Titkos nyomozás - leplezett eszközök

A nyomozó hatóság különböző leplezett eszközöket vehet igénybe a bűncselekmény felderítése érdekében.

A leplezett eszközök durva beavatkozást jelentenek az érintett magánszférájába, így az alkalmazásuk szigorú szabályokhoz kötött.

A leplezett eszközöknek három kategóriája különböztethető meg: vannak az ügyészi és bírói engedélyhez nem kötött eszközök, amelyeket a nyomozó hatóság is külön engedély nélkül alkalmazhat, vannak az ügyészi engedélyhez kötött eszközök, és vannak a bírói engedélyhez kötött eszközök.

Azt, hogy melyik eszköz melyik kategóriába esik, az határozza meg, hogy a leplezett eszköz alkalmazása mennyire sérti az érintett magánszféráját: minél nagyobb a beavatkozás, annál több garancia szükséges. A garanciát pedig az adja, hogy a leplezett eszközt alkalmazó szerv csak ügyészi, vagy bírói engedéllyel folytathatja az eszköz alkalmazását.

A leplezett eszközök alkalmazásának céljai

A leplezett eszközök csak célhoz kötötten alkalmazhatóak, ami azt jelenti, hogy azokat csak a bűncselekmény gyanújának megállapítása, bűncselekmény felderítése és bizonyítása, folyamatban lévő bűncselekmény megszakítása, az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, felkutatása és elfogása, illetve a bűncselekményből származó vagyon felderítése, illetve visszaszerzése érdekében lehet alkalmazni.

A felsorolásból látható, hogy nemcsak bűncselekmény gyanúja esetén alkalmazható leplezett eszköz, hanem arra is, hogy egyáltalán megállapítható-e gyanú. Ezzel viszont a törvény igen tág teret biztosít a titkos nyomozások folytatására.

Leplezett eszköz még a fenti célok elérésé érdekében is csak akkor alkalmazható, ha

- megalapozottan feltehető, hogy a megszerezni kívánt információ, illetve bizonyíték a büntetőeljárás céljának eléréséhez elengedhetetlenül szükséges és más módon nem szerezhető meg,

- annak alkalmazása nem jár az azzal érintett vagy más személy alapvető jogának az elérendő bűnüldözési célhoz képest aránytalan korlátozásával, és

- annak alkalmazásával bűncselekménnyel összefüggő információ, illetve bizonyíték megszerzése valószínűsíthető.

A nyílt büntetőeljárásban a terheltnek joga van az ellene folyamatban lévő büntetőügyről, és az egyes eljárási cselekményekről információt kapnia, azonban a leplezett eszközök lényege abban rejlik, hogy az érintett személy nem tud az alkalmazásukról.  

Bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött eszközök

A bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszközök esetében a legcsekélyebb a beavatkozás az érintett magánszférájába, ezért ezeket a nyomozó hatóság szabadon alkalmazhatja, felsőbb szerv engedélye nélkül.

Ilyen leplezett eszköznek kell tekinteni, hogy a hatóság az eljárás valódi céljának titokban tartásával a bűncselekményre vonatkozó információt gyűjthet, ellenőrizhet.

A bűncselekmény megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás érdekében a hatóság csapdát is alkalmazhat.  Ennek feltétele, hogy a csapda sérülést vagy egészségkárosodást nem okozhat.

Szintén a bűncselekmény megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás érdekében a hatóság a sértettet vagy más személyt az életének és testi épségének megóvása céljából helyettesítheti.  Ennek lényege, hogy az elkövető megtévesztése céljából kiadhatja magát a sértettnek, vagy más személynek, ha ezzel más életét vagy testi épségét védi.

Rejtett figyelés

Nem szükséges engedély ahhoz, hogy a hatóság a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható személyt, lakást, egyéb helyiséget vagy járművet titokban megfigyeljen, és az észlelteket rögzítse.

Fontos, hogy ebben az esetben egy külső szemlélődésről van szó, a lakásba való belépés, vagy a jármű átvizsgálása már engedélyhez kötött.

