Legjobb büntetőjogi ügyvédek

Ezen cikk nem az ügyvédeket fog felsorsolni és értékelni, hiszen ahogy a régi elköszönösi formula is szól: magamat ajánlom. 

Azokat a védőügyvédi feladatokat és lépéseket fogom számbavenni, amelyeknek az elvégzése  feltétlen szükséges ahhoz, hogy a védőügyvéd jó – akár a legjobbak között lévő – büntetőjogi ügyvéd lehessen.

Természetesen ahhoz, hogy ezek a feladatok maximális színvonalon legyenek elvégezve, a jó büntetőjogi ügyvédnek rendelkeznie kell bizonyos tulajdonságokkal is.

Büntetőjogi ügyvéd, védőügyvéd, büntetőügyvéd

Először is: ki a büntetőjogi ügyvéd, a védőügyvéd és a büntetőügyvéd?

A büntetőjogi ügyvéd, védőügyvéd, büntetőügyvéd ugyanazt jelenti: ügyvéd, aki büntetőjoggal foglalkozik.

A büntetőeljárási törvény alapvetően a védőügyvédnek hívja azt az ügyvédet, aki a büntetőeljárásban a terhelt védelmét ellátja, így ez tekinthető a törvényi – így hivatalos – megneveznésnek.

A büntetőjogi ügyvéd vagy büntetőügyvéd fogalma nem jelenik meg sehol a törvényekben, a szakma hívja így azokat az ügyvédeket, akinek a praxisa a büntetőjog köré épült. A büntetőgyvéd és a büntetőjogi ügyvéd bár nem törvényi fogalmak, mégis bővebb kategória, mint a védőügyvéd, hiszen a védőügyvéd a terhelt büntetőjogi védelmét látja el a büntetőeljárásban, ugyanakkor a terhelt mellett a sértett, vagyoni érdekelt vagy akár tanú képviseletét is elláthatja ügyvéd, aki jellemzően olyan lesz, aki büntetőjoggal foglalkozik.

Büntetőjogra specializálódás 

A joganyag – jogszabályok, eseti bírói döntések, Európai Unió Bíróságának gyakorlata – folyamatosan bővül, így az figyelhető meg az ügyvédek között is, hogy egy-egy jogterületre specializálódnak. Korábban inkább tapasztalható volt, hogy ha az ügyfélnek bármilyen jogi problémája van – akár családjogi, akár munkajogi, akár büntetőjogi – az ügyvéd választ tud adni a kérdésére, azonban ma már a specilizálódásnak egyre nagyobb tere van. Hiszen nem lehet minden jogterülethez érteni, és különösképp nem lehet minden jogterületet azonos szinten művelni.

Megítélésem szerint a jó büntetőjogi ügyvéd a tudását célirányosan a büntetőjogra összpontosítja, hiszen így lehet a büntetőjog legmasabb szintű gyakorlója. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a büntetőjogon kívül nem ért más jogterülethez, de ahhoz ért a legjobban. Sőt, kifejezetten hasznos, ha büntetőjogi ügyvédnek más jogterületre is van rálátása, hiszen egyes bünteőügyek megoldásához sokszor más jogterületekhez tartozó kérdések vizsgálata is szükséges, mint a polgári jog vagy a gazdasági jog.

(Praxisom és tevékenységem a büntetőjogra irányul. Jellemzően büntetőeljárás terheltjeinek (gyanúsítottaknak és vádlottaknak) látom el a büntetőjogi képviseletét, azonban a büntetőeljárás sértettjeit is képviselem.)

A büntetőügyre specializálódás azt sem jelenti, hogy a büntetőjogi ügyvéd nem egészíthetné ki a praxisát egy-egy más jogterületekkel. A lényeg, hogy szűkíteni kell a tevékenységi kört annak érdekében, hogy a kiválasztott jogterületekben az ügyvédnek naprakész tudása és tapasztalata legyen.

