Vagyon elleni bűncselekmények

Csalás

Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

A csalás bűncselekményének elkövetési magatartása megtévesztés, amely összetett és fondorlatos, és lehet egészen egyszerű is. Csalás bűncselekményének megvalósulása esetén a sértett önként válik meg vagyoni értékétől az elkövető megtévesztésének hatására.

A csalás bűncselekményének gyakori esete a megtévesztéssel kért, majd vissza nem adott kölcsön. Annak eldöntéséhez, hogy egy egyszerű kölcsönügylet történt, amit nem sikerült visszafizetni, vagy a sértett megtévesztése, a bíróság a terhelt tudattartalmát vizsgálja, azaz, hogy mire irányult a szándéka. A tudattartalom megítélése szempontjából a bírói gyakorlat kiemelt tulajdonít annak, hogy a terheltnek volt-e a kölcsönszerződés megkötésének időpontjában reális lehetősége a kölcsön későbbi visszafizetésére, azaz volt-e teljesítési képessége.

A megtévesztés általában akkor állapítható meg, ha vagy a kölcsön célja tekintetében, vagy saját anyagi helyzete kapcsán téveszti meg az elkövető a sértettet. Ugyanakkor nem valósul meg bűncselekmény, ha a sértett nem a megtévesztés hatására ad kölcsönt a terheltnek, azaz, ha az elkövető által előadottaktól függetlenül a sértett egyébként is kölcsönadott volna, nem valósulhat meg bűncselekmény.

 

A csalás a Büntető Törvénykönyvben:

373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

 (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás kisebb kárt okoz, vagy

b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást

ba) bűnszövetségben,

bb) közveszély színhelyén,

bc) üzletszerűen,

bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás nagyobb kárt okoz, vagy

b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás jelentős kárt okoz,

b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy

c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy

b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy

b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meg határozott valamely módon követi kel.

(7) E § alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is.

 

Amennyiben vagyon elleni bűncselekménnyel összefüggésben konzultálni szeretne, kérjen időpontot online vagy telefonon.