bűncselekmény megvalósulásához elengendő, ha akár kifejezetten, akár hallgatólagosan egyetértett azzal, hogy a harmadik személy reá tekintettel jogtalan előnyt kérjen vagy kapjon. Az előny tényleges kérője vagy elfogadója ilyen esetben bűnsegédként vonható felelősségre.

A hivatali vesztegetés elfogadásának tényállása megegyzik a gazdasági vesztegetés elfogadásának tényállássával, azzal a különbséggel, hogy ezt a bűncselekményt csak hivatalos személy követheti el.

Azt, hogy ki minősül hivatalos személynek, a Büntető Törvénykönyv értelmező rendelkezései között találjuk meg, így hivatalos személy például a bíró vagy az ügyész, de hivatalos személyek az államigazgatási szerveknél vagy kormányhivataloknál közhatalmi feladatot ellátó személyek is, akiknek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik.

A hivatali vesztegetés súlyosabban minősül, ha a hivatalos személy nemcsak elfogadja az előnyt vagy annak ígéretét – vagy egyetért az előny kérőjével vagy elfogadójával –, hanem a jogtalan előny ellenszolgáltatásaként a hivatalos személy a kötelességét megszegi, a hatáskörét túllépi, vagy a hivatali helyzetével visszaél.

 

A vesztegetés elfogadása a Büntető Törvénykönyvben:

291. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha az elkövető

a) a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, egy évtől öt évig,

b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Ha az elkövető gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy, a büntetés

a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig,

b) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben két évtől nyolc évig,

c) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el.

(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követik el. (6) *  E § alkalmazásában az egészségügyi szolgáltatással összefüggésben jogtalan előnynek minősül az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerinti jogtalan előny

 

A hivatali vesztegetés elfogadása Büntető Törvénykönyvben:

294. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki

a) a jogtalan előnyért

aa) hivatali kötelességét megszegi,

ab) hatáskörét túllépi, vagy ac) hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve

b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi hivatalos személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el.

(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követik el.

Amennyiben korrupciós bűncselekménnyel kapcsolatban konzultálni szeretne, kérjen időpontot online, vagy hívjon telefonon.