Így például ha az ügyvéd kiterjeszti a praxisát a büntetőjogi képviselet mellett például adóeljárásban történő képviseletre – így az adójogra és a pénzügyi jogira – akkor az nem a büntetőjogi hátrányára válik, épp ellenkezőleg: a gazdasági bűncselekmények, pénzügyi bűncselekmények vagy költségvetést károsító bűncselekmények szakértőjévé válhat. Hiszen a költségvetési csalások is adóellenőrzéssel indulnak jellemzően.

(2024-ben elvégeztem a pénzügyi jogi szakjogászt képzést, amelynek révén speciális adójogi, pénzügyi ismeretekre tettem szert. A megszerzett tudást egyrészt adóeljárásokban kamatoztatom, másrészt a költségvetési csalás miatt, vagy más gazdasági bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásokban.)

Szakmai tudás

A büntetőjogra specializálódáson túl több tényezőtől függ, hogy kiből lesz jó büntetőjogi ügyvéd.

A joganyag ismerete alapvető követelmény, és mivel jogszabályok folyamatosan változnak, nem elég a jogi egyetemen szerzett tudás, a naprakészséghez a jogszabályok változásának folyamatos követése szükséges.

A jogszabályok mellett rendszeresen publikálásra kerülnek a magasabb szintű bíróságoknak azok a döntései, amelyek egy-egy jogértelmezési vitában foglalnak állást. Ugyanis a jogszabályok nem mindig egyérteműek, ez igaz a büntetőjogi és bünteteljárásjogi szabályokra is. A büntetőjogban egy-egy magatartás sokszor különbőző bűncseleményeket is megvalósíthat, és a bírói gyakorlat foglal állást abban, hogy melyik bűncselekményt (mindkettőt, egyiket vagy esetleg egyiket sem) kell megállapítani. A bírói gyakorlat értelmezi sokszor azt is,  hogy egy-egy bűncselekmény mikor valósul meg, mikor marad csak kísérlet, egy adott szituációban mikor van jogos védelmi helyzet stb.

A büntetőjogi ügyvédnek ezeket a közzétett döntéseket ismernie kell, hiszen egyrészt csak így tudja, hogy ha az ő ügyében is felmerül a kérdés, mire számíthat, másrészt – ha más bíróság olyan döntést hozott, ami az ügyfelének is kívánatos lenne – hatékony meggyőzési eszköz, hogy egy másik bíróság a kérdést hogyan bírálta el.

Szakmai tapasztalat

Mindegyik büntetőügy más-más, de minden büntetőügyben felfedezhetőek közös elemek is. Amennyiben a büntetőjogi ügyvéd sok ügyet látott, tisztában van azzal, hogy az eljárás során mi fog történni, így a stratégiáját is ehhez tudja alakítani.

A szakmai tapasztalat kétségtelenül növekszik az idő előrehaladtával és így a védőügyvédi pályán töltött idővel, de önmagában nem kizárólogos tényező abban, hogy ki a jó bünetőjogi ügyvéd, két okból sem. Egyrész ismét előjön a specializáció, hiszen az az ügyvéd, aki kizárólag büntetőjoggal foglalkozik, fél évtized alatt is olyan tapasztalotra tud szert tenni, mint aki ugyan 10-20 éve van az ügyvédi pályán, de jellemzően nem büntetőjogi képviseletet lát el.

Másrészt a jogszabályok változása miatt könnyen előfordulhat, hogy a megszokott eszközök nem vezetnek eredményre, máshogy csinálja a hatóság, máshogy ítélkezik a bíróság, nem úgy, ahogy 10 évvel ezelőtt. Éppen ezért egy olyan ügyvéd, aki a hatályos jogszabályokat, valamint az éppen aktuális bírói gyakorlatot és trendeket követi, előnybe kerülhet azzal, aki bár több évtizede a pályán van, nehezen alkalmazkodik a változásokhoz. A változásokhoz való alkalmazkodás képessége így szintén fontos tényező. 

