Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények

A vagyon elleni bűncselekmények és a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közös vonása, hogy mindkettő bűncselekménytípus a tulajdoni viszonyokat sérti, ugyanakkor a más tulajdonát képező vagyon elvételének, megszerzésének erőszakos módját a törvény szigorúbban rendeli büntetni ezen cselekmények fokozott társadalomra veszélyessége miatt.

A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közös vonása az is, hogy a bűncselekmény a vagyontárgy értékétől függetlenül megvalósul, így akár egy szál cigaretta erőszakkal történő megszerzése is lehet vagyon elleni erőszakos bűncselekmény tárgya.

A leggyakrabban előforduló vagyon elleni erőszakos bűncselekmény a rablás, ugyanakkor gyakori az előfordulása a kifosztásnak, a zsarolásnak és az önbíráskodásnak. is.

Rablás

A rablásnak két alapesete van, azaz kétféleképpen követhető el. Egyrészt rablást követ el az, aki idegen dolgot mástól jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy erőszakot vagy közvetlen fenyegetést alkalmaz.

A rablás ezen esete tehát megvalósulhat erőszakkal vagy élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel.

Az erőszaknak olyan mértékűnek kell lennie, amellyel szemben a sértettnek nem marad más választása, minthogy a tulajdonának védelmével felhagyjon. Ennek megítélése gondos mérlegelést igényel, egyrészt figyelembe kell venni az erőszakos támadás jellegét és mértékét, másrészt a sértett fizikai, pszichikai adottságait és képességeit is.

Tehát nem valósul meg rablás, ha az erőszak mértéke nem éri el azt a mértékét, amely megtöri a sértett védekezésre irányuló akaratát. Az erőszak és a dolog elvétele közötti oksági kapcsolat hiánya a rablásnál enyhébb bűncselekmény megállapítását eredményezheti, így védelem szempontjából a kettő között kapcsolat ezek feltárása és bizonyítottsága fontos tényező.

Ugyanakkor a sértett védekezése még nem jelenti azt, hogy az elkövető által alkalmazott erőszak nem érte el azt a mértékét, amely alkalmas volt a sértett védekezési akaratának megtörésére, a rablás még megvalósulhat. Ugyancsak megvalósulhat a rablás bűncselekménye akkor is, ha az elkövető nem a vagyontárgy birtokosával szemben gyakorol erőszakot, hanem mással szemben. Így a sértett vagyonának megszerzése érdekében a sértett barátjára gyakorolt erőszak ugyancsak rablásnak minősül.

Rablás ezen esete megvalósulhat akkor is, ha ugyan erőszak nem történik, de az elkövető élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetést intéz a sértett felé.

A fenyegetés fogalmát a Büntető Törvénykönyv is tartalmazza: olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

A fogalom – védekezés szempontjából is – kulcsfontosságú eleme, hogy a fenyegetésnek alkalmasnak kell lenni a félelemkeltésre. Ennek eldöntéséhez vizsgálni kell a fenyegetés komolyságát, a komolyság megítéléséhez viszont a fenyegetés összes körülményét (a fenyegetés módját, a sértett és az elkövető viszonyát, szóbeli fenyegetés esetén a kijelentés kontextusát) vizsgálni és bizonyítani kell.

A rablás esetében ugyanakkor a fenyegetés megléte önmagában kevés, mivel a törvény élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetést kíván meg, ami azt jelenti, hogy a fenyegetés alapján a sértettnek számolnia kell az élet, testi épség megsértése azonnali bekövetkezésének a lehetőségével.

 Hangsúlyozandó, hogy rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

Ebben az esetben tehát más vagyontárgyának elvétele nem erőszakkal vagy élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel történik, hanem az elkövető a dolog megtartása érdekében alkalmaz erőszakot vagy élet, testi épség elleni fenyegetést.

A vagyon elvételének vagy megtartásának erőszakot vagy élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazó módja mellett rablást követ el az is, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy a sértettet öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

Látható, hogy ebben az esetben az elkövető nem alkalmaz erőszakot, mégis rablásnak minősül az, ha olyan személytől veszi el a vagyontárgyát jogtalan eltulajdonítás végett az elkövető, aki ő maga helyez öntudatlan vagy akartnyilvánításra képtelen állapotba.

Kifosztás

A kifosztásnak három esete van.

Egyrészt kifosztást követ el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő.

Látható, hogy a kifosztás ezen esete hasonló a rablás azon esetéhez képest, amikor az elkövető öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi a sértettet azért, hogy jogtalanul eltulajdonítsa vagyontárgyát, ugyanakkor a különbség az, hogy az ittas vagy bódult állapotba helyezés nem teszi teljesen védekezésre képtelenné a sértettet, csupán a védekezési képességét gyengíti.

Kifosztást követ el az is, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el.

