Önbíráskodás

Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, az önbíráskodás bűncselekményét valósítja meg.

Az önbíráskodás esetén tehát az elkövetőnek van egy jogos, vagy legalább jogosnak vélt igénye, azonban a törvény még jogos követelés esetén is bünteti az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazását, hiszen az igényérvényesítésnek van hivatalos, törvényes útja.

Látható, hogy az önbíráskodás bűncselekménye nagyfokú hasonlóságot mutat a zsarolás bűncselekményével. A különbség az, hogy amíg a zsarolás jogtalan haszonszerzésre irányul, az önbíráskodás esetén az elkövető jogos vagy jogosnak vélt igénye érvényesítése érdekében alkalmaz erőszakot vagy fenyegetést.

Az erőszaknak az önbíráskodás esetében sem kell megtörni a sértett ellenállását, a fenyegetésnek pedig nem kell élet testi épség ellen irányulnia, és nem kell azonnal bekövetkező hátránnyal a sértettnek számolnia. Tehát az önbíráskodást is megalapozhatja mind az erőszak, mind a fenyegetés (a rabláshoz képest) kevésbé súlyos formája.

Szükséges kiemelni, hogy a jogosnak vélt vagyoni igény esetén is szükséges, hogy a követelésnek legyen valamilyen törvényes jogi alapja, más bűncselekményből származó követelés érvényesítése az önbíráskodást nem alapozza meg, a cselekmény zsarolásnak vagy rablásnak minősülhet.

Amennyiben például az elkövető a kábítószer-kereskedelemből eredő tartozását akarja erőszakkal vagy fenyegetéssel érvényesíteni, az igény nem tekinthető sem jogosnak sem jogosnak véltnek, így nem önbíráskodás valósul meg.

Az önbíráskodás a Büntető Törvénykönyvben:

368. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az önbíráskodást

a) fegyveresen,

b) felfegyverkezve,

c) csoportosan,

d) védekezésre képtelen személy sérelmére követik el.

(3) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze.

Hírek