A költségvetési csalás büntetése

Azon bűncselekmények esetén, amelyek vagyoni hátrányt vagy kárt okoznak, a büntetési tételkeret kiindulópontja az okozott vagyoni hátrány/kár mértéke.

I. Vagyoni hátrány mértéke

A költségvetési csalás többféleképpen elkövethető, a közös pont, hogy a költségvetésben hiány keletkezik, azaz az elkövető az állam számára vagyoni hátrányt okoz.

A Büntető Törvénykönyv a kár/vagyoni hátrány vonatkozásában megkülönbözteti a kisebb, nagyobb, jelentős, különösen nagy és a különösen jelentős kategóriákat.

Ezen kategóriák összegszerűen az alábbiak szerint alakulnak:

-          ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb,

-          ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb,

-          ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős,

-          ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy,

-          ötszázmillió forint felett különösen jelentős.

A költségvetési csalás esetében ugyanakkor tesz egy kivételt a Büntető Törvénykönyv, ugyanis kiemeli, hogy nem valósul meg bűncselekmény, csak szabálysértés, ha a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány az ötszázezer forintot nem haladja meg.

Így ha egy közönséges lopásnál az ellopott dolog értéke pl. 60.000 forint, az bűncselekmény, viszont a költségvetési csalás esetében bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha az elkövető adókijátszásra irányuló megtévesztése legalább ötszázezer-egy forint vagyoni hátrányt okoz a költségvetésnek.

A büntetési tételkeretek

Amennyiben az ötszázezer forintot meghaladja a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány, de az ötmillió forintot nem, a cselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Amennyiben az ötmillió meghaladja a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány mértéke, de az ötvenmillió forintot nem, a költségvetési csalás egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Amennyiben az ötvenmillió forintot meghaladja a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány, de az ötszázmillió forintot nem, a cselekmény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Amennyiben pedig az ötszázmillió forintot meghaladja a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

II. Bűnszövetség és üzletszerűség mint minősítő körülmények

A vagyoni hátrány mellett a büntetést befolyásoló tényező, ha a cselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el. A törvény rendszere úgy épül fel, hogy amennyiben megállapítható az üzletszerűség és/vagy a bűnszövetség, akkor az adott vagyoni hátrányhoz tartozó büntetési tételkeret eggyel feljebb ugrik, és a cselekmény a következő pont szerint minősül az alábbi példa szerint:

Az előbbiekben láthattuk, hogy amennyiben az ötvenmillió forintot meghaladja a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány, de az ötszázmillió forintot nem, a cselekmény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Amennyiben pedig az ötszázmillió forintot meghaladja a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ugyanakkor ha a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány meghaladja az ötvenmillió forintot, de nem haladja meg az ötszázmillió forintot, viszont a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követték, akkor mégsem kettőtől nyolc évig, hanem öt évtől tíz évig büntetendő a cselekmény.

Üzletszerűség

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

A költségvetési csalások rendszerint több éven keresztül folynak, több adóévet érintenek, így jellemző, hogy maga az elkövetési szinte szükségszerűen magával hordozza az üzletszerűséget, így hiába a mérsékeltebb vagyoni hátrány, a magasabb büntetési tétellel kell számolni.

Természetesen nem minden esetben. Amennyiben például a költségvetési csalás azon típusa fordul elő, amikor az elkövető a költségvetésből finanszírozott pályázati alapon nyújtandó pénzt kíván megszerezni csalárd módon, az üzletszerűség nem jöhet szóba, ha egyszeri alkalomról, vagy többszöri, de időben jól elkülöníthető alkalmakról van szó.

Bűnszövetség

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.

A bűnszövetség megállapításához két személy is elegendő, így könnyű beleesni ebbe a kategóriába. A költségvetési csalások elkövetési jellemzően céges struktúrában zajlik, így a bűnszövetség létrejöhet akár egy gazdasági társaságon belül, akár két cég között is.

III. Bűnszervezet

A bűnszervezeti elkövetés nem külön a költségvetési csaláshoz kapcsolódik, a Büntető Törvénykönyv általánosan, minden bűncselekmény vonatkozásában rendelkezik a bűnszervezeti elkövetés következményeiről.

Ugyanakkor a költségvetési csalás kapcsán azért szükséges mégis külön megemlíteni a bűnszervezeti elkövetést, mert hasonlóan a bűnszövetséghez, a céges struktúrában zajló elkövetés gyakran kimeríti a bűnszervezet fogalmát is.

A bűnszervezt legalább három személyből áll, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése

(A bűnszervezetről bővebben olvasható a Bűnszervezet című bejegyzés alatt.)

A bűnszervezet egyik legsúlyosabb jogkövetkezménye, hogy a büntetési tételkeret felső határa a kétszeresé emelkedik.

