Áfára elkövetett költségvetési csalás - áfacsalás a gyakorlatban

Az áfára elkövetett költségvetési csalás jellemzően sokszereplős, azaz az ügyletek nyomonkövethetőségének megnehezítése érdekében az elkövetők több gazdasági társaságot használnak fel.

Az illegális tevékenység leplezése érdekében azonban az is előfordulhat, hogy az értékesítési lánc egyik szereplője teljesen vétlen, vagy esetleg gondatlan, mivel nem tud arról, hogy a beszerzett termék áfáját valahol korábban elcsalták.

Mindez a büntetőjogi ügyvéd számára az átlagoshoz képeset nagyobb védekezési teret biztosít, mivel a hatóságok jellemzően az ügylet vétlen szereplőivel szemben is megindítják a büntetőeljárást. Pusztán azon alapon, hogy az adott gazdasági társaság áfacsalással érintett terméket vásárolt. Minden szereplő vonatkozásában bizonyítani kell azonban, hogy vagy ő maga szervezte az áfára elkövetett költségvetési csalást, vagy tudott arról, hogy egy áfacsalás részese.

Az áfacsalás tipikus módjai

A gazdasági társaság levonhatja annak a beszerzetnek terméknek vagy igénybe vett szolgáltatásnak az áfáját, amelyet a gazdasági társaság működése érdekében vásárolt vagy vett igénybe.

Az áfára elkövetett költségvetési csalás középpontjában a fiktív számla befogadása, és a fiktív számla áfatartalmának levonásba helyezése áll. Egy számla azonban több is okból lehet fiktív.

Valós gazdasági esemény nélküli fiktív számla

Az áfára elkövetett költségvetési csalás egyik módja, amikor a gazdasági társaság olyan fiktív számlákat fogad be az áfabefizetésének csökkentése érdekében, amelyek mögött nincs valós gazdasági teljesítés. Azaz a számla csak papíron tartalmazza, hogy a gazdasági társaság megvásárolta a terméket, vagy igénybe vette a szolgáltatást, a valóságban azonban az ügylet nem történt meg.

Természetesen amikor a gazdasági társaság megvásárolja az adott terméket, vagy igénybe veszi az adott szolgáltatást, akkor áfával terhelt összeget fizet az eladónak, akinek az áfát be kellene fizetnie az adóhatóság felé.

Az eladó vagy szolgáltatást nyújtó ugyanakkor jellemzően egy úgynevezett „bukócég”, amely nem teljesíti az áfabefizetési kötelezettségét. A „bukócég” jellemzője, hogy semmilyen valós gazdasági tevékenységet nem folytat, az élén pedig egy stróman áll: olyan személy, aki valójában nem vezeti a gazdasági társaságot, csak valamennyi pénzért cserébe elvállalta az ügyvezetői pozíciót. A gazdasági társaság működését – amely lényegében nem valós működés, csak fiktív számlázás – egy rejtőzködő személy irányítja, akinek a célja, hogy ne lehessen a „bukócéget” hozzákötni.

Fiktív számla – más által nyújtott teljesítés

A számla nemcsak akkor lehet fiktív, ha az azon szereplő szolgáltatás vagy termékértékesítés nem történt meg, hanem akkor is, ha azt más nyújtotta, nem a számlán szereplő személy.

Ebben az esetben is hasonló a recept, a számlát kiállító cég egy olyan „bukócég”, amely nem teljesíti áfafizetési kötelezettségét, ugyanakkor a termékértékesítés (vagy szolgáltatásnyújtás) megtörténik. 

Mivel valójában olyan személy vagy cég értékesíti a terméket vagy nyújtja a szolgáltatást, aki papíron nem jelenik meg az ügyletben, ő gyakorlatilag áfamentesen végez gazdasági tevékenységet, a számlabefogadó/vevő pedig így alacsonyabb áron jut az adott termékhez.

Fontos megjegyezni, hogy ez a típusú áfacsalás megvalósulhat úgy is, hogy  a  a termék tényleges értékesítője, vagy a szolgáltatás tényleges nyújtója megtéveszti a számlabefogadót. A számlabefogadó ebben az esetben nem tudja, hogy valójában nem az adja el a terméket, vagy végzi el a szolgáltatást, aki a számlán szerepel. Így nem tudja, hogy áfára elkövetett költségvetési csalás részese.

Ilyenkor a büntetőjogi ügyvéd védekezésének annak alátámasztására kell irányulnia, hogy a számlabefogadó számára nem volt felismerhető, hogy más a termékértékesítő/szolgáltatásnyújtó, mint aki a számlán szerepel.

A közösségi termékbeszerzés és a fordított áfa

Az áfacsalás ezen módja azt használja ki, hogy az Európai Unióból történő termékbeszerzés esetén a belföldi gazdasági társaság nettó áron vásárolhat, és az első magyarországi vevőnek kell befizetnie a hazai áfát. 

Az áfacsalás megvalósítása érdekében ugyanakkor a termék tényleges megszerzője beiktat egy „bukócéget”, aki papíron majd eladja neki a terméket. Így a vevő/számlabefogadó belföldi termékbeszerzés címén a beszerzést terhelő áfát levonásba helyezi.

Tehát, az uniós beszerzést papíron megvalósító társaság nem fizeti be az áfát, a termék tényleges vevője pedig levonja a „bukócégtől” való beszerzést terhelő áfát.

