A bűnszervezet

I. A bűnszervezetről általában

A bűnszervezet, szervezett bűnözés kapcsán alapvetően a maffiaszerűen működő csoportokra lehet asszociálni. A (törvényi) valóság ugyanakkor az, hogy sokkal könnyebb beleesni a bűnszervezeti elkövetés kategóriájába. Például a bűnszervezet nem feltétlenül erőszakos bűncselekmények elkövetését jelenti, bűnszervezet alakulhat kizárólag gazdasági bűncselekmények elkövetésére is.

Például mivel egy jól kigondolt költségvetési csalás elkövetése szervezettséget, feladatmegosztást igényel, jellemző, hogy ilyen bűncselekmények elkövetésére bűnszervezet alakul, legalábbis a vád bűnszervezeti elkövetés megállapítását indítványozza a bíróságnak.

Melyek azonban a bűnszervezet törvényi feltételei?

II. A bűnszervezet fogalma

A Büntető Törvénykönyv értelmében a bűnszervezet a legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.

Látható a törvényi megfogalmazásából, hogy egy elkövetői csoportnak különböző ismérvekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy bűnszervezetnek minősüljön. 

1. Legalább három személy

A legalább három személy nem igényel különösebb magyarázatot, azonban mégis figyelemreméltó, hogy a bűnszervezet nem feltétlenül több tucat személyt is magában foglaló csoport. Három személy – ha a további ismérvek is fennállnak – már tud bűnszervezetett alkotni.

2. Cél: ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő cselekmények elkövetése

Ez a feltétel két részre bontható: egyrészt fontos kiemelni, hogy nem azt írja a törvény, hogy a bűnszervezet 5 évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő cselekményeket követett el, hanem azt, hogy ez a célja. Tehát ha a szervezet még egyetlen bűncselekményt sem követett el, hanem csak előkészületi cselekmények zajlottak, vagy kísérleti cselekmények, a bűnszervezet akkor is megállapítható.

Másrészt a törvény többes számot használ, azaz a cél bűncselekmények elkövetése. Így amennyiben a bűnelkövetői csoport rendelkezik a bűnszervezet összes ismérvével, de csak egyetlen bűncselekményt követnek el vagy akarnak elkövetni, többet nem, a bűnszervezet nem állapíthat meg.

3. Hosszabb időre szervezettség

A Büntető Törvénykönyv azt is tartalmazz, hogy a csoportnak hosszabb időre kell szerveződnie.  Ez az jelenti, hogy a bűnelkövetői csoport akkor lehet bűnszervezet, hanem csak alkalmi jelleggel, az adott bűncselekmény elkövetése érdekében jön létre, hanem olyan időre, amely alkalmas a csoport működésének kialakítására és összehangolására.

4. Hierarchikus szervezettség és konspiratív elkövetési mód

A legtöbb értelmezést igénylő két fogalmi elem a hierarchikus szervezettség és a konspiratív működés. Megjegyzendő, hogy jellemzően a büntetőjogi ügyvéd is ezen két fogalmi elem hiánya mentén tudja leggyakrabban támadni azt, hogy nem áll fenn bűnszervezeti elkövetés.  

4.1. Hierarchikus szervezettség

A hierarchikus szervezeti felépítés azt jelenti, hogy az elkövetők alá-fölé rendeltségi viszonyban vannak, az egyes döntési szintek elkülöníthetőek egymástól. A hierarchiában lévő személyek együttműködése a feladatok megosztásán alapul.

A bíró gyakorlat értelmében ugyanakkor a hierarchikus szervezeti felépítés megállapításához elegendő, ha legalább két, egymással alá-fölé rendeltégi viszonyban lévő szint megállapítható. Azaz, ha van egy irányítói szint, és van egy végrehajtói szint, a hierarchikus szervezettség megállapítható. 

Látható tehát, hogy a bűnszervezet megállapításához nem szükséges valamilyen kiterjedt szervezetnek léteznie, elegendő három személy, amely személyek között van legalább két elkülöníthető szint – irányítás és végrehajtás. Az persze nincs kizárva, hogy több szint is legyen, több vezető, több középvezető, több végrehajtó, és például több olyan adminisztratív személy, aki tisztában van azzal, hogy bűncselekmények elkövetéséhez nyújt segítséget.