A rejtett figyelés körében a hatóság tagja arra is jogosult, hogy az érintett személlyel valótlan információt közöljön. Ezt azért fontos kiemelni, mert pl. egy kihallgatás során kifejezetten tilalmazott, hogy a nyomozó hatóság megtévessze a gyanúsítottat, az nyomozás ebben a szakaszában ugyanakkor ez egy törvényes lehetőség.

Ugyanakkor a megtévesztő információ akkor lehet csak törvényes, ha nem tartalmaz fenyegetést, és nem tereli az érintett személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg elkövetni tervezett. Nem törvényes az sem, ha a nyomozó hatóság tagja felbujt valakit bűncselekmény elkövetésére, majd ennek a bűncselekménynek az elkövetéséért felelősségre vonják az elkövetőt.

Ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök

Vannak olyan leplezett eszközök is, amelyek csak akkor alkalmazhatóak, ha az ügyészség engedélyezte. Mivel az ügyészség felügyeli a nyomozást, így a nyomozó hatóság munkáját is, az ügyészség engedélye magasabb garanciát jelent. Az engedély célja annak biztosítása, hogy a leplezett eszköz alkalmazására az érintettel szemben csak szükséges okból és törvényesen kerüljön sor.

Fizetési műveletek megfigyelése

A banktitok minden olyan személyt megillet, aki valamely banknál, pénzintézetnél pénzforgalmi vagy egyéb számlát vezet.

A büntetőeljárásban azonban az ügyészség engedélyével a számlatulajdonos fizetési műveletei (pl. utalásai) megfigyelhetőek. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a nyomozó hatóság megkeresi a bankot, és utasítja arra, hogy a határozatban megjelölt személynek a megjelölt fizetési műveletei vonatkozásában rögzítse az adatokat, őrizze meg, és azokat továbbítsa a nyomozó hatóság felé.

Az utasítás vonatkozhat minden fizetési műveletre, és vonatkozhat arra is, hogy csak meghatározott feltételeknek megfelelő fizetési művelet rögzítése és továbbítása szükséges. Például csak meghatározott személynek eszközölt átutalás.

A bank olyan utasítást is kaphat, hogy a számlatulajdonos bizonyos fizetési műveletét ne teljesítse (függessze fel).

A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése

Leplezett eszköznek minősíti a törvény azt is, amikor a hatóság megállapot köt a bűncselekmény elkövetőjével.  Ennek a megállapodásnak a lényege, a bűncselekmény elkövetője vállalja, hogy az adott büntetőügy, vagy akár egy teljesen más büntetőügy felderítéséhez hozzájárul, a hatóság pedig vállalja, hogy a bűncselekmény elkövetővel szemben nem indít büntetőeljárást, vagy ha már indított, a büntetőeljárást megszünteti.

Fontos kiemelni, hogy ez az alku nem azonos az egyezséggel, amikor a terhelt kedvezőbb büntetés érdekében – akár felderítő jellegű vallomás megtétele mellett – beismeri a terhére rótt bűncselekményt.

A büntetőjogi felelősség elkerüléséről szóló megállapodás megkötése ritkább eszköz, mint az egyezség. Ezt a megállapodást csak akkor alkalmazza a nyomozó hatóság, ha jelentősen nagyobb állami érdek fűződik a megállapodás megkötéséhez, mint a bűncselekmény elkövetőjének felelősségre vonásához. Ez minden esetben egyedi mérlegelést igényel.

Például előfordulhat valamilyen korrupciós bűncselekmény esetén, ahol a bűncselekmény mellékszereplőjének segítsége nélkül nem lenne egyáltalán felderíthető az ügy. Olyan eset is elképzelhető, hogy pl. egy költségvetési csalás elkövetőjének információja van egy fel nem derített emberölésről.

Amennyiben a bűncselekmény elkövetőjének információja csak segíti a nyomozást, de nem hiánypótló, az információ nem elengedtethetetlen a sikeres nyomozáshoz, az ügyészség inkább az egyezség megkötését választja, nem ezt a típusú megállapodást. Hiszen egyezség esetén a terhelt büntetőjogi felelőssége megállapításra kerül, csak a büntetése lesz kedvezőbb.