A rabláshoz képest a különbség, hogy a kifosztás ezen esetében az elkövető nem a dolog megszerzése érdekében alkalmaz erőszakot vagy élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetést, hanem más bűncselekmény kapcsán, és ezen más bűncselekmény kapcsán alkalmazott erőszakból és fenyegetésből adódó hatást – sokk, ijedtség stb. – kihasználva veszi el a sértett tulajdonát az elkövető. Tehát az elhatárolás azon alapul, hogy az elkövetőnek a vagyon megszerzésére irányuló szándéka mikor alakul ki: az erőszak vagy élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazása előtt vagy közben/után. Az elkövető szándékának megítélése az ügy összes körülményeitől függ, gondos mérlegelést igényel, több tén

Kifosztásnak minősül az is, ha az elkövető védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől veszi el jogtalanul a vagyontárgyát.

A kifosztás ezen esete hasonlóságot mutat a rablás azon esetével, amikor az elkövető öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi a sértettet, és ezen állapotot kihasználva veszi el a vagyontárgyat.  A kifosztás és a rablás ezen eseteinek elhatárolása azon alapon történik, hogy rablás esetében az elkövető az, aki öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi a sértettet, míg a kifosztás esetében a sértett az elkövetőtől függetlenül védekezésre képtelen vagy öntudatlan.

A két bűncselekmény elhatárolása lényeges, ugyanis a rablásnak magasabb a büntetési tételkerete.

A kifosztás bűntettét valósítja meg tehát például az, aki az alvó sértett vagyontárgyát tulajdonítja el, kihasználva ezen állapotot.

Zsarolás

A zsarolás bűntettét valósítja meg az elkövető, aki ki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz.

A zsarolás lényege, hogy az elkövető vagyonszerzési célzattal alkalmaz erőszakot vagy fenyegetést, és ezzel bírja rá a sértettet az elkövető a számára kívánatos magatartás megtételére, amely vagyoni hátrányt is okoz.

Hasonlóan a rabláshoz a zsarolás is erőszakkal vagy fenyegetéssel követhető el. A zsaroláshoz megkívánt erőszak azonban enyhébb fokú, mint a rablási erőszak, mivel a zsarolás megvalósulásához nem szükséges, hogy az erőszak alkalmazása megtörje a sértett ellenállását, bármilyen fokú erőszak alkalmazása megvalósítja a bűncselekményt.

Ami pedig a fenyegetést illeti, a rablással ellentétben a zsarolás megvalósulásához nem kell a fenyegetésnek élet, testi épség ellen irányulnia, minden olyan hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a sértettben félelmet keltsen, elegendő a zsarolás megvalósításához. A zsarolás esetében pedig az sem szükséges, hogy a fenyegetés közvetlen legyen – azaz nem kell, hogy a sértett azonnal bekövetkező hátránnyal számoljon –, elegendő az is, ha egy későbbi hátrányt helyez kilátásba az elkövető.

Összegezve a rablás és a zsarolás közötti különbségtételt a fenyegetés formája kapcsán, amennyiben a fenyegetés azonnali hátrány bekövetkezését helyezi kilátásba, de nem élet testi épség ellen irányul, rablás nem, csak zsarolás valósulhat meg. Amennyiben élet testi épség ellen irányul a fenyegetés, de nincs kilátás annak azonnali bekövetkeztére – például a telefonon közlik – rablás szintén nem valósulhat meg, csupán zsarolás.

A különbségtételnek a kiszabható büntetés maximuma miatt van jelentősége, hiszen a rablás súlyosabban büntetendő.

Önbíráskodás

Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, az önbíráskodás bűncselekményét valósítja meg.

Az önbíráskodás esetén tehát az elkövetőnek van egy jogos, vagy legalább jogosnak vélt igénye, azonban a törvény még jogos követelés esetén is bünteti az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazását, hiszen az igényérvényesítésnek van hivatalos, törvényes útja.

Látható, hogy az önbíráskodás bűncselekménye nagyfokú hasonlóságot mutat a zsarolás bűncselekményével. A különbség az, hogy amíg a zsarolás jogtalan haszonszerzésre irányul, az önbíráskodás esetén az elkövető jogos vagy jogosnak vélt igénye érvényesítése érdekében alkalmaz erőszakot vagy fenyegetést.

Az erőszaknak az önbíráskodás esetében sem kell megtörni a sértett ellenállását, a fenyegetésnek pedig nem kell élet testi épség ellen irányulnia, és nem kell azonnal bekövetkező hátránnyal a sértettnek számolnia. Tehát az önbíráskodást is megalapozhatja mind az erőszak, mind a fenyegetés (a rabláshoz képest) kevésbé súlyos formája.

Szükséges kiemelni, hogy a jogosnak vélt vagyoni igény esetén is szükséges, hogy a követelésnek legyen valamilyen törvényes jogi alapja, más bűncselekményből származó követelés érvényesítése az önbíráskodást nem alapozza meg, a cselekmény zsarolásnak vagy rablásnak minősülhet.

Amennyiben például az elkövető a kábítószer-kereskedelemből eredő tartozását akarja erőszakkal vagy fenyegetéssel érvényesíteni, az igény nem tekinthető sem jogosnak sem jogosnak véltnek, így nem önbíráskodás valósul meg.

Amennyiben vagyon elleni erőszakos bűncselekmény kapcsán konzultálni szeretne, kérjen időpontot online, vagy hívjon telefonon.