Vagyon elleni bűncselekmények

A vagyon elleni bűncselekmények közös jellemzője, hogy a tulajdoni viszonyok megsértésére irányul. Mivel a tulajdoni viszonyokat alapvetően a polgári jog szabályozza, annak megítéléséhez, hogy egyáltalán történt-e bűncselekmény vagy sem, a polgári jog szabályainak ismeretei is elengedhetetlenek.

Ezen bűncselekménytípusnál gyakori, hogy a sértett feljelentése azért történik alaptalanul, mert amit ő bűncselekménynek gondol, az valójában csak egy polgári jogi jogvita, szerződéses vagy szerződésen kívüli károkozás. A jogvita természetének eldöntése meghatározza a védekezési stratégiát is, gyakran a védelem arra épül, hogy bár vagyoni követelése fennállhat a sértettnek, bűncselekmény azonban nem történt.

A leggyakoribb vagyon elleni bűncselekménynek:

 

Lopás

Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

A lopás a tulajdoni viszonyok elleni bűncselekmény, ahol az elkövető annak érdekében cselekszik, hogy a számára idegen dolgon a tulajdoni viszonyokat végleg megváltoztassa.

A lopás tárgya bármily dolog lehet, amely vagyoni értékkel bír. Ennélfogva lopás tárgya lehet az áram, vagy akár a wi-fi is.

Nem állapítható meg ugyanakkor a lopás bűncselekménye, ha az elkövető szándéka nem az eltulajdonításra irányult, hanem a más tulajdonában álló dolgot valamilyen igazolható indok alapján veszi el.

Ugyancsak nem bűncselekmény, ha az elvétel nem a tulajdoni viszonyok végleges megváltoztatása érdekében történik.

A lopás bűncselekményének minősítése – amely a kiszabható büntetés maximális mértékét befolyásolja – összetett.  A lopással érintett dolog értéke az elsődleges szempont, ugyanakkor súlyosabban minősül például, ha a lopást dolog elleni erőszakkal, zsebtolvajlás útján, a lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére követik el, ahogyan minősítő körülmény az üzletszerűség és a bűnszövetségben történő elkövetés is.

 

A lopás a Büntető Törvénykönyvben:

370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást kisebb értékre vagy

b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást

ba) bűnszövetségben,

bb) üzletszerűen,

bc) dolog elleni erőszakkal – ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik –,

bd) zsebtolvajlás útján,

be) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével,

bf) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve,

bg) hamis vagy lopott kulcs használatával,

bh) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy bi) erdőben jogellenes fakivágással követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást nagyobb értékre,

b) a kisebb értékre elkövetett lopást

ba) a (2) bekezdés ba)–be) pontjában meghatározott valamely módon,

bb)   védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, régészeti leletre vagy külföldi védelemben részesített ingó kulturális örökségi elemre,

bc) vallási tisztelet tárgyára, bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra,

be) nemesfémre vagy c) a lopást szabálysértési vagy kisebb értékre közveszély színhelyén követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást jelentős értékre vagy

b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)–be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha 

a) a lopást különösen nagy értékre vagy

b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)–be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást különösen jelentős értékre vagy

b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)–be) pontjában meghatározott valamely módon vagy közveszély színhelyén követik el.

 

Sikkasztás

Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

A sikkasztás tárgya – hasonlóan a lopáshoz – a más személy tulajdonában álló idegen dolog.

A lopással ellentétben ugyanakkor a sikkasztás esetében elkövető jogszerűen kerül a dolog birtokába, és ezt kihasználva tulajdonítja el az idegen dolgot. A sikkasztásnál tehát a rábízás azt jelenti, hogy a tulajdonos (vagy a dologgal rendelkezni jogosult) valamilyen polgári jogilag is elismert jogcím alapján adja át az elkövetőnek a dolgot. Ez irányulhat például a dolog meghatározott keretek között történő használatára vagy megőrzésére. Sikkasztást követ el így például az a pénztáros, aki a pénztárból pénzt tulajdonít el.