Ezen megállapodás megkötése esetén hiába követett el bűncselekményt az adott személy, a büntetőeljárásban csak tanú marad.

Nem köthető megállapodás, ha az elkövetővel szemben olyan bűncselekmény miatt kell büntetőeljárást folytatni, amellyel más életét szándékosan kioltotta, vagy amellyel szándékosan maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozott.

Hozzájárulással alkalmazott megfigyelés

A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés olyan, ügyészségi engedélyhez kötött leplezett eszköz, amely során a hatóság az adott személy engedélyével az általa használt lakásban, egyéb helyiségben, illetve az általa használt járművön történteket technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, továbbá a megfigyeléshez és rögzítéshez szükséges technikai eszközt ezeken a helyeken elhelyezheti.

Az adott személy hozzájárulásával a számítógépén, vagy más informatikai eszközén folytatott kommunikáció is megfigyelhető és rögzíthető.

Ezen leplezett eszköz alkalmazásához tehát szükséges az ügyészség engedélye és más személy hozzájárulása is.

Az alapján, hogy kinek a hozzájárulása mellett alkalmazható a leplezett eszköz, két típus különböztethető meg.

Uzsora-bűncselekmény, kapcsolati erőszak, illetve zaklatás bűncselekménye esetén, vagy olyan bűncselekmény esetén, amely a sértett fenyegetésével valósul meg, a sértett hozzájárulása szükséges a megfigyeléshez.

A hozzájárulás szükségességének oka, hogy a sértett fokozott védelmet igényel a büntetőeljárásban. Mivel ő nem elkövetője a bűncselekménynek, hanem éppen az elszenvedője, csak akkor lehet ilyen széleskörű megfigyelés alanya, ha ehhez ő is hozzájárul.

A másik típus, amikor valaki egy másik személyt bűncselekmény elkövetésére hív fel, vagy rábírni törekszik egy bűncselekmény elkövetősére.

Ekkor a leplezett eszköz alkalmazásához annak személynek a hozzájárulása szükséges, akit felhívtak, vagy megpróbáltak rábírni bűncselekmény elkövetésére.

A cél az, hogy az elkövetésre felhívó vagy rábírni törekvő személlyel szemben bizonyítékot szerezzen a nyomozó hatóság.

Fontos megemlíteni, hogy a bűncselekmény elkövetésére való felhívás vagy rábírni törekvés bűncselekmény előkészületének minősül.

A Büntető Törvénykönyv ugyanakkor nem minden bűncselekmény előkészületét bünteti, kifejezetten szerepel a törvényben, ha az előkészület büntetendő. Például az emberölés előkészülete büntetendő, a sikkasztás előkészülete nem, csak az, ha meg is valósul a sikkasztás. Éppen ezért ez a típusú hozzájárulással alkalmazott megfigyelés csak akkor alkalmazható, a Büntető Törvénykönyv bünteti az adott cselekmény előkészületét.

Álvásárlás

Az ügyészség engedélyével bizonyítási eszköz megszerzése érdekében, vagy bűncselekménnyel összefüggésben hozható dolog vagy annak mintája megszerzése érdekében a hatóság tagja színlelt megállapodást köthet, vagy színlelten igénybe vehet egy szolgáltatást. A bűncselekmény elkövetőjének elfogása is lehet az álvásárlás célja.

Az álvásárlás elképzelhető például a kábítószer-kereskedő leleplezése céljából, vagy hamisított áru megszerzése érdekében.  Lényegében minden olyan bűncselekmény esetén helye van álvásárlás alkalmazásának, amikor a termék bűncselekmény útján jött létre, vagy amikor az elkövető által kínált szolgáltatás bűncselekményt valósít meg.

Fedett nyomozó alkalmazása

A hatóság a szervhez tartozását, illetve kilétét tartósan leplező, kifejezetten ilyen feladat ellátása érdekében foglalkoztatott tagját a büntetőeljárásban az ügyészség engedélyével alkalmazhatja.

