Pénzmosás és költségvetési csalás – mikor nem lehet pénzmosás a pénzmozgás?

Ugyanakkor költségvetési csalás esetén a cégek közötti utalás, majd a készpénz bankszámláról történő felvétele nem jelenti egyúttal a pénzmosás megvalósulását is.

Áfa adónemre elkövetett költségvetési csalás esetén gyakran fordul elő a következő metódus: a cégek között fiktív számlák alapján történnek átutalások, adott esetben keresztülfuttatva egy cégláncolaton, majd a számla összege készpénzben felvételre kerül, és a pénz nagyobb része visszakerül a számla befogadójához. 

A védőügyvéd számára ezekben az ügyekben fontos kérdés, hogy a pénzmosás törvényi feltételei valóban fennállnak-e.

Ez azért kiemelten fontos, mert a pénzmosás gyanúja jelentősen súlyosbíthatja az ügyet. Hatással lehet arra, hogy a hatóság milyen súlyú bűncselekményként kezeli az eljárást. A költségvetési csalás melletti pénzmosás így hatással lehet a letartóztatásra és a céges számlák zárolására is.

Mit jelent valójában a pénzmosás?

Sokan úgy gondolják, hogy minden „gyanús” pénzmozgás pénzmosás. A törvény azonban ennél szigorúbb feltételeket ír elő.

A pénzmosás úgynevezett járulékos bűncselekmény. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy kell hozzá egy másik, már megvalósult bűncselekmény, amelyből a pénz vagy vagyon származik.

Amikor egy cég fiktív számlákat használ fel az adófizetési kötelezettsége csökkentésére, akkor maga a feltételezett költségvetési csalás nem a pénz átutalásával válik befejezetté, hanem akkor, amikor a valótlan tartalmú számlákat tartalmazó adóbevallást benyújtják.

Amennyiben tehát a pénz átutalása és készpénzes visszajuttatása még azelőtt történik, hogy a fiktív számlákat az adóbevallásban felhasználnák, akkor a feltételezett költségvetési csalás még nem befejezett. Márpedig a pénzmosás csak befejezett alapbűncselekményhez kapcsolódhat.

Ez azért lényeges, mert a pénzmozgás jellemzően az adóbevallás benyújtása, a fiktív számlák felhasználása, így jogtalan vagyoni előny realizálása előtt történik. Így amikor a pénzmozgások megtörténnek, nincs olyan „bűnös eredetű pénz”, amelyre a pénzmosást meg lehetne valósítani.

Mi történik a legtöbb áfacsalásnál?

A gazdasági büntetőeljárások jelentős részében a hatóságok hasonló történeti tényállást állítanak fel. A gyanú szerint a cégek között számlázási láncolat működött, a pénzt átutalták, majd készpénzben felvették és részben visszajuttatták a számlabefogadóhoz.

A nyomozó hatóság ezt sokszor pénzmosásként értékeli.

Amellett, hogy a pénzmozgások idején még nem valósul meg a költségvetési csalás, így nincs bűnös eredetű pénz, fontos szempont, hogy a saját pénz tisztára mosását csak úgy lehet elkövetni, ha a pénzmozgások célja a vagyon bűnös eredetének elfedése, leplezése.

Azonban ezekben a költségvetési csalás miatt indult ügyekben a pénzmozgások valójában nem önálló pénzmosási cselekmények, hanem magának a feltételezett költségvetési csalásnak az elkövetési módjához tartoznak.

Másképpen fogalmazva: a pénzmozgás nem azért történik, hogy elrejtsék a bűncselekményből származó pénzt, hanem azért, hogy a számlák mögött valós gazdasági esemény látszatát keltsék. Ilyenkor tehát a pénzmozgás nem egy már megszerzett „bűnös pénz” tisztára mosását szolgálja, hanem a feltételezett költségvetési csalás megvalósításának része.

A Kúria gyakorlata szerint a pénzmosásnak az alapcselekménytől térben, időben és tartalmában is elkülönülő önálló magatartásnak kell lennie. Ha ez nem teljesül, a pénzmosás minősítése komoly vitatható pont lehet.

Nem minden pénz számít „bűnös pénznek”

Amennyiben valóban megvalósul pénzmosási cselekmény a költségvetési csalás befejezése után, a másik fontos kérdés az elkövetési érték meghatározása.

A hatóságok sok esetben a számlák teljes bruttó összegét a pénzmosás körébe vonják, mivel ez a pénz, ami „mozog”. Azonban ilyen ügyekben legfeljebb a jogosulatlanul levonásba helyezett áfaösszeg tekinthető a bűncselekményből származó vagyonnak.  

A büntetőügyvéd feladata így az is, hogy minden esetben részletesen elemezze, hogy a hatóság helyesen határozta-e meg az állítólagos bűnös vagyon körét.

Védekezés pénzmosás gyanúja esetén

Egy megfelelően felépített védekezés során vizsgálni kell, hogy pontosan mikor valósult meg az állított alapbűncselekmény; mikor történt a pénzmozgás; mi volt annak tényleges célja; és elkülönül-e a pénzmozgás magától a költségvetési csalástól. 

Gazdasági bűncselekmények miatt indult eljárásokban már a nyomozás korai szakasza is döntő jelentőségű lehet. A gyanúsítás, a vagyon zár alá vétele, a céges iratok lefoglalása vagy a bankszámlák zárolása olyan helyzetet teremthet, amely hosszú időre meghatározza a vállalkozás működését.

Összegzés

A pénzmozgás önmagában még nem jelent automatikusan pénzmosást. A költségvetési csalás miatt indult büntetőügyekben különösen fontos annak vizsgálata, hogy a költségvetési csalás mikor vált befejezetté; létezett-e már bűncselekményből származó vagyon; és fennállt-e valódi eredetleplezési cél.

Fontos, hogy az érintett vállalkozó vagy gazdasági társaság minél korábban forduljon büntetőügyvédhez. Egy időben benyújtott észrevétel vagy szakmailag jól felépített védekezés akár az egész ügy minősítésére is hatással lehet.