A hierarchia meglétének követelményéből következik, hogy amennyiben a bűncselekmény elkövetésében mindenki mellérendelt szerepet játszik, bűnszervezet nem állapítható meg.

Konkrét ügyekben probléma lehet, ha az elkövetők közötti hierarchia nem kifejezetten a bűncselekmények elkövetése érdekében jött létre, hanem egyébként is fennáll – jellemzően munkahelyen, munkakörben elkövetett bűncselekmények esetén.

Például banki apparátus által elkövetetett költségvetési csalás, sikkasztás vagy hűtlen kezelés esetében egyébként is van munkahelyi hierarchia az egyes döntéshozói szintek között. A vád jellemzően bűnszervezethez szükséges hierarchiát megállapítónak fogja vélni, a bírói gyakorlatban viszont lehetnek eltérések a kérdés megítélését illetően.

Büntetőjogi ügyvédként az az álláspontom, hogy a hierarchia felállításának a bűncselekmények elkövetése érdekében kell történnie, a hirearchiának a bűncselekményt elkövetésének tervszerű elkövetését kell szolgálnia, így munkahelyi környezetben elkövetett bűncselekmények esetén önamagában a fennálló munkahelyi hierarchia nem teszi lehetővé a bűnszervezet megállapítását.

4.2. Konspiratív elkövetési mód

A másik lényeges fogalmi elem, a konspiratív elkövetési mód pedig az elkövetők közötti koordinációt, a lebukás megelőzése érdekében tett - akár önálló bűncselekményt megvalósító - lépéseket, a bűncselekményből származó előny szervezett elosztását, a bűncselekmények elkövetésének feladatmegosztáson alapuló tervszerűségét jelenti.

A konspiratív elkövetési mód jelent egyrészt egy belső konspirációt és egy külső konspirációt.

A belső konspiráció arra irányul, hogy a szervezet résztvevői egymás személyét vagy cselekvőségét még csak ne is ismerjék.

A külső konspiráció lényege pedig az olyan intézkedések tervszerű megtétele, amellyel az elkövetők arra törekednek, hogy a bűncselekmény a hatóságok előtt rejtve maradjon.

Utóbbi kapcsán azonban hangsúlyozandó, hogy önmagában az nem meríti ki a konspiráció fogalmát, ha a bűncselekmény elkövetője titkolni szeretné a bűncselekmény elkövetését a hatóságok elől, amely következik abból a büntetőeljárási alapelvből is, hogy senki sem köteles arra, hogy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson. Bármennyire is nem természetes dolog bűncselekményt elkövetni, az igen, hogy az elkövető nem szeretné, hogy az a hatóság tudomására jusson, így ez önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy a bíróság megállapítsa a bűnszervezeti elkövetést.

A hatóságok jellemzően a "virágnyelven" kommunikálást, a titkosított chat használatát (viber telegramm, signal stb.), fedőnevek alkalmazását tekinti konspiratív elemeknek. Azonban látható, hogy a fogalom több összetevőből áll, és a konspiráció megállapítására gondos mérlegelés, több körülmény összevetése alapján kerülhet csak sor.

Például ha a lehallgatási anyagban az elkövetők „virágnyelven” kommunikálnak, el kell dönteni, hogy az adott szóhasználat csak az elkövetők szlengje, bevett és szokásos kommunikációja, vagy pont azért nem neveznek nevén dolgokat, hogy a hatóság előtt rejtve maradjon a beszélgetés tényleges tartalmaz. Jellemzően ezt a szövegkörnyezet dönti el.

5. A bűnszervezetre kiterjedő tudattartalom

Az is elengedhetetlen, hogy a bűnszervezet tagjaként működő személy tudata átfogja, hogy bűnszervezetben, azaz a fentiek szerint egy hierarchikusan felépített és konspiratívan működő csoportban tevékenykedik. 

Azzal nem szükséges tisztában lennie az elkövetőnek, hogy konkrétan a szervezet milyen bűncselekményeket követ el, de tisztában kell lennie azzal, hogy valamilyen illegális tevékenység része. Mivel a bűnszervezet célja több bűncselekmény elkövetése a bűnszervezeti tagnak azzal is tisztában kell lennie, hogy a bűnszervezet több bűncselekmény elkövetésére törekszik.