Fedett nyomozó alkalmazható például az előbb említett álvásárlás esetén, hiszen amennyiben a hatóság tagja a kilétét felfedné, az álvásárlás sem lehetne eredményes.

Fedett nyomozó alkalmazható ugyanakkor bűnszervezetbe való beépülés érdekében, rejtett figyelés alkalmazása során, terrorista csoportba való beépülés érdekében, és minden olyan esetben, ahol a cél a bűncselekménnyel összefüggő információk és bizonyítékok megszerzése.

A fedett nyomozó akár maga is követhet el bűncselekményt – amelyért nem büntethető – ha az eredményességéhez, más bűncselekmény megelőzéséhez, illetve megszakításához, vagy lelepleződése elkerülése és a saját biztonsága érdekében szükséges.

A fedett nyomozó ugyanakkor nem követhet el más életének szándékos kioltásával járó, illetve maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást szándékosan okozó bűncselekményt.

Fedőokirat, fedőintézmény és fedőadat felhasználása

A bűncselekmény felderítése vagy bizonyítása érdekében – az ügyészség engedélye alapján – a hatóság valótlan közokiratot is készíthet, valótlan szervezetet is létrehozhat, és valótlan adatokat jegyezhet be közhiteles nyilvántartásba.

Például a hatóság a bűncselekmény elkövetőjének megtévesztése érdekében valótlanul alapíthat egy gazdasági társaságot.

Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök

A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása okozza a legnagyobb beavatkozást az érintett magánszférájába, ezért ezek alkalmazása csak bírói felügyelet mellett történhet. A bírói engedély biztosítja a leplezett eszköz alkalmazásának a törvényességet.

Ezen eszközök alkalmazása szigorú szabályokhoz kötött: az engedélyezés folyamata és feltételei, majd a megszerzett információk felhasználásának engedélyezése is pontosan szabályozott.

A büntetőjogi ügyvéd feladata, hogy a büntetőeljárás során átadott nyomozati iratok alapján megvizsgálja, hogy a leplezett eszköz engedélyezése és alkalmazása törvényes volt-e.

Amennyiben a nyomozó hatóság vagy az ügyészség hibázik, a törvénytelenül alkalmazott leplezett eszközből származó információnak a bizonyítékok köréből történő kirekesztésének van helye. Törvénytelenül megszerzett bizonyíték ugyanis nem használható fel a büntetőeljárásban.

A leplezett eszközből származó információk kirekesztése estén pedig előfordulhat, hogy az ügyészségnek nem lesz elengedő bizonyítéka az elkövetővel szemben, így kiemelten fontos, hogy a védőügyvéd ismerje az engedélyezés és a felhasználás törvényi feltételeit, és bármilyen törvénytelelenség esetén indítványozza a bizonyíték kirekesztését.

A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök főszabály szerint az öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény esetén alkalmazhatók.

Azonban néhány esetben akkor is alkalmazhatóak, ha a cselekmény csak három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ilyen például az üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények, vagy a korrupciós bűncselekmények.

Bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz

-          az információs rendszer titkos megfigyelése;

-          a titkos kutatás;

-          a hely titkos megfigyelése;

-          a küldemény titkos megismerése;

-          és a lehallgatás.

Információs rendszer titkos megfigyelése

Az információs rendszer titkos megfigyelése estén a hatóság az érintett személy számítógépén vagy más informatikai eszközén titkokban megfigyelheti az adatokat, és azokat rögzítheti.

Titkos kutatás

Titkos kutatás esetén a hatóság az érintett tudta nélkül átvizsgálhatja az érintett lakását, egyéb helyiségét vagy gépjárművét, és az észlelteket rögzítheti.

Hely titkos megfigyelés

A hatóság titokban az érintett lakásában, egyéb helyiségében vagy gépjárművében titokban olyan technikai eszközt helyezhet el, amellyel folyamatosan megfigyelheti és rögzítheti az ott történteket.

Lehallgatás

A lehallgatás az egyik leggyakrabban alkalmazott leplezett eszköz a büntetőeljárásban. A lehallgatás során a hatóság a telefonos kommunikáció tartalmát titokban megfigyeli és rögzíti.