Gazdasági, pénzügyi bűncselekmények

A gazdasági bűncselekmények egy átfogó bűncselekmény-kategória, ide soroljuk azokat a bűncselekményeket, amelyek pénzügyi műveletekkel, vagy gazdasági eseményeket megvalósító pénzügyi műveletsorozatokkal sértik a gazdasági folyamatok működésének törvényes rendjét. A gazdasági bűncselekmények okozhatnak vagyoni hátrányt gazdasági társaságoknak, magánszemélyeknek, de olyan gazdasági bűncselekmény is van, amely nem okoz vagyoni hátrányt, hanem magát a pénzügyi rendet, és a gazdasági szereplők abba vetett bizalmát sérti.

A gazdasági bűncselekmények közös jellemzője, hogy a gazdasági, pénzügyi folyamatokra vonatkozó jogszabályok nem a Büntető Törvénykönyvben találhatóak, hanem un. háttérjogszabályokban. Ebből következik, hogy a bűncselekmények megértéséhez és megítéléséhez jellemzően egyéb pénzügyi jogi ismeretek és szaktudás is szükséges.

A gazdasági bűncselekmények esetében figyelemreméltó, hogy a vád eredményessége alacsonyabb a többi bűncselekmény-típushoz képest, ennek oka éppen az, hogy nem minden gazdasági, pénzügyi jogszabályt sértő magatartás bűncselekmény.

A gazdasági, pénzügyi folyamatokra vonatkozó jogszabályok így a védekezést is meghatározhatják: a védelem célja lehet annak láttatása, hogy az elkövető cselekménye nem sértette meg a gazdálkodás rendjét, így bűncselekmény sem valósulhatott meg, de lehet az is, hogy ugyan jogszabálysértés megvalósulhatott, de nem valósult meg bűncselekmény. A védekezési stratégia megválasztásához olyan védőügyvéd, büntetőjogi ügyvéd szükséges, aki a pénzügyi háttérjogszabályokban is eligazodik. 

Gazdasági társaság működésének keretében elkövetett bűncselekmény esetén fontos a védekezés szempontjából a felelősségi körök tisztázása is, azaz, hogy egy adott pénzügyi, gazdasági folyamatért a gazdasági társaság mely tisztségviselője tartozik felelőséggel.

A gazdaság folyamatos változásával a gazdasági, pénzügyi folyamatok is egyre összetettebbek, így a vonatkozó jogszabályok köre is bővül. Ezzel párhuzamosan a Büntető Törvénykönyvben is egyre több gazdasági bűncselekmény található. A folyamatosan bővülő és változó jogszabályok, továbbá a jogszabályokat értelmező bírói gyakorlat követése naprakész tudást igényel.

Hűtlen kezelés

Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, a hűtlen kezelés bűncselekményét követi el.

A hűtlen kezelés klasszikus bűncselekmény, amelyet a Büntető Törvénykönyv a vagyon elleni bűncselekmények közé sorol, mivel az elkövető kötelességszegésével a sértettnek okoz vagyoni hátrányt.

Azonban a hűtlen kezelés jellemzően gazdasági tásaság érdekében eljáró személy részéről merül fel, és gyakori az is, hogy nem egy egyszeri kötelességszegés valósítja meg a bűncselekményt, hanem egy összetett gazdasági folyamat. Így a hűtlen kezelésre is tekinthetünk gazdasági bűncselekményként.

A hűtlen kezelés elkövetője az lehet, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg. Ilyen lehet a gazdasági ügyvezetője, cégvezetője, vagy más olyan munkavállaló is, akit a gazdasági társaság nagyobb fokú önállóság mellett a vagyon kezelésével bízott meg. A nagyobb fokú önállóságnak azért van jelentősége, mert nem egyszerűen a vagy rábízásáról van szó (mint a sikkasztás esetében), hanem a vagyon kezeléséről, amibe beletartozik minden olyan intézkedés, amely a vagyon megóvását, gyarapodását szolgálja.

A hűtlen kezelés bűncselekménye a vagyonkezelési kötelesség megsértésével valósulhat meg. A vagyonkezelési kötelezettség tartalma – így az, hogy mi számít a megsértésének – alapulhat a gazdasági társaság tulajdonosainak döntésén, a gazdasági társaság létesítő okiratán, belső utasításokon és más – nem büntetőjogi – szabályon is. A gazdasági társaság vagyonának kezelésére vonatkozó alapvető polgári jogi szabály, hogy a vezető tisztségviselő az eljárása során a gazdasági társaság érdekeit köteles szem előtt tartani.