Sőt, mivel a bűnszervezet akkor jön létre, ha az elkövetett vagy elkövetni szándékozott bűncselekmények 5 évig, vagy ennél súlyosabban büntetendőek, a szervezeti tagnak azzal is tisztában kell lennie, hogy valamilyen súlyos megítélésű bűncselekmények elkövetése zajlik. Nem kell tehát nyilván a szervezeti tagnak tudnia, hogy az adott cselekménynek mekkora a Büntető Törvénykönyv szerinti büntetési tétele, elég, ha azzal tisztában van, hogy a köznapi megítélés szerint a cselekmények súlyosak.

A szervezeti tagnak – ahhoz, hogy a bűnszervezet megállapítható legyen vele szemben – tudnia kell, hogy a szervezet többszintű (hirearchia), és különböző eszközöket vesz igénybe annak érdekében, hogy az adott bűnszervezeti tag ne lássa át a bűnszervezet teljes működését (belső konspiráció), és a hatóságok előtt ne derüljön fény a bűncselekmények elkövetésére (külső konspiráció).

Az, hogy egy szervezetnek a tagja mindezeket tudja-e vagy sem, bizonyítási kérdés.

A büntetőjogi ügyvédnek minden lehetséges eszközzel törekednie kell arra, hogy amennyiben a bűncselekményeket egy bűnszervezet követte el, az ne legyen megállapítható, hogy ennek a bűnszervezetnek az ügyfél is tagja volt, vagy ne legyen megállapítható, hogy az ügyfél tisztában volt azzal, hogy egy bűnszervezet része.

III. A bűnszervezet megállapításának következményei

Az, hogy a bűnszervezeti elkövetés megállapítható-e vagy sem, különösen fontos az eljárásban, mivel a törvény rendkívül szigorú jogkövetkezményeket fűz ahhoz, ha az elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben követi el.

Ezek közül  az alábbiak kiemelendőek.

1. A büntetési tétel

A büntetési tételkeret a duplájára emelkedik, azaz, ha az adott bűncselekmény büntetési tételének maximuma például 5 év lenne a törvény szerint, akkor bűnszervezeti elkövetés esetén ez 10 évre növekszik. Ezzel a büntetéskiszabásnál irányadó középmérték is természetesen jelentősen megemelkedik. 

2. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése

A szabadságvesztés végrehajtását nem lehet felfüggeszteni. Azaz például a cselekmény enyhébb súlya miatt hiába szabna ki a bíróság "csak" két év szabadságvesztést, ha a bűnszervezeti elkövetés megállapítható, a bíróság akkor sem függesztheti fel a szabadságvesztés végrehajtását, ha egyébként más esetben ennek jellemzően helye lenne, mert például a vádlott büntetlen előéletű.

3. Feltételes szabadágra bocsátás

Bűnszervezet megállapítása esetén az elkövető ki van zárva a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. Főszabály szerint az elítélt a büntetés 2/3 részének kitöltése után szabadulhat, amennyiben ezt a büntetés-végrehajtási intézetben tanúsított magatartása is indokolja. Bűnszervezet megállapítása esetén azonban a teljes büntetést ki kell töltenie. 

A bűnszervezet - így a fent tárgyalt fogalmi elemek - fennállásának tisztázása tehát korántsem lényegtelen a büntetőeljárásban.

IV. Összegzés

Amennyiben a vád bűnszervezeti elkövetést ró a vádlott terhére, jellemzően a büntetőjogi ügyvéd feladatának külön részét képezi annak elérése, hogy a bíróság ne állapítsa meg a bűnszervezeti elkövetést. Ahogy látható, bűnszervezet nélkül a cselekmény sokkal enyhébb büntetést von maga után. 

A bűnszervezeti elkövetés mellőzésére sor kerülhet úgy is, hogy az bíróság megállapítja, hogy a cselekmények elkövetése nem bűnszervezetben történt, vagy úgy is, hogy konkrétan az adott vádlott vonatkozásában nem állapítható meg a bűnszervezet: a vádlott nem volt bűnszervezeti tag, vagy nem tudott arról, hogy a csoport, amelynek keretében működik, a bűnszervezet ismérveivel rendelkezik.

Látható, hogy több fogalmi elem szükséges a bűnszervezet fennállásának megállapításához. A büntetőeljárásban ezek mind bizonyítási kérdések. A büntetőjogi ügyvéd feladata, hogy védőügyvédként a fogalmi elemek megvalósulását támadja.