A nyomozás határideje – változások a büntetőeljárási törvényben

2025. szeptember 09. kedd Szerző: Dr. Tóth Attila Tas

Amikor nyomozás indul, az első kérdések között merül fel, hogy meddig fog a nyomozás tartani. 2025. szeptember 1-jétől a nyomozás határideje változott.

A nyomozás határideje – változások a büntetőeljárási törvényben

A büntetőeljárás nyomozási szakból és bírósági szakból áll, így a büntetőeljárás teljes hosszát természetesen a bírósági szakasz is jelentős befolyásolja. Ugyanakkor a nyomozás alatt a terhelti bizonytalanság fokozottabb.  

Hiszen ekkor még nem lehet tudni, hogy pontosan milyen bizonyítékokat fog összegyűjteni a nyomozó hatóság, ki mit fog majd mondani az eljárásban, milyen büntetést kér majd az ügyészség.  Joggal merül fel a kérdés mindezek tükrében, hogy meddig nyomozhat a hatóság.  

 

A korábbi szabályozás  

A korábbi szabályozás ismertetése nemcsak az új szabályokkal való összehasonlítása miatt fontos, hanem azért is, mert a 2025. szeptember 1. napja előtt indult nyomozások esetében a korábbi szabályokat kell alkalmazni.  

A büntetőeljárási törvény korábban egységesen, minden bűncselekmény vonatkozásában úgy rendelkezett, hogy a nyomozás határideje a gyanúsítottal kihallgatásától számított két év, amely egy alkalommal 6 hónappal meghosszabbítható.  

Fontos tehát, hogy ez a határidő jelenleg is érvényes azoknál a büntetőeljárásoknál, ahol a nyomozás 2025. szeptember 1. napja előtt indult. 

 

Az új szabályok 

Az új szabályozás különbséget tesz az egyes bűncselekmények között azok súlyossága alapján, és a nyomozás határidejét ehhez igazítva állapítja meg. 

 

Kisebb súlyú bűncselekmények 

A 2025. szeptember 1. napjától indult nyomozásokban a nyomozás határideje a három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folyamatban lévő eljárásban a gyanúsított kihallgatásától számított egy év. 

Ezt a határidőt az ügyész legfeljebb 6 hónappal meghosszabbíthatja. 

Tehát a kisebb súlyú bűncselekmények esetén a nyomozási határidő rövidebb lett. 

 

Súlyosabb bűncselekmények  

Ugyanakkor a nyolc évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folyamatban lévő eljárásban a gyanúsított kihallgatásától számított három év lett a nyomozás határideje.  

A súlyosabb bűncselekmények esetében tehát a nyomozó hatóság több időt kapott a nyomozás lefolytatására. 

Az ezen bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásokban is van lehetőség a nyomozás hosszabbítására, azonban a szabályozás összetettebb.  

A felettes ügyész 1 évvel meghosszabbíthatja a nyomozást a nyolc évig terjedő, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folyamatban lévő eljárásban, azonban erre csak akkor van lehetőség, ha a nyomozás elhúzódására az alábbi esetek valamelyike miatt került sor. 

  • külföldi állam területét érintő eljárási cselekmény elvégzésére került sor, 

  • a bűncselekményt információs rendszer felhasználásával követték el, és ezzel kapcsolatban különleges szakértelem igénybevétele volt szükséges, 

  • az eljárásban több mint 10 gyanúsított vagy több mint 50 sértett vesz részt, 

  • az eljárás bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt van folyamatban 

  • a gyanúsított megszökött vagy elrejtőzött, 

  • a gyanúsított által a nyomozás ügyiratainak teljes körű megismerését követően előterjesztett indítvány végrehajtása érdekében szükséges, és ahhoz a gyanúsított hozzájárul. 

A fentiek esetekben tehát a nyomozás határideje 4 év is lehet.  

Példának okáért, egy számlázási lánccal összefüggő költségvetési csalás miatt folyamatban lévő büntetőügyben gyakran több mint 10 gyanúsított van, és jellemző a bűnszervezetben történő elkövetés is. Ezekben az ügyekben (kettő év helyett) három év lett a nyomozási határidő, amely 1 évvel a felettes ügyész engedélyél meghosszabbítható. 

 

Az adatgyűjtés teljes határideje 

Felmerül a kérdés, hogy a fenti határidő alatt kell-e a nyomozó hatóságnak minden bizonyítékot megszereznie. 

Ahogyan fentebb látható volt, a határidők az első gyanúsítotti kihallgatástól számítódnak, így ettől a ponttól van határidőhöz kötve a nyomozás. 

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ez a nyomozás teljes hossza: az első gyanúsítotti kihallgatás előtt is folyhat nyomozás. 

 

Előkészítő eljárás 

A nyomozó hatóság folytathat előkészítő eljárást, amelynek célja annak megállapítása vagy éppen kizárása, hogy fennáll-e egyáltalán bűncselekmény gyanúja. 

Ennek keretében a nyomozó hatóság adatokat gyűjthet, és alkalmazhat leplezett eszközöket is, például lehallgatást. 

Előkészítő eljárást a nyomozó hatóság 9 hónapig folytathat, amely 6 hónappal meghosszabbítható. 

Az előkészítő eljárást a határidő végén vagy megszünteti a nyomozó hatóság, vagy feljelentést tesz bűncselekmény gyanúja miatt. Arról, hogy a nyomozó hatóság előkészítő eljárást folytatott, a terhelt csak később fog értesülni, miután őt meggyanúsították, és megkapta az ügyben rendelkezésre álló nyomozati iratokat. 

 

A nyomozás 

A feljelentéssel indul meg a büntetőeljárás, innentől beszélhetünk nyomozásról. Fontos tehát, hogy az előkészítő eljárás alatt is kvázi nyomozati cselekmények történnek, és az előkészítő eljárásra is vonatkozik a büntetőeljárás törvény, ugyanakkor ezt még nem hívja nyomozásnak. 

A nyomozás azonban folyhat ismeretlen tettessel szemben is. Láthattuk mégis, hogy a büntetőeljárási törvény a gyanúsított első kihallgatásától számítja a nyomozás határidejét.  

Lényegében amíg nem történik az ügyben egyetlen gyanúsítotti kihallgatás sem, addig a nyomozó hatóságot határidő nem köti. Ezért találkozhat azzal pl. egy 2025-ben meggyanúsított terhelt, hogy az ügyszám 2021-es: ez az jelenti, hogy a nyomozás 2021 óta folyik, de évekig nem gyanúsítottak meg senkit. 

--o--

Összefoglalva: a nyomozó hatóság 9+6 hónapig folytathat előkészítő eljárást, majd ameddig nem gyanúsít meg senkit, határidő nélkül nyomozhat. A büntetőeljárási törvény szerinti, fent rögzített határidők az első gyanúsítotti kihallgatástól számítódnak.