Ezen áfacsalási módszer vonatkozásában is az a jellemző, hogy a termék tényleges megszerzője nem közvetlenül a „bukócégtől” vásáról, hanem közöttük beiktatásra került egy vagy több más gazdasági társaság is a felderítés megnehezítése érdekében.

Az uniós termékbeszerzés esetén is előfordulhat, hogy a számlabefogadó – akit a nyomozó hatóság haszonhúzónak minősít – valójában nem tudja, (vagy nem bizonyítható, hogy tudja), hogy a termék egy "bukócégen" keresztül jut hozzá. Ebben az esetben az áfacsalásból eredő haszon a „bukócéget” rejtve irányító személynél marad.

Körhintacsalás

A körhintacsalás esetén szintén az uniós termékbeszerzésre és termékértékesítésre vonatkozó, adózással összefüggő szabályokat használják ki az elkövetők. Azt, hogy a termékértékesítés nettó áron történik a más tagállamban lévő gazdasági társaság számára, akinek a beszerzés szerinti tagállamban kell megfizetnie a termék áfáját.

Körhintacsalás esetén ugyanúgy „bukócégeket” alkalmaznak az elkövetők, amely nem teljesíti az áfafizetési kötelezettségét, ugyanakkor az elkövetési mód lényege, hogy ugyanaz a termék megy körbe különböző uniós tagállamokat érintve.

A körhintacsalás esetén szintén előfordulhat, hogy az értékesítési lánc valamely tagja vétlen, sőt, a legalitás látszatának megteremtése érdekében az elkövetői kör előszeretettel értékesít olyan gazdasági társaságnak is a kör során, amely nem tudja, hogy az adott termék áfára elkövetett költségvetési csalással érintett.

Az áfára elkövetett költségvetési csalás szervezője

Akár közösségi termékbeszerzésről van szó, akár kizárólag belföldön elkövetett áfacsalásról, az áfára elkövetett költségvetési csalás szervezője lehet maga a számlát befogadó gazdasági társaság, és lehet egy tőle független elkövetői kör is.

Az áfacsalás szervezése a számlabefogadó által

Ebben az esetben a számlabefogadó saját maga alá szervez olyan cégeket, vagy egy cégláncolatot, amelyek végén az áfa nem kerül megfizetésre. A számlabefogadó igyekszik megteremteni annak látszatát, hogy ezen a cégek – amelyektől számlát fogad be – független gazdasági szereplők, nem az ő tényleges irányítása alatt állnak.

A büntetőjogi ügyvéd védekezésének ebben az esetben arra kell irányulnia, hogy cáfolja azt, hogy a számlabefogadó cég irányítójának köze lenne a számlakiállító cégek alapításához és irányításához.

Számlagyárak

Számlagyárak esetén egy, a számlabefogadótól különálló csoport hoz létre kizárólag fiktív számlázásra gazdasági társaságokat. Ezen csoport irányítója igyekszik rejtve maradni, ennek érdekében strómanokat helyez a „bukócégek” élére.

A számlabefogadó mint egy szolgáltatást veszi igénybe ezen csoport tevékenységét, annak érdekében, hogy az áfafizetési kötelezettségét a befogadott számlákkal csökkentse.

Az áfára elkövetett költségvetési csalás bizonyítása

Mivel az áfára elkövetett költségvetési csalás számos módon megvalósulhat, a bizonyítás – és természetesen a védőügyvéd védekezése is – ahhoz igazodik, hogy az áfacsalás melyik esete forog fenn.

Bizonyítási kérdés lehet, hogy volt-e valós gazdasági esemény.

Amennyiben volt valós gazdasági esemény, akkor a kérdés, hogy ki hozta létre és ki irányította az áfafizetési kötelezettségét nem teljesítő „bukócéget”.  E körben jellemzően bizonyítási kérdésként merül fel például, hogy a strómanok kit ismernek, ki vitte el őket az ügyvédhez céget alapítani, ki finanszírozta az ügyvédet, ki nyitotta, és ki rendelkezett valóban a "bukócég" bankszámlái felett.

Amennyiben a „bukócég(ek)” nem a számlabefogadóhoz köthetőek, akkor a kérdés, hogy a számlabefogadó tudta-e, hogy áfára elkövetett csalás részese, tudta-e, hogy a beszerző, vagy a beszerző beszerzője nem fogja teljesíteni az áfafizetési kötelezettségét. E körben olyan tényekre alapíthatja a nyomozó hatóság a gyanúsítását, illetve az ügyészség a vádját, mint például a beszerzőnek nem volt meg a szükséges tapasztalata, tőkéje, tárgyi és/vagy személyi erőforrása az ügylet teljesítéséhez, és ezt a számlabefogadó is felismerte.

Amennyiben a „bukócég” számlájáról felvételre került a számla ellenértéke, és az bizonyíthatóan visszakerül a számlabefogadóhoz, az egyértelmű bizonyítéka lehet a költségvetési csalásnak.

Az, hogy mit kell bizonyítania a nyomozó hatóságnak és az ügyészségnek, illetve mit kell cáfolnia a védőügyvédnek, függ attól, hogy a gyanúsítás, illetve a vád az áfára elkövetett költségvetési csalás melyik típusát tartalmazza.

A büntetőjogi ügyvéd segít abban, hogy a vádlott védekezési stratégiája a leghatékonyabb legyen, igazodva az áfacsalás konkrét elkövetési módjához.