Bizonyítékok a büntetőeljárásban

Egy tapasztalt büntetőjogi ügyvéd vagy védőügyvéd számára nemcsak az számít, hogy milyen bizonyítékok léteznek, hanem az is, hogy azokat jogszerűen szerezték-e be, és megfelelő bizonyítási cselekmény keretében kerültek-e a bíróság elé.

Mi a bizonyíték és mi a bizonyítási cselekmény közötti különbség?

Bizonyíték minden olyan információ, adat vagy tárgyi eszköz, amely alkalmas arra, hogy a büntetőeljárásban valamely tényt igazoljon vagy cáfoljon.

Bizonyítási cselekmény ezzel szemben az az eljárási lépés, amelynek során a bizonyítékot a hatóság vagy a bíróság beszerzi, rögzíti és értékeli.

 Egyszerűen fogalmazva:

• a bizonyíték = mi áll rendelkezésre
• a bizonyítási cselekmény = hogyan kerül be az eljárásba

A védőügyvédnek nemcsak a terhelő bizonyíték tartalmát kell cáfolnia, ha van rá lehetőség, a bizonyíték keletkezésének módját is.

A büntetőeljárásban alkalmazott bizonyítékok típusai

1. Tanúvallomás

Tanúként a büntetőeljárásban az hallgatható meg, aki az üggyel kapcsolatban releváns információval rendelkezik. Az, hogy mi releváns információ, a vád tárgya és a védekezés iránya dönti el.  A tanú vallomását jegyzőkönyvbe kell foglalni, a jegyzőkönyvnek pedig tartalmazni kell minden fontos információt.

Tanúkihallgatások történnek már a nyomozati szakban is, ugyanakkora bíróság előtt lehet olyan tanú kihallgatását is indítványozni, aki a nyomozati szakban nem volt kihallgatva.

A tanúvallomásból származó információk lehetnek közvetlen bizonyítékok és közvetett bizonyítékok is.

Példa: Egy kábítószer-kereskedelem ügyében a szomszéd tanúként vallja, hogy látta, hogy kábítószert ad el a terhelt. Ez közvetlen bizonyíték, hiszen közvetlenül a kereskedelmet (átadást) támasztja alá. 

Az ugyanakkor, ha szomszéd azt vallja, hogy rendszeresen látott ismeretlen személyeket rövid időre belépni a lakásba, közvetett bizonyíték.

2. Terhelti vallomás

A gyanúsított vagy vádlott saját nyilatkozata, amely lehet beismerő, tagadó vagy részben tagadó/beismerő.

A terhelt a kihallgatása során védőügyvédet hatalmazhat meg, vagy indítványozhatja védő kirendelését.

A terheltnek ugyanakkor joga van ahhoz is, hogy ne tegyen vallomást, vagy az egyes kérdésekre történő válaszadást megtagadja. A terheltnek joga van arra is, hogy a védekezése keretében valótlan állítson, egy kitétellel: más bűncselekmény elkövetésével nem vádolhat, és kegyeleti jogot nem sérthet.

Példa:
Költségvetési csalás gyanúja esetén a terhelt elismeri a számlák kiállítását, de vitatja azok fiktív jellegét.

3. Okirati bizonyíték

Írásos vagy elektronikus dokumentumok, például szerződések, számlák, könyvelési iratok.

Példa:
Egy költségvetési csalás ügyben a NAV által lefoglalt számlák és könyvelési kimutatások szolgálnak bizonyítékként.

4. Tárgyi bizonyíték

Olyan fizikai tárgy, amely a bűncselekményhez kapcsolódik, bűncselekmény elkövetésének nyomati hordozza.

Példa:
Kábítószer-kereskedelem esetén a lefoglalt kábítószer, mérleg, csomagolóanyag.

5. Szakértői vélemény

Amennyiben egy büntetőjogilag releváns kérdés megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell igénybe venni.

Példa:
Egy igazságügyi vegyész szakértő megállapítja, hogy a lefoglalt anyag kábítószernek minősül, és mennyi a tiszta hatóanyag-tartalma.

6. Elektronikus adatok

Telefonadatok, e-mailek, üzenetek, cellainformációk.

Példa:
Kábítószer-kereskedelem során lehallgatott telefonbeszélgetések elemzése.

A leggyakoribb bizonyítási cselekmények

1. Szemle

Helyszín vagy tárgy megvizsgálása. Jellemzően a nyomozati szakban történik, ugyanakkor

Példa:
Életellenes cselekménynél az elkövetés helyszínének megvizsgálása, vagy az elkövetés eszközének megvizsgálása kulcsfontosságú lehet.

2. Kutatás és lefoglalás

Bizonyítékok felkutatása és biztosítása. Amennyiben a hatóság bizonyítékot feltételez az adott helyszínen, kutatást foganatosíthat, és lefoglalhat minden olyan tárgyat, amely az akkori megítélése szerint a bűncselekmény bizonyításához szükséges.

Példa:
Házkutatás során lefoglalt könyvelési anyag költségvetési csalás gyanúja esetén. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a nyomozó hatóság olyan anyagot is lefoglal, amelynek nincs köze a bűncselekmény elkövetéséhez, vagy úgy foglal le például telefont, hogy annak átvizsgálása után kiderül, nincs rajta semmilyen releváns információ.

3. Felismerésre bemutatás

A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság felismerésre bemutatást akkor rendel el és tart, ha az személy vagy tárgy felismerése céljából szükséges. A felismerésre bemutatás során legalább három személyt vagy tárgyat kell bemutatni az érintettnek, amelyből ki kell választania a bűncselekményhez kapcsolódót.

Példa:
Testi sértés esetén a tanúnak három személyből ki kell választania, hogy ki volt a támadó.

Miért kulcsfontosságú a védőügyvéd szerepe?

Egy tapasztalt büntetőjogi ügyvéd pontosan tudja, hogy:

• egy bizonyíték önmagában nem elég,
• a bizonyítási cselekmény jogszerűsége döntő lehet,
• jogellenesen beszerzett bizonyíték kizárható az eljárásból.

Összegzés

A büntetőeljárásban a bizonyítékok és a bizonyítási cselekmények szorosan összefüggnek, mégis világosan elkülönülnek egymástól. Egy hozzáértő védőügyvéd nemcsak azt vizsgálja, mi a bizonyíték, hanem azt is, hogyan keletkezett, és ez gyakran döntő jelentőségű lehet az ügy végkimenetelében.