Tárgyalótermi (lélek)jelenlét

A védőügyvéd munkájának egyik legizgalmasabb része a tárgyalóteremben zajlik. Az, hogy büntetőügyvéd a tárgyalóremben a lehető leghatékonyabb tudja képviselni a védencét, egyrészt szükség van tárgyalótermi tapasztalatra, valamint olyan készségekre, mint a helyzetfelismerés, megfelelő kérdezési technika, kommunkációs készség, határozottság.

Tárgyalótermi tapasztalat

A tárgyalási tapasztalat a szakmai tapasztalat részének is tekinthető, azonban a tárgyalóterem olyan speciális hely, speciális légkörrel, amelyet mégis érdemes külön megemlíteni. A jogszabályok ismeretének birtokában modhatnánk, hogy az ügyvéd tárgyalótermi tapasztalat nélkül is tudja, hogy mi fog történni a tárgyaláson, azonban ez nem feltétlenül van így: az, hogy az adott – írósztal mögött megírt – jogszabály hogyan működik a gyakorlatban, a tárgyalóteremben derül ki. Vannak olyan ügyvédek, akik pl. szerződésekre specializálódtak, és keveset járnak tárgyalásra. Ekkor az ügyvéd legyen bármilyen nagy szaktudású, a tárgyalótermet idegennek fogja érezni.

Természetesen aki büntetőjoggal foglalkozik, az ismeri a tárgyalótermek világát.

Tárgyalótermi tapasztalat birtokában a jó büntetőügyvéd mindig tudja, hogy a tárgyaláson éppen mi fog történi, reagálni tud rá, ha valami nem eljárási jogszalyoknak megfelelően zajlik. Mivel a büntetőjogi ügyvéd sok bíróság sok tárgyalótermében megfordul – akár az ország különböző pontjain – tudja, hogy melyik bíróságnak mi a gyakorlata, és így az érdekeinek érvényesítése érdekében hivatkozni tud rá, ha az eljáró bíróság valamit nem megfelelően csinál.

A tárgyalótermi tapasztalat is olyan, hogy természetesen az évek előrehaladtával növekszik, azonban mivel az eljárási szabályok sokszor változnak, fontos a naprakészség, és a megváltozott szabályokhoz való alkalmazkodás képessége.

Aki napi szinten bírósági tárgyalásokon védőként vesz részt, a tárgyalótermi légkört hamar megszokja, és onnantól a felkészültsége és határozottsága fogja eldönteni, hogy jó büntetőügyvéd-e. Így a tárgyalótermi jelenlétet profizmusa nem csak az eltöltött éveken múlik, hanem jelentős mértékben a frissességen és a dinamizmuson is.

(Az ügyvédi pályám elkezdése óta szinte napi szinten látom el az ügyfelek tárgyalótermi képviseletét. Az ország különböző pontjainak bíróságain fordulok meg heti többször.)

Védőbeszéd

A tárgyalás végén a védőgyügyvéd perbeszédet, védőbeszédet tart. A védőbeszéd megtartása a védői munka csúcsa, amely ugyanakkor felelősséggel is jár. Ez az utolsó lehetőség arra az adott eljárási szakaszban (a jogorvoslatokat mos ide nem értve), hogy a büntetőjogi ügyvéd meggyőzze a bíróságot a védői álláspont helyességéről.

A jó védőbeszéd valamelyest a spontán beszéd hatását kelti, mégis komoly munka áll mögötte, részletesen megtervezve, hogy mit, mikor, milyen sorrendben fog előadni a védőügyvéd, milyen logikai kapcsolatokat teremt egyes tények és bizonyítékok között.

A védőbeszéd legnehezebb feladata, hogy térjen ki minden, az ügyfél szempontjából fontos részletre, de mégis legyen lényegretörő, ne vesszen el a kevésbé fontos részletekben, legyen frappáns és meggyőző, de legyen magas szakmai színvonalú is egyben.

