Vagyon elleni bűncselekmények

A vagyon elleni bűncselekmények közös jellemzője, hogy a tulajdoni viszonyok megsértésére irányul. Mivel a tulajdoni viszonyokat alapvetően a polgári jog szabályozza, annak megítéléséhez, hogy egyáltalán történt-e bűncselekmény vagy sem, a polgári jog szabályainak ismeretei is elengedhetetlenek.

Ezen bűncselekménytípusnál gyakori, hogy a sértett feljelentése azért történik alaptalanul, mert amit ő bűncselekménynek gondol, az valójában csak egy polgári jogi jogvita, szerződéses vagy szerződésen kívüli károkozás. A jogvita természetének eldöntése meghatározza a védekezési stratégiát is, gyakran a védelem arra épül, hogy bár vagyoni követelése fennállhat a sértettnek, bűncselekmény azonban nem történt.

A leggyakoribb vagyon elleni bűncselekménynek:

Lopás

Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

A lopás a tulajdoni viszonyok elleni bűncselekmény, ahol az elkövető annak érdekében cselekszik, hogy a számára idegen dolgon a tulajdoni viszonyokat végleg megváltoztassa.

A lopás tárgya bármily dolog lehet, amely vagyoni értékkel bír. Ennélfogva lopás tárgya lehet az áram, vagy akár a wi-fi is.

Nem állapítható meg ugyanakkor a lopás bűncselekménye, ha az elkövető szándéka nem az eltulajdonításra irányult, hanem a más tulajdonában álló dolgot valamilyen igazolható indok alapján veszi el.

Ugyancsak nem bűncselekmény, ha az elvétel nem a tulajdoni viszonyok végleges megváltoztatása érdekében történik.

A lopás bűncselekményének minősítése – amely a kiszabható büntetés maximális mértékét befolyásolja – összetett.  A lopással érintett dolog értéke az elsődleges szempont, ugyanakkor súlyosabban minősül például, ha a lopást dolog elleni erőszakkal, zsebtolvajlás útján, a lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére követik el, ahogyan minősítő körülmény az üzletszerűség és a bűnszövetségben történő elkövetés is.

Sikkasztás

Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

A sikkasztás tárgya – hasonlóan a lopáshoz – a más személy tulajdonában álló idegen dolog.

A lopással ellentétben ugyanakkor a sikkasztás esetében elkövető jogszerűen kerül a dolog birtokába, és ezt kihasználva tulajdonítja el az idegen dolgot. A sikkasztásnál tehát a rábízás azt jelenti, hogy a tulajdonos (vagy a dologgal rendelkezni jogosult) valamilyen polgári jogilag is elismert jogcím alapján adja át az elkövetőnek a dolgot. Ez irányulhat például a dolog meghatározott keretek között történő használatára vagy megőrzésére. Sikkasztást követ el így például az a pénztáros, aki a pénztárból pénzt tulajdonít el.

A sikkasztás bűncselekményének másik elkövetési magatartása az, ha az elkövető a rábízott dologgal sajátjaként rendelkezik, azaz a rábízás kereteit túllépve azt teszi, amit a dologgal csak a tulajdonos tehetne meg. Így amennyiben a bank munkatársa az ügyfél által rábízott pénzzel olyan befektetéseket eszközöl, amelyre az ügyfél nem adott megbízást, az elkövető elköveti a sikkasztás bűntettét.

A sikkasztás bűncselekménye büntetési tételének felső határa elsősorban függ attól, hogy azt milyen értékre követik el, de súlyosabban minősül az is, ha a bűncselekmény üzletszerűen, bűnszövetségben, vagy közveszély színhelyén követik el.

Csalás

Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

A csalás bűncselekményének elkövetési magatartása megtévesztés, amely összetett és fondorlatos, és lehet egészen egyszerű is. Csalás bűncselekményének megvalósulása esetén a sértett önként válik meg vagyoni értékétől az elkövető megtévesztésének hatására.

A csalás bűncselekményének gyakori esete a megtévesztéssel kért, majd vissza nem adott kölcsön. Annak eldöntéséhez, hogy egy egyszerű kölcsönügylet történt, amit nem sikerült visszafizetni, vagy a sértett megtévesztése, a bíróság a terhelt tudattartalmát vizsgálja, azaz, hogy mire irányult a szándéka. A tudattartalom megítélése szempontjából a bírói gyakorlat kiemelt tulajdonít annak, hogy a terheltnek volt-e a kölcsönszerződés megkötésének időpontjában reális lehetősége a kölcsön későbbi visszafizetésére, azaz volt-e teljesítési képessége.

A megtévesztés általában akkor állapítható meg, ha vagy a kölcsön célja tekintetében, vagy saját anyagi helyzete kapcsán téveszti meg az elkövető a sértettet. Ugyanakkor nem valósul meg bűncselekmény, ha a sértett nem a megtévesztés hatására ad kölcsönt a terheltnek, azaz, ha az elkövető által előadottaktól függetlenül a sértett egyébként is kölcsönadott volna, nem valósulhat meg bűncselekmény.

Rongálás

Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.

A rongálás elkövetési magatartása megsemmisítés és a megrongálás, ugyanakkor ebbe a kategóriába sorolható a falfirka (graffiti) is.

A rongálás ugyanakkor nem bűncselekmény, ha azt az elkövető saját tulajdonára követi el, és akkor sem, ha a megrongálás nem szándékosan, hanem csupán gondatlanságból történik.

Amennyiben vagyon elleni bűncselekménnyel összefüggésben konzultálni szeretne, kérjen időpontot online vagy telefonon.