A rabosítás valós jelentése

A rabosítás egy szakzsargon, ami valójában a gyanúsítottnak a bűnügyi nyilvántartásba vételét jelenti. Tehát a rabosítás egy rendőrség által használt olyan régi fogalom, aminek semmi köze nincsen a gyanúsított őrizetbe vételéhez vagy letartóztatásához. A „rabosítás” után a kihallgatott gyanúsított szabadon távozhat.

Mit jelent a bűnügyi nyilvántartásba vétel?

A bűnügyi nyilvántartásba vétel azt jelenti, hogy a gyanúsítottról fényképfelvételt készítenek, ujj- és tenyérnyomatot vesznek fel, és adott esetben DNS mintát vesznek.

Fényképfelvétel, ujj- és tenyérnyomat.

Fényképfelvétel készítésére, valamint ujj- és tenyérnyomat vételére minden gyanúsítottal szemben sor kerül, függetlenül attól, hogy milyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják meg. Ezeket a nyomozó hatóságnak kötelező elvégeznie. (Kivételt képeznek azonban pl. a magánvádas ügyek.)

DNS minta

DNS mintavételére a szájnyálkahártyából kerül sor, azonban ezt csak meghatározott bűncselekmények eseten végzi el a nyomozó hatóság.

DNS mintát kell venni a gyanúsítottól ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény. Ugyanígy akkor is, ha csak három évig terjedő szabadságvesztés az adott bűncselekmény büntetési tétele, de a gyanúsítás szerint a terhelt üzletszerűen, vagy bűnszövetségben követte el a bűncselekményt.

Ezeken felül három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, meghatározott típusú bűncselekmények esetén is kötelező DNS mintát vennie a nyomozó hatóságnak. Ilyenek például bizonyos szexuális bűncselekmények, a kábítószer birtoklása, vagy ha a bűncselekményt fegyveres elkövetéssel valósította meg a terhelt a gyanúsítás szerint.

Fontos, hogy ekkor még csak a nyomozati szakban vagyunk, ahol mindössze a megalapozott gyanú közlésére került sor: a fentiek nem azt jelentik tehát, hogy a terhelt bizonyosan elkövette az adott bűncselekményt, és bizonyosan úgy követte el az adott bűncselekményt, ahogy a gyanúsításban szerepel, ettől függetlenül a bűnügyi nyilvántartásba vétel keretében a fentieket rögzítenie kell a nyomozó hatóságnak.

Mikor kerül sor a bűnügyi nyilvántartásba vételre?

A bűnügyi nyilvántartásba vételre az első gyanúsítotti kihallgatás után – azaz a megalapozott gyanú közlése után – kerül sor. Amennyiben később a terhelt újabb bűncselekményt követ el, a bűnügyi nyilvántartásba vételt az újabb bűncselekmény vonatkozásában is el kell végezni.

Ritkán előfordulhat, hogy a gyanúsítottat a bűnügyi nyilvántartásba vételre később hívják vissza, amennyiben a rendőrségen épp nem tartózkodik olyan személy, akinek van szakértelme a nyilvántartásba vételt elvégezni.

Meddig tartják nyilván az adatokat?

A „rabosításként” nevezett nyilvántartásba vétel során a terhelt a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába kerül be.  Ebből következik, hogy innen az adatokat törlik, ha a büntetőeljárást megszüntették vagy jogerős bejezezték, hiszen ekkor már a terhelt nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.

A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából tehát a terhelt mindenképpen kikerül a büntetőeljárás befejezése után, azonban az, hogy mi lesz az adatok sorsa, függ a büntetőeljárás végeredményétől.

Az eljárás megszüntetése vagy a terhelt felmentése

Az eljárás megszüntetése vagy a terhelt felmentése esetén, tehát ha nem kerül megállapításra a terhelt büntetőjogi felelőssége, az adatok törlésre kerülnek.

A terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítása

A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásán felül azonban más bűnügyi nyilvántartások is vannak: ilyen a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása és a bűntettesek nyilvántartása.

Amennyiben a terheltet jogerősen elítélik, a kiszabott büntetéstől vagy intézkedéstől függ, hogy melyik nyilvántartásba kerül át.

Ezen nyilvántartásokról és arról, hogy ezekben a terheltet meddig tartják nyilván, külön bejegyzés fog foglalkozni.

Okoz-e bármilyen közvetlen hátrányt a „rabosítás”

A „rabosítás” tehát azt jelenti, hogy a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított terhelt bekerül a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába. Gyakran merül fel kérdésként, hogy ez jelent-e bármilyen korlátozást a terhelt számára, különöse a külföldre utazás vonatkozásában.

A válasz erre nemleges: amennyiben a terhelttel szemben nem alkalmaz a bíróság személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést (a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekről bővebben ide kattintva és ide kattintva olvasható), a terhelt szabadon mozoghat, akár külföldre is, függetlenül attól, hogy szerepel a bűnügyi nyilvántartásban.

--o--

Összefoglalva tehát, amikor a gyanúsítotti kihallgatása után a nyomozó rabosításról beszél, nincs ok az ijedtségre, ez csupán a bűnügyi nyilvántartásba vételt jelenti, és nincs köze a terhelt fogva tartásához. Persze a bűnügyi nyilvántartásba vétel is kellemetlen, a megalázottság érzését keltő lehet a korábban ilyen szituációban nem lévő terhelt számára, azonban a nyomozó empátiája és/vagy a védőügyvéd jelenléte segíthet. Amennyiben pedig nem kerül sor a büntetőjogi felelősség megállapítására, az adatokat törlésre kerülnek.