Gazdasági, pénzügyi bűncselekmények

Pénzmosás

A pénzmosás a leggyakoribb pénzügyi bűncselekmények egyike, amelynek oka, hogy a Büntető Törvénykönyv a pénzmosás bűncselekményét az utóbbi évtizedekben fokozatosan kiterjesztett olyan magatartásokra is, amelyek korábban nem valósították meg ezt a bűncselekményt. A pénzmosásként büntetendő magatartások bővítése az Európai Uniónak a határon átnyúló pénzmosás megelőzése érdekében hozott irányelveinek való megfelelést célozta.

A pénzmosás bűncselekménye un. járulékos bűncselekmény, ami azt jelenti, hogy valamely más bűncselekményhez kapcsolódik, annak az utócselekménye. A bűnös úton szerzett vagyon tehát valamely más bűncselekményből származik.

A pénzmosás bűncselekményét követi el az, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetét, a vagyonon fennálló jogot, a vagyon helyét, ezek változását elfedi vagy elleplezi.

A pénzmosás bűncselekményét megvalósítja az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének, a vagyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának elfedése vagy elleplezése céljából a vagyont mástól átveszi, elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy arról rendelkezik.

A pénzmosás ezen, klasszikusnak mondható esetének célja az, hogy a bűnös úton szerzett vagyon a külvilág felé legális vagyonként jelenjen meg, és az elkövető ennek érdekében végez valamilyen jogügyletet, pénzügyi tevékenységet stb. A vagyon eredetének elleplezése megvalósulhat egyszerű, könnyen felderíthető pénzügyi műveletekkel, ugyanakkor a bonyolult pénzügyi konstrukciók létrehozása – amelyben keveredik a legális és a bűnös úton szerzett vagyon – a pénzmosás felderítésével szemben komoly akadályt tud jelenteni a bűnüldöző hatóságoknak.

A pénzmosás bűncselekményét megvalósítja az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének, a vagyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának elfedése vagy elleplezése céljából a vagyont mástól átveszi, elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy arról rendelkezik.

A pénzmosás fenti eseteit megvalósíthatja az is, aki más által elkövetett bűncselekményből származó pénz eredetének elleplezése érdekében cselekszik, és megvalósíthatja az is, aki a saját maga által elkövetett bűncselekményből származó pénzt „mossa tisztára.”

Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon mástól való átvételével, elrejtésével, átalakításával, átruházásával, elidegenítésében való közreműködéssel, felhasználásával, az azzal összefüggésben végzett pénzügyi tevékenységgel, pénzügyi szolgáltatás igénybevételével, vagy az arról való rendelkezéssel közreműködik a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsításában, vagy a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsítására törekszik.

A pénzmosás ezen esete nem a vagyon eredetének leplezését, azaz a legalitása látszatának megteremtését célozza, hanem a pénzzel végzett tevékenység a mással szembeni vagyonelkobzást meghiúsítását célozza.

A vagyonelkobzást arra a vagyonra kell elrendeli, amely az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett, arra a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak és arra vagyonra, amely  az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt (korrupciós bűncselekmény esetében.)

Fontos kiemelni, hogy a pénzmosás ezen esete csak a mással szembeni vagyonelkobzás meghiúsítását célozhatja, az nem bűncselekmény, ha az elkövető, akinek valamely más bűncselekmény elkövetéséből vagyona származott, a vele szembeni vagyonelkobzás megakadályozására törekszik.

Pénzmosást követ el az is, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont megszerzi, felette rendelkezési jogosultságot szerez, vagy megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik.

A pénzmosás ezen esete nem tartalmaz célzatot, azaz a felsorolt pénzügyi műveletek akkor is megvalósítják a pénzmosás bűncselekményét, ha az pénzügyi művelet vagy műveletek nem a vagyon eredetének elleplezése érdekében történnek. Így pénzmosást követ el az is például, aki a csalásból származó bankszámlára érkezett pénzt készpénzben felveszi.

Ugyanakkor fontos, hogy a törvény tartalmazza a „más által elkövetett bűntetendő cselekmény” fordulatot, azaz a saját bűncselekményből származó pénz vonatkozásában a pénzmosás ezen fordulatát sem lehet elkövetni.

A pénzmosás bűncselekménye szándékosan és gondatlanul is elkövethető. A szándékos pénzmosás megállapításához elegendő, ha a körülményekből az elkövetőnek fel kellett ismernie, hogy a vagyon nem származhat legális forrásból, azonban az elkövetőnek nem kell tudnia azt, hogy konkrétan milyen bűncselekmény elkövetés áll a pénzszerzés mögött.

Az enyhébben minősülő gondatlan pénzmosás pedig akkor valósulhat meg, ha. a körülményekből az elkövetőnek nem kellett tudnia, hogy a vagyon bűncselekmény elkövetéséből származik, azonban kellő körültekintés mellett ezt mégis fel kellett volna ismerni.

A fentiekből látszik, hogy a pénzmosás bűncselekmények rendkívül komplexé vált, és számos, korábban nem büntetett magatartást bűncselekménnyé vált. 

A pénzmosás a Büntető Törvénykönyvben:

399. § ^*  (1) Aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetét, a vagyonon fennálló jogot, a vagyon helyét, ezek változását elfedi vagy elleplezi, pénzmosást követ el.

(2) Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon eredetének, a vagyonon fennálló jognak, a vagyon helyének, ezek változásának elfedése vagy elleplezése céljából a vagyont mástól átveszi, elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, vagy arról rendelkezik.

(3) Pénzmosást követ el az is, aki a büntetendő cselekményből származó vagyon mástól való átvételével, elrejtésével, átalakításával, átruházásával, elidegenítésében való közreműködéssel, felhasználásával, az azzal összefüggésben végzett pénzügyi tevékenységgel, pénzügyi szolgáltatás igénybevételével, vagy az arról való rendelkezéssel

a) közreműködik a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsításában, vagy

b) a mással szembeni vagyonelkobzás, illetve vagyonvisszaszerzés meghiúsítására törekszik.

(4) Pénzmosást követ el az is, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont

a) megszerzi, felette rendelkezési jogosultságot szerez, vagy

b) megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik.

(5) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást jelentős értéket meg nem haladó értékre követik el.

(6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást

a) különösen nagy értékre, vagy

b) jelentős értékre

ba) üzletszerűen,

bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy

bc) hivatalos személyként

követik el.

(7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást

a) különösen jelentős értékre, vagy

b) különösen nagy értékre

ba) üzletszerűen,

bb) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy

bc) hivatalos személyként

követik el.

(8) Aki pénzmosásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(9) Nem büntethető a felbujtó vagy a bűnsegéd, ha a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt az általa elkövetetett büntetendő cselekményből származó vagyonra követi el.

400. § ^*  (1) Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó vagyont elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe vagy arról rendelkezik, és gondatlanságból nem tud a vagyon eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,

b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott szolgáltatóként, annak tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként a szolgáltató tevékenységével összefüggésben, vagy

c) hivatalos személyként

követik el.

(3) Nem büntethető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel.

Amennyiben pénzmosás bűncselekménye miatt konzultálni szeretne, kérjen időpontot online, vagy hívjon telefonon.