Minden ügy más és más, így a védőbeszéd stílusa, részletessége, felépítése is változik az adott büntetőügy és az ügyfél érdekeihez igazodva. 

(Még az egyetemen országos büntetőjogi perbeszédveresenyt nyertem védő kategóriában, ami jelentős motíviciót adott ahhoz, hogy a védőügyvédi, büntetőügyvédi pályát válasszam. Azóta természetesen élesben, a bíróság előtt számos védőbeszédet tartottam már az ügyfelek megelegedésére.)

Egyéb készségek

A jó büntetőjogi ügyvéd jó helyzetfelismerő képességgel rendelkezik. Szükséges a határozottság és az, hogy az ügyvéd minden olyan észrevételt és indítványt megtegyen a tárgyaláson, ami az ügyfél érdekét szolgálja.  A védőügyvéd minden cselekményét meghatározza az ügyfél érdeke, így azt is fel kell ismernie a jó büntetőjogi ügyvédnek, hogy mikor nem érdemes felszólalni, vagy azt is, ha esetleg az adott eszközzel még érdemes várni a tárgyalás későbbi szakaszáig. A védőügyvéd öncélú szereplése természetesen kerülendő. A jó védőügyvéd akkor aktív és akkor passzív, amikor kell, ahhoz igazodva, éppen az adott szituációban mi az ügyfél érdeke.

Ügyismeret és elemzőképesség

A jó büntetőjogi ügyvéd ismeri a nyomozati irat minden részletét, hiszen a hatékony védelem csak akkor valósulhat meg, ha védőügyvéd tudja, hogy melyik tanú mikor mit mondott, mit mondtak a szakértő, mit találtak a nyomozók a kutatás során stb. Az ügyismeret kihatással van tárgyalási képviseletre is, hiszen a büntetőügyvédnek rögtön kapcsolnia kell, ha a bíróság előtt folyó bizonyítás során valamely bizonyíték ellentétes azzal, amit a nyomozati iratok tartalmaznak. 

A büntetőjogi ügyvéd fontos kompetenciája az elemzőképesség is. A nyomozati irat több ezer, de akár több tízezer oldalas irat is lehet, és a védőügyvéd feladata, hogy a nagy halmazból kiszűrje a lényeget. Elemezni és rendszerezni kell, hogy melyek a mentő bizonyítékok és melyek a terhelőek, a terhelő bizonyítékok szabályosan vannak-e beszerezve, milyen ellentmondások fedezhetőek fel közöttök. Több vádlottas ügyekben ki kell szűrni, hogy melyek azok a bizonyítékok, amelyek az ügyfelet – akár pozítívan, akár negatívan – érintik, és melyek azok, amelyek nem hozzá kapcsolódnak. 

Stratégiai gondolkodás

A büntetőeljárásban fel kell állítani azt a stratégiát, amely az ügyfél számára a legelőnyösebb. A stratégiát a rendelkezésre álló bizonyítékok határozzák meg, így a stratégialkotás során azt kell felmérni, hogy melyek azok a tények, amelyek lehet és kell is vitatni, melyeket nem érdemes, milyen bizonyítékkal szemben tudunk ellenbizonyítékont szolgáltatni, és milyen bizonyíték beszerzésének a törvényességét lehet megtámadni. A kialakított stratágia pedig meghatározza később a büntetőjogi ügyvéd büntetőeljárásban tanúsított magatartását is: mikor kérdezzen és mit, milyen észrevételeket tegyen, és milyen bizonyítékokat terjesszen.

Gyarkori hiba lehet, ha azt is vitatni akarjuk, hogy az ég kék. Azt kell vitatni, amit lehet és érdemes is a cél eléréséhez. A bizonyítékok tükrében fel kell állítani egy olyan védekezést, ami hiteles, ellenben a bíróság a védekezést nem fogja elfogadmi, és más szemmel fogja nézni azokat a bizonyítékokat is, amelyek legfeljebb csak gyanút keltőek lennének, de nem bizonyítják kétséget kizáróan a terhelt bűnösségét. 

