Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények

Kifosztás

A kifosztásnak három esete van.

Egyrészt kifosztást követ el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő.

Látható, hogy a kifosztás ezen esete hasonló a rablás azon esetéhez képest, amikor az elkövető öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi a sértettet azért, hogy jogtalanul eltulajdonítsa vagyontárgyát, ugyanakkor a különbség az, hogy az ittas vagy bódult állapotba helyezés nem teszi teljesen védekezésre képtelenné a sértettet, csupán a védekezési képességét gyengíti.

Kifosztást követ el az is, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el.

A rabláshoz képest a különbség, hogy a kifosztás ezen esetében az elkövető nem a dolog megszerzése érdekében alkalmaz erőszakot vagy élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetést, hanem más bűncselekmény kapcsán, és ezen más bűncselekmény kapcsán alkalmazott erőszakból és fenyegetésből adódó hatást – sokk, ijedtség stb. – kihasználva veszi el a sértett tulajdonát az elkövető. Tehát az elhatárolás azon alapul, hogy az elkövetőnek a vagyon megszerzésére irányuló szándéka mikor alakul ki: az erőszak vagy élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazása előtt vagy közben/után. Az elkövető szándékának megítélése az ügy összes körülményeitől függ, gondos mérlegelést igényel, több tén

Kifosztásnak minősül az is, ha az elkövető védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől veszi el jogtalanul a vagyontárgyát.

A kifosztás ezen esete hasonlóságot mutat a rablás azon esetével, amikor az elkövető öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi a sértettet, és ezen állapotot kihasználva veszi el a vagyontárgyat.  A kifosztás és a rablás ezen eseteinek elhatárolása azon alapon történik, hogy rablás esetében az elkövető az, aki öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi a sértettet, míg a kifosztás esetében a sértett az elkövetőtől függetlenül védekezésre képtelen vagy öntudatlan.

A két bűncselekmény elhatárolása lényeges, ugyanis a rablásnak magasabb a büntetési tételkerete.

A kifosztás bűntettét valósítja meg tehát például az, aki az alvó sértett vagyontárgyát tulajdonítja el, kihasználva ezen állapotot.

 

A kifosztás a Büntető Törvénykönyvben:

366. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett

a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő,

b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, vagy

c) védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást

a) jelentős értékre,

b) csoportosan,

c) bűnszövetségben követik el.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást

a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,

b) jelentős értékre, csoportosan vagy bűnszövetségben követik el.

 

Vegye fel velem a kapcsolatot!
24 órán belül válaszolok.