A gazdálkodás természetes velejárója, hogy gazdasági társaság számára veszteség is keletkezhet. Annak megítélése, hogy egy veszteséget eredményező ügylet esetén az ügyvezető bűncselekményt követett-e el, egyáltalán sértett-e jogszabályt a vagyonkezelő, alapos vizsgálatot igényel. Ugyanis egy-egy ügylet kiragadása egy gazdasági folyamatból lehet, hogy átmenetileg vagyoncsökkenést eredményez, ugyanakkor a gazdasági folyamat egészét tekintve az mégis állhat a gazdasági társaság érdekében. A hűtlen kezelés megítélésének nehézségét éppen az okozza, hogy az egész komplex gazdasági folyamat megvizsgálása szükséges ahhoz, hogy állást lehessen foglalni az elkövető bűncselekménybe ütköző magatartását illetően.

A hűtlen kezelés bűncselekménye szándékos bűncselekmény, azaz az elkövető szándékának át kell fognia, hogy kötelességszegése vagyoni hátrányt okoz vagy okozhat. A gazdasági, pénzügyi szempontok figyelembevételének az elkövető tudattartalmának megítélése során is kiemelt szerep jut. A gazdasági társaság kockázatot vállal minél magasabb profit elérése érdekében, ugyanakkor ha a profit helyett veszteség lesz, meg kell vizsgálni, hogy indokolt volt-e az elkövető kockázatvállalása, figyelembe vette a gazdasági környezetet, mekkora volt a valószínűsége annak, hogy nyereség fog realizálódni stb.

Az összetett gazdasági folyamatok értékelése során keletkező logikai rések a védőügyvéd számára tágra nyithatják a védekezési lehetőségeket.

Csődbűncselekmény

A csődbűncselekmény kulcsfogalma a fizetésképtelenség, a bűncselekmény megvalósulásának esetei is ezen fogalom köré összpontosulnak.

A csődbűncselekményt ugyanis egyrészt az valósítja meg, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével, színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.

A fenti felsorolt magatartások közül a vagyon eltitkolása, megrongálása, elrejtése stb. nem igényel különösebb magyarázatot, ugyanakkor a vagyonnak az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon való csökkentése – a hűtlen kezeléshez hasonlóan – a gazdasági ügyletek gondos vizsgálatát teszi szükségessé annak megítélése érdekében, hogy megvalósult-e bűncselekmény.

A hűtlen kezeléssel szemben ugyanakkor a csődbűncselekmény csak akkor valósulhat meg, ha a gazdasági társaság a kétes ügylet megkötésekor fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben van. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét a Csődtörvény (1991. évi XLIX. törvény) határozza meg. A törvény szerint ez az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

Látható, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet jogi megítélése gazdasági kérdés.

A csődbűncselekmény valósul meg akkor is, ha a gazdasági társaság nincs fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben, de a bűncselekmény tárgyává tett ügylet mégis fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetet vagy fizetésképtelenséget idéz elő. Tehát amíg az előbbi esetben a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet a bűncselekménnyel érintett ügylettől vagy ügyletektől függetlenül is fennállt, addig ebben az esetben az elkövető a fenti magatartásokkal idézi ezt elő.

A csődbűncselekmény esetében a vagyoncsökkenés – szemben a hűtlen kezeléssel – nem a gazdasági társaság vagyoni helyzetét sérti – hiszen a gazdasági társaság már egyébként is a megszűnés szélén áll – hanem a gazdasági társaság hitelezőinek helyzetét.

A hitelezői követelések kielégítésének a Csődtörvényben meghatározott sorrendje van. Amennyiben az elkövető ezt a sorrendet megsérti, szintén megvalósítja a csődbűncselekményt, azonban ez a cselekmény csupán két évig terjedő vétség, így enyhébben büntetendő.

Pénzmosás

A pénzmosás a leggyakoribb pénzügyi bűncselekmények egyike, amelynek oka, hogy a Büntető Törvénykönyv a pénzmosás bűncselekményét az utóbbi évtizedekben fokozatosan kiterjesztett olyan magatartásokra is, amelyek korábban nem valósították meg ezt a bűncselekményt. A pénzmosásként büntetendő magatartások bővítése az Európai Uniónak a határon átnyúló pénzmosás megelőzése érdekében hozott irányelveinek való megfelelést célozta.

A pénzmosás bűncselekménye un. járulékos bűncselekmény, ami azt jelenti, hogy valamely más bűncselekményhez kapcsolódik, annak az utócselekménye. A bűnös úton szerzett vagyon tehát valamely más bűncselekményből származik.