Az ilyen hibák a védelmi stratégia felállításával kerülhetőek el.

A stratégia természetesen a bizonyítási eljárás tükrében változhat is, így az is fontos, hogy amenyiben szükséges, a védügyvéd stragiaváltással tudjun reagálni a változó körülményekre.

Kommunikációs képességek

A jó büntetőjogi ügyvéd kommunkációs képessége kétoldalú. Egyrészt hatékonyan kell kommunkálni a hatóság irányába és a bíróságon, másrészt az ügyfél irányába. A jó védőügyvédnek hatékony kommunkációval meg kell győznie a bíróságot a saját jogi álláspontjának helyességéről, határozott fellépéssel.

Az ügyféllel szembeni kommunikáció pedig az empátián alapul. A jó büntetőjogi ügyvéd – bár neki mindennapos egy büntetőeljárás – megérti, hogy az ügyfél számára mindez egy nyomasztó helyzet, mivel az ügyfél adott esetben súlyos jogkövetkeményekkel nézhet szembe. A  védőügyvéd büntetőeljárásban való jelenlétének megnyugtatónak kell lennie, ugyanakkor  büntetőügyvéd őszintésége is fontos annak érdekében, hogy az ügyfél is tudja, mire számíthat legjobb és legrosszab esetben.  A büntetőügyvéd bár a bíróság előtt a szakma nyelvén kommunikál, használva a sokszor bonyolult jogi megfogalmazásokat, az ügyfélnek mégis közérhetően magyarázza el, hogy mi történik a büntetőeljárásban és miért.

Eredményesség

Végül, de nem utolsó sorban a jó büntetőjogi ügyvéd legfontosabb fokmérője az eredményesség. Ugyanakkor az eredményesség okozat és nem ok: azaz éppen a fenti tulajdonságok, illetve a fenti feladatok professzionális elvégzése segíthet abban, hogy egy büntetőjogi ügyvéd eredményes legyen.

Fontos azt is hozzátenni, hogy a büntetőeljárásban az eredményesség relatív, függ attól, hogy mi az, ami reálisan elérhető: a realitást pedig a bizonyítékok összessége és a nyomozás minősége határozza meg. Amennyiben a vádirat megalapozatlan, a nyomozás hiányos, egyes bizonyítékok beszerzése nem törvényes, a bizonyítékok több lehetésges verzió irányába mutatnak, vagy az igazság az, hogy valóban nem a terhelt nem követett el bűncselekményt, vagy nem ő az, aki elkövette, a cél természetesen a felmentés. 

Vannak olyan esetek, amikor a cselekmény más minősítés alá eshet egyes tények bizonyítottságától függően, ekkor a kedvezőbb minősítés lehet a cél, amely eleve kedvezőbb büntetést vonhat maga után. Cél lehet az is, hogy csak egyes tényeket cáfoljunk, például azt, hogy a cselekmény az ügyfél vonatkozásában nem minősül bűnszervezetben elkövetetettnek. A bűnszervezet megállapításának hiánya önmagában eredmény, hiszen az sokkal enyhébb megítélés alá esik, enyhébb büntetéssel.

Olyan esetek is vannak, amikor eset egyértelmű, és csak a kedvezőbb büntetés elérése a cél, és adott esetben egy ügyészséggel megkötött egyezség is lehet jó eredmény egy büntetőeljárás lezárást illetően.

Röviden megfogalmazva a cél: az adott helyzetből kihozni az ügyfél számára a lehető legjobbat.

Természetesen a védőügyvéd eredményessége függ a bíróságtól is, hiszen az ítéletet ő hozza. A büntetőügyvéd célja a bíróság meggyőzése, ehhez azonban az is szükséges, hogy a fogadó fél valóban meghallja a szakmai érveket. A védőügyvéd akkor lehet elégedett, ha a bíróság ítéletének indokolásában találkozik azokkal a mondatokkal, érvekkel, amelyeket a védőbeszédében előadott.