Költségvetési csalás

A költségvetési csalás bűncselekményének megítélése speciális adójogi ismeretek igényel, így a költségvetési csalás elkövetésével gyanúsított vagy vádolt személy védelméhez olyan védőügyvéd szükséges, aki nemcsak a büntetőjog területén, hanem az adójog területén is otthonosan mozog. Ez következik abból is, hogy a költségvetési csalás bűncselekménye un. kerettényállás, azaz a Büntető Törvénykönyv rendelkezéseit az adókra és az adózásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések töltik meg tartalommal.

Az, hogy az adózó csupán a jogszabályi hézagokat használja ki adóelőny megszerzése érdekében, vagy magatartása ezen túlmutatva egyenesen megtéveszti az adóhatóságot, az adózásra vonatkozó jogszabályok és bírói gyakorlat függvényében ítélhető meg.

A költségvetési csalás bűncselekményének összetettségét tovább mélyíti, hogy a határon átnyúló kereskedelmi és más ügyletek adózására vonatkozó jogszabályokat az Európai Unió irányelvei határozzák meg, ennélfogva nemcsak a hazai bíróságok, hanem az Európai Unió Bíróságának a döntései is kijelölik a jogos és jogtalan magatartások körét.

A védelem szempontjából ez azért lényeges, mert a költségvetési csalás elkövetésével szembeni védekezéshez elengedhetetlen az Európai Unió Bírósága döntéséinek ismerete, hiszen ha hasonló ügy került a magyar bíróság elé, mint amilyen ügy kapcsán az Európai Unió Bírósága már döntést hozott, akkor a döntést a magyar bíróság is köteles figyelembe venni. 

A költségvetési csalás bűncselekménye többféleképpen megvalósulhat.

1.

A költségvetési csalás bűncselekménye valósul meg, ha az elkövető a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja.

A költségvetési csalás bűncselekményének ezen fordulata a gyakorlatban számtalan módon előfordulhat, a legegyszerűbb elkövetési módtól az összetett számlázási lánc alkalmazásáig.

Ilyen egyszerű mód az, ha az adóbevallásában valótlan adatok feltüntetéséve titkolja el az adózó a tényleges bevételét, gyakori előfordulása eset ugyanakkor az is, amikor a gazdasági társaság fiktív számlák befogadásával csökkenti az áfafizetési kötelezettségét.

Bonyolult és összetett módja a költségvetési csalás elkövetésének, amikor az elkövetők több gazdasági társaságból álló számlázási láncot hoznak létre azért, hogy az Európai Unión belüli tagállamokra vonatkozó adózási szabályok (hozzáadottérték-adó) kihasználásával csökkentsék az adófizetési kötelezettségüket, az adóköltségek megtakarításával pedig árelőnyhöz jussanak a versenytársakkal szemben.

A több gazdasági társaságból álló számlázási kapcsolat esetén gyakori eset, amikor a számlázási láncba vétlen szereplő kerül, amellyel a tényleges elkövetők célja éppen a legalitás látszatának fenntartása.

A költségvetési csalásos ügyekben így a bizonyítási eljárás központi kérdése, hogy valójában ki élvezte az adóelőnyt, ki hozta létre a számlázási láncot, és a terhelt tudta-e, vagy tudnia kellette-e, hogy ő is adócsalás részese. Ennek megítélése számos tényezőtől függ, ami speciális szakértelmet igényel.

Ezen bűncselekménytípus kapcsán az ügyészség eredményességi statisztákája is alacsonyabb, hiszen az ügy összetettsége azt eredményezni, hogy nem feltétlenül bizonyítható, hogy bűncselekmény történt, vagy az, hogy az adott terhelt is a bűncselekmény részese volt.

2.

A költségvetési csalás bűncselekménye valósul meg akkor is, amikor valaki jogtalanul vesz igénybe hazai vagy uniós támogatást, ahogyan az is bűncselekmény, ha valaki jogosan veszi igénybe a támogatást, de azt az állami szerv által jóváhagyott céltól eltérően használja fel.

A különböző állami és uniós támogatások számának növekedésével a költségvetési csalás elkövetésének ezen típusa is növekszik, gyakran a támogatásra való jogosultság igazolása különböző hamis magánokiratok vagy közokiratok felhasználásával történik.

Annak eldöntése ugyanakkor, hogy valaki az adott támogatásra jogosult volt vagy sem, szintén igényli a háttérjogszabályok ismeretét.

--o--

Napjainkban a szervezett bűnözés egyik elsődleges terepe a költségvetést károsító bűncselekmények elkövetése.

A költségvetési csalás bűncselekménye miatt indult büntetőeljárások komplexitását fokozza, hogy a bűncselekmény gyakran bűnszervezetben történik.

A bűnszervezet a legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.

A bűnszervezet megállapítása súlyos jogkövetkeménnyel jár, például a kiszabható büntetés felső határa a kétszeresére emelkedik, és a törvény alapján kizárt a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése is.

Ugyanakkor ahhoz, hogy a terheltet a bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetése miatt ítéljék el, az ügyészségnek nemcsak a bűnszervet fennállásának tényét kell bizonyítani, hanem azt is, hogy a terhelt tudott arról, hogy egy bűnszervezet működésében vett részt.

A költségvetési csalás bűncselekménye miatt indult ügyek komplexitása igazi szakmai kihívást nyújt. Ugyanakkor ami számomra szakmai kihívás, az az Ügyfeleim számára lehetőség, hiszem a komplex ügyekkel szemben az adójogban is jártas büntetőjogi ügyvéd segítségével komplex védekezési stratégia állítható fel.

A költségvetési csalás a Büntető Törvénykönyvben:

396. § (1) Aki

a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,

b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy

c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) 

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy

b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(6) Az (1)–(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

(7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)–(6) bekezdésben meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti.

Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, bűnszervezetben vagy különös visszaesőként követik el.

(9) E § alkalmazásában

a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését – ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat –, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell;

b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is;

c) a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a költségvetést károsító bűncselekmény. A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása

397. § A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet tevékenysége körében elkövesse, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Amennyiben költségvetési csalás kapcsán konzultálni szeretne, kérjen időpontot online, vagy hívjon telefonon.