Képviselet a bíróság előtt

Miután a nyomozás lezárult, és az ügyészség álláspontja szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a vádemeléshez, az ügyészség vádiratot nyújt be az illetékes bírósághoz. Ezzel az ügy bírósági szakaszba kerül.

A bírósági szakasz a büntetőeljárás legfontosabb része, hiszen nem a nyomozó hatóság és nem is az ügyészség fog dönteni a vádlott büntetőjogi felelősségéről, hanem a bíróság. Itt nyílik lehetősége a vádlottnak és a védőjének arra, hogy a nyomozás során beszerzett bizonyítékokat cáfolják, vagy rávilágítsanak arra, hogy a bizonyítékokból más következtetések is levonhatóak, nemcsak az, amit az ügyészség állít a vádiratában.

A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a vádlott terhére, és a védelem feladata, hogy meggyőzze a bíróságot arról, hogy rendelkezésre álló bizonyítékok nem elegendőek ahhoz, hogy az ügyfele büntetőjogi felelősségét a bíróság megállapítsa.

A bírósági szakasz az elsőfokú eljárásban előkészítő ülésből és tárgyalásból áll.

Előkészítő ülés

Az előkészítő ülésen két legfontosabb funkciója, hogy egyrészt a vádlott itt nyilatkozik arról, hogy a büntetőjogi felelősségét elismeri-e vagy sem, illetve az előkészítő ülésen van lehetőség további bizonyítási indítványok előterjesztésére mind az ügyészség, mind a vádlott/védelem részéről.

Miért van szükség védőügyvédre az előkészítő ülésre?

Annak eldöntése, hogy érdemes-e a vádlottnak elismerni a bűncselekmény elkövetését, vagy érdemes-e védekeznie, összetett, szakmai tudást és tapasztalatot igénylő kérdés.

Részletesen és alaposan meg kell vizsgálni, hogy milyen bizonyítékok keletkeztek a nyomozati szakban, mennyire megalapozott a vád, milyen lehetőségek vannak a védekezésre és milyen bizonyítékokat tudunk előterjeszteni. A védőügyvédnek tehát fél szemmel az eljárás lehetséges végkimenetelére kell tekintenie, és az ügyfélnek reális képet kell festenie arról, hogy mi várható az eljárás végén, mi az, ami az ügyben reálisan elérhető. Elérhető-e a felmentés, a kedvezőbb minősítés vagy a vádiratban szereplőnél is enyhébb büntetés.

A büntetőjogi ügyvéd közreműködése azért is fontos, mert rendelkezik a bírói gyakorlat ismeretével, azaz meg tudja mondani, hogy egy adott bűncselekmény elkövetéséért – a vádlott egyéb körülményeinek figyelembevétele mellett, mint pl. a büntetett vagy büntetlen előélet – a bíróság jellemzően milyen büntetést szokott kiszabni.  A büntetéskiszabási bírói gyakorlat alapján így az is eldönthető, hogy az ügyészég vádiratában található büntetéskiszabási indítvány mennyire kedvező, érdemes-e elfogadni.

Tárgyalás

Az előkészítő ülést követően a bíróság tárgyalást tart. A tárgyalás funkciója a bizonyítási eljárás lefolytatása, azaz a tárgyaláson történik a vádlott, valamint az ügyészség és a védelem által indítványozott tanúknak a kihallgatása, az okirati bizonyítékok ismertetése, és minden olyan bizonyítási cselekményt, amely alkalmas arra, hogy felderítse, mi is történt.

Miért van szükség büntetőjogi ügyvédre a tárgyaláson?

A tárgyalás a büntetőeljárás kiemelten fontos része.

A büntetőjogi ügyvéd a tárgyaláson észrevételeket, indítványok terjeszt elő, és minden megtesz azért, hogy meggyőzze a bíróságot a védelmi álláspont helyességéről. A tárgyaláson a védőügyvédnek naprakészen kell ismerni mind az eljárási szabályokat, mint a konkrét büntetőügy részleteit, hiszen felkészültség kell ahhoz, hogy adott esetben a tárgyaláson történtekre rögtön reagálni tudjon.

A tanúkihallgatások során a bíróság és az ügyészség mellett a védő is tesz fel kérdéseket a tanúnak. Stratégiai gondolkodás és tárgyalótermi tapasztalat kell ahhoz, a védő a megfelelő kérdésekkel kontrolálni tudja a tanúkihallgatást: a vádlottat mentő tanútól megtudjon minden olyan lényeges információt, ami a vádlott javát szolgálja, a vádlottat terhelő tanú esetében pedig rávilágítson a tanúvallomás ellentmondásaira.

A védőügyvéd a garancia arra, hogy vádlottal szemben az eljárás törvényes keretek között és törvényes bizonyítékok alapján kerüljön lefolytatásra.

Védőbeszéd

A bizonyítási eljárás után az ügyészség megtartja a vádbeszédét, a védőügyvéd pedig a védőbeszédét.

A védőbeszéd az utolsó lehetőség arra, hogy a büntetőjogi ügyvéd meggyőzze a bíróságot. Éppen ezért a jó védőbeszéd nem nélkülözheti a magasfokú szakmaiságot, a logikus felépítést és a gördülékeny előadásmódot: csak így lesz képes a védőbeszéd meggyőzni a bírót.

A védőbeszéd a büntetőügyvédi munka legizgalmasabb része, amelyhez ugyanakkor nagy felelősség társul, hiszen az ügyfél sorsa a tét. 

A jó védőbeszédhez alapos felkészültség szükséges.

A vádbeszéd és a védőbeszéd után a bíróság ítéletet hoz, amellyel szemben fellebbezést lehet előterjeszteni.

A büntetőjogi ügyvéd segít dönteni abban, hogy az elsőfokú eljárásban megalapozott, törvényes és méltányos ítélet született-e, így kell-e, vagy érdemes-e fellebbezni.

Fellebbezés esetén a büntetőügy a másodfokú bíróság előtt folytatódik.