Zsarolás

A zsarolás bűntettét valósítja meg az elkövető, aki ki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz.

A zsarolás lényege, hogy az elkövető vagyonszerzési célzattal alkalmaz erőszakot vagy fenyegetést, és ezzel bírja rá a sértettet az elkövető a számára kívánatos magatartás megtételére, amely vagyoni hátrányt is okoz.

Hasonlóan a rabláshoz a zsarolás is erőszakkal vagy fenyegetéssel követhető el. A zsaroláshoz megkívánt erőszak azonban enyhébb fokú, mint a rablási erőszak, mivel a zsarolás megvalósulásához nem szükséges, hogy az erőszak alkalmazása megtörje a sértett ellenállását, bármilyen fokú erőszak alkalmazása megvalósítja a bűncselekményt.

Ami pedig a fenyegetést illeti, a rablással ellentétben a zsarolás megvalósulásához nem kell a fenyegetésnek élet, testi épség ellen irányulnia, minden olyan hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a sértettben félelmet keltsen, elegendő a zsarolás megvalósításához. A zsarolás esetében pedig az sem szükséges, hogy a fenyegetés közvetlen legyen – azaz nem kell, hogy a sértett azonnal bekövetkező hátránnyal számoljon –, elegendő az is, ha egy későbbi hátrányt helyez kilátásba az elkövető.

Összegezve a rablás és a zsarolás közötti különbségtételt a fenyegetés formája kapcsán, amennyiben a fenyegetés azonnali hátrány bekövetkezését helyezi kilátásba, de nem élet testi épség ellen irányul, rablás nem, csak zsarolás valósulhat meg. Amennyiben élet testi épség ellen irányul a fenyegetés, de nincs kilátás annak azonnali bekövetkeztére – például a telefonon közlik – rablás szintén nem valósulhat meg, csupán zsarolás.

A különbségtételnek a kiszabható büntetés maximuma miatt van jelentősége, hiszen a rablás súlyosabban büntetendő.

A zsarolás a Büntető Törvénykönyvben:

367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást

a) bűnszövetségben,

b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,

c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával, d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el.

Hírek