Költségvetési csalás

A költségvetési csalás bűncselekményének megítélése speciális adójogi ismeretek igényel, így a költségvetési csalás elkövetésével gyanúsított vagy vádolt személy védelméhez olyan védőügyvéd szükséges, aki nemcsak a büntetőjog területén, hanem az adójog területén is otthonosan mozog. Ez következik abból is, hogy a költségvetési csalás bűncselekménye un. kerettényállás, azaz a Büntető Törvénykönyv rendelkezéseit az adókra és az adózásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések töltik meg tartalommal.

Az, hogy az adózó csupán a jogszabályi hézagokat használja ki adóelőny megszerzése érdekében, vagy magatartása ezen túlmutatva egyenesen megtéveszti az adóhatóságot, az adózásra vonatkozó jogszabályok és bírói gyakorlat függvényében ítélhető meg.

A költségvetési csalás bűncselekményének összetettségét tovább mélyíti, hogy a határon átnyúló kereskedelmi és más ügyletek adózására vonatkozó jogszabályokat az Európai Unió irányelvei határozzák meg, ennélfogva nemcsak a hazai bíróságok, hanem az Európai Unió Bíróságának a döntései is kijelölik a jogos és jogtalan magatartások körét.

A védelem szempontjából ez azért lényeges, mert a költségvetési csalás elkövetésével szembeni védekezéshez elengedhetetlen az Európai Unió Bírósága döntéséinek ismerete, hiszen ha hasonló ügy került a magyar bíróság elé, mint amilyen ügy kapcsán az Európai Unió Bírósága már döntést hozott, akkor a döntést a magyar bíróság is köteles figyelembe venni. 

A költségvetési csalás bűncselekménye többféleképpen megvalósulhat.

1.

A költségvetési csalás bűncselekménye valósul meg, ha az elkövető a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja.

A költségvetési csalás bűncselekményének ezen fordulata a gyakorlatban számtalan módon előfordulhat, a legegyszerűbb elkövetési módtól az összetett számlázási lánc alkalmazásáig.

Ilyen egyszerű mód az, ha az adóbevallásában valótlan adatok feltüntetéséve titkolja el az adózó a tényleges bevételét, gyakori előfordulása eset ugyanakkor az is, amikor a gazdasági társaság fiktív számlák befogadásával csökkenti az áfafizetési kötelezettségét.

Bonyolult és összetett módja a költségvetési csalás elkövetésének, amikor az elkövetők több gazdasági társaságból álló számlázási láncot hoznak létre azért, hogy az Európai Unión belüli tagállamokra vonatkozó adózási szabályok (hozzáadottérték-adó) kihasználásával csökkentsék az adófizetési kötelezettségüket, az adóköltségek megtakarításával pedig árelőnyhöz jussanak a versenytársakkal szemben.

A több gazdasági társaságból álló számlázási kapcsolat esetén gyakori eset, amikor a számlázási láncba vétlen szereplő kerül, amellyel a tényleges elkövetők célja éppen a legalitás látszatának fenntartása.

A költségvetési csalásos ügyekben így a bizonyítási eljárás központi kérdése, hogy valójában ki élvezte az adóelőnyt, ki hozta létre a számlázási láncot, és a terhelt tudta-e, vagy tudnia kellette-e, hogy ő is adócsalás részese. Ennek megítélése számos tényezőtől függ, ami speciális szakértelmet igényel.

Ezen bűncselekménytípus kapcsán az ügyészség eredményességi statisztákája is alacsonyabb, hiszen az ügy összetettsége azt eredményezni, hogy nem feltétlenül bizonyítható, hogy bűncselekmény történt, vagy az, hogy az adott terhelt is a bűncselekmény részese volt.

2.

A költségvetési csalás bűncselekménye valósul meg akkor is, amikor valaki jogtalanul vesz igénybe hazai vagy uniós támogatást, ahogyan az is bűncselekmény, ha valaki jogosan veszi igénybe a támogatást, de azt az állami szerv által jóváhagyott céltól eltérően használja fel.

A különböző állami és uniós támogatások számának növekedésével a költségvetési csalás elkövetésének ezen típusa is növekszik, gyakran a támogatásra való jogosultság igazolása különböző hamis magánokiratok vagy közokiratok felhasználásával történik.

Annak eldöntése ugyanakkor, hogy valaki az adott támogatásra jogosult volt vagy sem, szintén igényli a háttérjogszabályok ismeretét.

--o--

Napjainkban a szervezett bűnözés egyik elsődleges terepe a költségvetést károsító bűncselekmények elkövetése.

A költségvetési csalás bűncselekménye miatt indult büntetőeljárások komplexitását fokozza, hogy a bűncselekmény gyakran bűnszervezetben történik.

A bűnszervezet a legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.

A bűnszervezet megállapítása súlyos jogkövetkeménnyel jár, például a kiszabható büntetés felső határa a kétszeresére emelkedik, és a törvény alapján kizárt a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése is.

Ugyanakkor ahhoz, hogy a terheltet a bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetése miatt ítéljék el, az ügyészségnek nemcsak a bűnszervet fennállásának tényét kell bizonyítani, hanem azt is, hogy a terhelt tudott arról, hogy egy bűnszervezet működésében vett részt.

A költségvetési csalás bűncselekménye miatt indult ügyek komplexitása igazi szakmai kihívást nyújt. Ugyanakkor ami számomra szakmai kihívás, az az Ügyfeleim számára lehetőség, hiszem a komplex ügyekkel szemben az adójogban is jártas büntetőjogi ügyvéd segítségével komplex védekezési stratégia állítható fel.

Amennyiben költségvetési csalás kapcsán konzultálni szeretne, kérjen időpontot online, vagy hívjon telefon.