A letartóztatás a legsúlyosabb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés. Milyen törvényi feltételei vannak az elrendelésének és milyen esetekben rendeli el a bíróság a gyakorlatban?   

A büntetőeljárásban – védőügyvédi szempontból – kiemelt feladat annak elérése, hogy a bíróság a bűnszervezet megállapítását mellőzze, mivel a törvény a bűnszervezeti elkövetéshez szigorú szabályokat társít. Mi a bűnszervezet és milyen következményeket von maga után?

A foglalkozástól eltiltás büntetést a bíróság jellemzően más büntetés mellett szabja ki, azonban ha az adott bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az 1 évet, a foglalkozástól eltiltás büntetés önállóan is kiszabható. Milyen esetekben szab vagy szabhat ki a bíróság foglalkozástól eltiltás büntetést?

Természetes, hogy aki bajba kerül, és büntetőeljárás alanya lesz, azt akarja, hogy a legjobb védőügyvéd képviselje a büntetőeljárásban.  A védőügyvédet keresők részéről így felmerül a kérdés, hogy kik a legjobb büntetőjogi ügyvédek akár Budapesten, akár az országban.

A bíróság a vádról ítélettel határoz, ha a vádlottat bűnösnek mondja ki vagy felmenti. Amennyiben az elsőfokú bíróság vádlottat bűnösnek mondja ki, a vádlottnak és a védőnek joga van fellebbezni az elsőfokú ítélettel szemben.   

A pénzbüntetés a Büntető Törvénykönyvben meghatározott büntetési nem, azaz a büntetések egyik fajtája. Kiszabható szabadságvesztés helyett és szabadságvesztés mellett is. A pénzbüntetés kiszabásának feltételei a következők.

A korább cikkben láthattuk, hogy a büntetés mértéke milyen alanyi tényezőktől függ.  A jelen cikkben a büntetés kiszabását befolyásoló tárgyi tényezőket vizsgáljuk meg.

Az, hogy konkrétan milyen tartamú szabadságvesztést szab ki a bíróság, egyrészt függ attól, hogy az adott bűncselekmény törvényi minimuma és maximuma hány év. A minimum és maximum között pedig függ attól, hogy milyen enyhítő és súlyosító körülmények állapíthatóak meg az adott ügyben.

A Büntető Törvénykönyv alapvetően "szabadságvesztés központú”, azaz a Btk.-ában szereplő bűncselekmények túlnyomó részénél a törvény arról rendelkezik, hogy a bűncselekmény hány évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.  

A büntetőeljárás legfontosabb szereplője a terhelt, hiszen a büntetőeljárás célja annak megállapítása, hogy terhelt követett-e bűncselekményt vagy nem. A terheltet a büntetőeljárás különböző szakaszaiban többféleképpen nevesíti a büntetőeljárási törvény.