A pénzmosás bűncselekményét követi el az, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetét, a vagyonon fennálló jogot, a vagyon helyét, ezek változását elfedi vagy elleplezi.

A pénzmosás bűncselekményét megvalósítja az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének, a vagyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának elfedése vagy elleplezése céljából a vagyont mástól átveszi, elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy arról rendelkezik.

A pénzmosás ezen, klasszikusnak mondható esetének célja az, hogy a bűnös úton szerzett vagyon a külvilág felé legális vagyonként jelenjen meg, és az elkövető ennek érdekében végez valamilyen jogügyletet, pénzügyi tevékenységet stb. A vagyon eredetének elleplezése megvalósulhat egyszerű, könnyen felderíthető pénzügyi műveletekkel, ugyanakkor a bonyolult pénzügyi konstrukciók létrehozása – amelyben keveredik a legális és a bűnös úton szerzett vagyon – a pénzmosás felderítésével szemben komoly akadályt tud jelenteni a bűnüldöző hatóságoknak.

A pénzmosás bűncselekményét megvalósítja az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének, a vagyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának elfedése vagy elleplezése céljából a vagyont mástól átveszi, elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy arról rendelkezik.

A pénzmosás fenti eseteit megvalósíthatja az is, aki más által elkövetett bűncselekményből származó pénz eredetének elleplezése érdekében cselekszik, és megvalósíthatja az is, aki a saját maga által elkövetett bűncselekményből származó pénzt „mossa tisztára.”

Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon mástól való átvételével, elrejtésével, átalakításával, átruházásával, elidegenítésében való közreműködéssel, felhasználásával, az azzal összefüggésben végzett pénzügyi tevékenységgel, pénzügyi szolgáltatás igénybevételével, vagy az arról való rendelkezéssel közreműködik a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsításában, vagy a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsítására törekszik.

A pénzmosás ezen esete nem a vagyon eredetének leplezését, azaz a legalitása látszatának megteremtését célozza, hanem a pénzzel végzett tevékenység a mással szembeni vagyonelkobzást meghiúsítását célozza.

A vagyonelkobzást arra a vagyonra kell elrendeli, amely az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett, arra a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak és arra vagyonra, amely  az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt (korrupciós bűncselekmény esetében.)

Fontos kiemelni, hogy a pénzmosás ezen esete csak a mással szembeni vagyonelkobzás meghiúsítását célozhatja, az nem bűncselekmény, ha az elkövető, akinek valamely más bűncselekmény elkövetéséből vagyona származott, a vele szembeni vagyonelkobzás megakadályozására törekszik.

Pénzmosást követ el az is, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont megszerzi, felette rendelkezési jogosultságot szerez, vagy megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik.

A pénzmosás ezen esete nem tartalmaz célzatot, azaz a felsorolt pénzügyi műveletek akkor is megvalósítják a pénzmosás bűncselekményét, ha az pénzügyi művelet vagy műveletek nem a vagyon eredetének elleplezése érdekében történnek. Így pénzmosást követ el az is például, aki a csalásból származó bankszámlára érkezett pénzt készpénzben felveszi.

Ugyanakkor fontos, hogy a törvény tartalmazza a „más által elkövetett bűntetendő cselekmény” fordulatot, azaz a saját bűncselekményből származó pénz vonatkozásában a pénzmosás ezen fordulatát sem lehet elkövetni.

A pénzmosás bűncselekménye szándékosan és gondatlanul is elkövethető. A szándékos pénzmosás megállapításához elegendő, ha a körülményekből az elkövetőnek fel kellett ismernie, hogy a vagyon nem származhat legális forrásból, azonban az elkövetőnek nem kell tudnia azt, hogy konkrétan milyen bűncselekmény elkövetés áll a pénzszerzés mögött.

Az enyhébben minősülő gondatlan pénzmosás pedig akkor valósulhat meg, ha. a körülményekből az elkövetőnek nem kellett tudnia, hogy a vagyon bűncselekmény elkövetéséből származik, azonban kellő körültekintés mellett ezt mégis fel kellett volna ismerni.

A fentiekből látszik, hogy a pénzmosás bűncselekmények rendkívül komplexé vált, és számos, korábban nem büntetett magatartást bűncselekménnyé vált. 

Amennyiben gazdasági, pénzügyi bűncselekmény kapcsán konzultálni szeretne, kérjen időpontot online, vagy hívjon telefonon.