Így egy különösen jelentős (500 millió forint feletti) vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás büntetési tételének felső határa (amely 10 év lenne) bűnszervezeti elkövetés esetén húsz év. A felső határ természetesen kihatással van a büntetés középmértékére is.

(A büntetéskiszabásról bővebben olvasható A büntetés mértéke – enyhítő és súlyosító körülmények I. és A büntetés mértéke – enyhítő és súlyosító körülmények II. bejegyzések alatt.)

A bűnszervezeti elkövetés támadása így kiemelten fontos a védőügyvéd részéről.

IV. Korlátlan enyhítés lehetőség

Az államnak nagyobb érdeke fűződik ahhoz, hogy a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány megtérüljön, minthogy az elkövetővel szemben minél súlyosabb büntetést szabjon ki a bíróság.

Ezért a Büntető Törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy amennyiben a terhelt a költségvetésnek okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt teljeskörűen megtéríti, a büntetése korlátlanul enyhítő.

A korlátlan enyhítés lehetősége azt jelenti, hogy például hiába esik ötvenmillió forint és ötszámillió forint közé a vagyoni hátrány, amely cselekmény alapvetően két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a bíróságnak lehetősége van arra, hogy csak egy évet szabjon ki, de arra is, hogy ne szabjon ki szabadságvesztést, csak pénzbüntetést.

A kedvezmény csak a vádemelés előtti, és csak a teljes megtérítés esetén él.

Fontos azonban, hogy Büntető Törvénykönyv a vádemelés előtti teljes megtérítés esetén sem biztosít kedvezményt arra az esetre, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, bűnszervezetben vagy különös visszaesőként követik el.

Megjegyzendő, hogy ha a korlátlan enyhítésnek bármely feltétele hiányzik, a megtérítést ettől függetlenül enyhítő körülményként értékelni fogja a bíróság.

Így, ha megtérítést csak a vádemelés után teljesíti az elkövető, vagy csak részben téríti meg az okozott vagyoni hátrányt, a korlátlan enyhítés lehetősége nem áll fenn, de a büntetéskiszabás során enyhítő körülményként értékelendő.

Egyezség és büntetéskiszabás

A több céget, céghálózatot érintő költségvetési csalás miatt indult bűncselekmények esetében gyakori, hogy az ügyészség egyezséget köt valamely terhelttel vagy terheltekkel annak érdekében, hogy a többi terhelttel szemben könnyebben tudja bizonyítani a bűncselekmény elkövetését.

(Az egyezségkötés szabályairól és gyakorlatáról bővebben olvasható az Egyezség a bűnösség beismeréséről című bejegyzés alatt.)

Egyezségkötés esetén a terhelt és az ügyészség a büntetési tételkeret minimumánál jelentősen enyhébb büntetésben is megállapodhat.

Amennyiben az egyezség jóváhagyására olyan terhelt esetében kerül sor, aki az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel, illetve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, akkor két „kategóriával” is lejjebb mehet a büntetési tétel alsó határa.

Tehát ha az elkövető különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás elkövetésével van meggyanúsítva (500 millió feletti vagyoni hátrány), amely öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, egyezségkötéssel akár egy év, vagy például pénzbüntetés is kiszabható.

Összegzés

A költségvetési csalás büntetését több tényező befolyásolja. Befolyásolja az okozott vagyoni hátrány és az elkövetés módja (üzletszerűség, bűnszövetség, bűnszervezet) is. Befolyásolja továbbá, hogy a terhelt részben vagy egészben megtéríti-e, meg tudja-e téríteni a vagyoni hátrányt, vagy esetleg együttműködik a hatóságokkal.

Természetesen a költségvetési csalással meggyanúsított vagy megvádolt terheltnek nem feltétlenül kell büntetésre számítani. A védekezés lehetőségét az adott ügy körülményei, és a rendelkezésre álló bizonyítékok döntik el.

(Az áfa adónemre elkövetett költségvetési csalással szembeni védekezésről bővebben olvasható az Áfára elkövetett költségvetési csalás - áfacsalás a gyakorlatban című bejegyzés alatt,

továbbá a költségvetési csalás bírói gyakorlatáról bővebben olvasható az Adózói magatartások azonosítása a büntetőeljárásban című cikkben.)

Amennyiben a büntetőjogi felelősség megállapítás elkerülhetetlen, akkor is védekezni lehet például a bűnszervezeti elkövetéssel szemben, hiszen a bűnszervet a büntetésre jelentős kihatással van.

Büntetőjogi ügyvéd segítségével felmérhető és eldönthető, hogy milyen védekezési stratégia a legcélszerűbb az adott ügyben.