A sikkasztás bűncselekményének másik elkövetési magatartása az, ha az elkövető a rábízott dologgal sajátjaként rendelkezik, azaz a rábízás kereteit túllépve azt teszi, amit a dologgal csak a tulajdonos tehetne meg. Így amennyiben a bank munkatársa az ügyfél által rábízott pénzzel olyan befektetéseket eszközöl, amelyre az ügyfél nem adott megbízást, az elkövető elköveti a sikkasztás bűntettét.

A sikkasztás bűncselekménye büntetési tételének felső határa elsősorban függ attól, hogy azt milyen értékre követik el, de súlyosabban minősül az is, ha a bűncselekmény üzletszerűen, bűnszövetségben, vagy közveszély színhelyén követik el.

 

A sikkasztás a Büntető Törvénykönyvben:

372. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást kisebb értékre vagy

b) a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást

ba) bűnszövetségben,

bb) közveszély színhelyén,

bc) üzletszerűen követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást nagyobb értékre,

b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy

c) a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, régészeti leletre vagy külföldi védelemben részesített ingó kulturális örökségi elemre követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást jelentős értékre,

b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meg határozott valamely módon, vagy

c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást különösen nagy értékre vagy

b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást különösen jelentős értékre vagy

b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el. 

Csalás

Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

A csalás bűncselekményének elkövetési magatartása megtévesztés, amely összetett és fondorlatos, és lehet egészen egyszerű is. Csalás bűncselekményének megvalósulása esetén a sértett önként válik meg vagyoni értékétől az elkövető megtévesztésének hatására.

A csalás bűncselekményének gyakori esete a megtévesztéssel kért, majd vissza nem adott kölcsön. Annak eldöntéséhez, hogy egy egyszerű kölcsönügylet történt, amit nem sikerült visszafizetni, vagy a sértett megtévesztése, a bíróság a terhelt tudattartalmát vizsgálja, azaz, hogy mire irányult a szándéka. A tudattartalom megítélése szempontjából a bírói gyakorlat kiemelt tulajdonít annak, hogy a terheltnek volt-e a kölcsönszerződés megkötésének időpontjában reális lehetősége a kölcsön későbbi visszafizetésére, azaz volt-e teljesítési képessége.

A megtévesztés általában akkor állapítható meg, ha vagy a kölcsön célja tekintetében, vagy saját anyagi helyzete kapcsán téveszti meg az elkövető a sértettet. Ugyanakkor nem valósul meg bűncselekmény, ha a sértett nem a megtévesztés hatására ad kölcsönt a terheltnek, azaz, ha az elkövető által előadottaktól függetlenül a sértett egyébként is kölcsönadott volna, nem valósulhat meg bűncselekmény.

 

A csalás a Büntető Törvénykönyvben:

373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

 (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás kisebb kárt okoz, vagy

b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást

ba) bűnszövetségben,

bb) közveszély színhelyén,

bc) üzletszerűen,

bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás nagyobb kárt okoz, vagy

b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás jelentős kárt okoz,

b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy

c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy

b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy

b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meg határozott valamely módon követi kel.

(7) E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.

Rongálás

Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.

A rongálás elkövetési magatartása megsemmisítés és a megrongálás, ugyanakkor ebbe a kategóriába sorolható a falfirka (graffiti) is.

A rongálás ugyanakkor nem bűncselekmény, ha azt az elkövető saját tulajdonára követi el, és akkor sem, ha a megrongálás nem szándékosan, hanem csupán gondatlanságból történik.

 

A rongálás a Büntető Törvénykönyvben:

371. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a rongálás kisebb kárt okoz, vagy

b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást

ba) falfirka elhelyezésével vagy

bb) bűnszövetségben követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a rongálás nagyobb kárt okoz,

b) az elkövető

ba) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyat, műemléket, régészeti lelőhelyet, régészeti leletet vagy külföldi védelemben részesített kulturális örökségi elemet,

bb) vallási tisztelet tárgyát vagy templomot, vallásgyakorlásra rendelt más helyet,

bc) temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a rongálás jelentős kárt okoz,

b) az elkövető a (3) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely tárgyat, épületet, vagy helyet semmisít meg,

c) a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz.

(7) E § alkalmazásában falfirka: festékszóróval, filctollal vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerű használatához szükséges.

Amennyiben vagyon elleni bűncselekménnyel összefüggésben konzultálni szeretne, kérjen időpontot online vagy telefonon.