A járművezetéstől eltiltás büntetés

A két eset közül az első gyakoribb, azaz a bíróság jellemzően azt tiltja el a járművezetéstől, aki a KRESZ szabályainak megszegésével követett el valamilyen bűncselekményt. Ezek a közlekedési bűncselekmények. 

Közlekedési bűncselekmény például a közúti baleset gondatlan okozása, a közúti veszélyeztetés, a járművezetés ittas vagy bódult állapotban és a járművezetés eltiltás hatálya alatt.

(Kiemelendő, hogy a járművezetés eltiltás hatálya alatt korábban szabálysértés volt, ma már bűncselekmény. Fontos, hogy a bűncselekményt nem az valósítja meg, aki jogosítvány nélkül vezetett - ez továbbra is szabálysértés -, hanem az, aki úgy vezetett, hogy konkrétan el lett tiltva korábban a járművezetéstől.)

Megjegyzendő, hogy foglalkozástól eltiltás büntetést kell kiszabnia a bíróságnak, és nem a járművezetéstől kell eltiltani azt a járművezetőt, aki foglalkozása szabályainak megszegésével követ el bűncselekményt, vagy a foglalkozásából adódó lehetőséget használja fel bűncselekmény elkövetésére.

I. Kötelező járművezetéstől eltiltás és az eltiltás mérlegelése

Közlekedési bűncselekmény elkövetése esetén a bíróság számára csupán lehetőség a járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabása, ez alól kivételt képeznek azonban a járművezetés ittas állapotban és a járművezetés bódult állapotban bűncselekmények, amelyek elkövetése esetén az eltiltás kötelező. 

1. A járművezetéstől eltiltás mérlegelése

A járművezetéstől eltiltás – amikor nem kötelező – akkor indokolt, ha a közlekedési bűncselekmény elkövetési körülményeiből vagy az elkövető személyiségéből arra kell következtetni, hogy az elkövetőnek a közlekedésben járművezetőként való részvétele a közlekedés biztonságát, mások életét vagy testi épségét veszélyezteti.

Tehát ha valaki elköveti a közúti baleset gondatlan okozása bűncselekményt, a bíróság mérlegelheti, hogy a járművezetéstől eltiltja-e az elkövetőt, azonban ittas vezetés és bódult állapotban történő vezetés esetén a törvény kötelezően elrendeli az eltiltást. 

1.1. A járművezetéstől eltiltásra okot adó körülmények

A bíróság jellemzően akkor tiltja el az elkövetőt a járművezetéstől, ha a járművezetéstől eltiltás, ha az elbírált közlekedési bűncselekmény elkövetési körülményeiből vagy az elkövető személyiségéből arra kell következtetni, hogy a közúti forgalomban való részvétele a közlekedés biztonságát, mások életét vagy testi épségét potenciálisan veszélyezteti.

Az ilyen következtetésre alapul szolgáló elkövetési körülmények: a szándékos veszélyeztetés, az alapvető vagy nagyobb mérvű veszély elhárítását szolgáló közlekedési szabályok (elsőbbség megadása, előzés, kanyarodás stb.) semmibevételét jelző agresszív vezetés vagy e szabályoknak tudatos és módjánál fogva durva megszegése.

Az elkövető személyének káros vonásaira, az eltiltásra okul szolgáló morális fogyatékosságára kell általában következtetni, ha az elkövető egész életvitelét a fegyelmezetlenség, a megbízhatatlanság, felelőtlenség, erőszakosság vagy önzés jellemzi. E körben hangsúlyt kap a korábbi büntetettség, különösen a közlekedési bűncselekmények elkövetése miatti elítélések, közlekedési szabálysértés miatti többszöri felelősségre vonás, a korábbi szabályszegések természete, a cserbenhagyásban vagy a segítségnyújtás elmulasztásában jelentkező súlyos etikai fogyatékosság.

Látható tehát, hogy a járművezetéstől eltiltás mérlegelése esetén a bíróság nemcsak az elkövető közlekedési múltját veszi figyelembe, hanem egyéb olyan elítéléseit is, amiből agresszív magatartására lehet következtetni. Ugyanakkor a közlekedéssel összefüggő korábbi bűncselekmények nagyobb súllyal esnek latba a járművezetéstől eltiltás mérlegelése során.

Azonban gondatlan bűncselekmény (pl. közúti baleset gondatlan okozása) esetén is előfordulhat, hogy a bíróság eltiltja az elkövetőt a járművezetéstől.

A gondatlan jellegű közlekedési bűncselekmények eseteiben a járművezetéstől eltiltás alkalmazását indokolhatja a járművezetés szabályainak tudatos megszegése, az elkövető vezetési tapasztalatlansága, járatlansága, vezetési képességének olyan hiánya, amely őt a biztonságos járművezetésben jelentősen korlátozza.

1.2. A járművezetéstől eltiltás mellőzésére okot adó körülmények

Nem indokolt viszont a járművezetéstől eltiltás, ha a gondatlan jellegű vagy csekélyebb tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetőjének előélete, közlekedési viselkedése egyébként kedvező.

Általában nem indokolt az eltiltás alkalmazása akkor sem, ha a közlekedési bűncselekmény csak KRESZ csekélyebb súlyú, általánosabb szabályainak megszegése folytán, pillanatnyi figyelmetlenség, a közlekedési helyzet nem elég alapos értékelése folytán vagy olyan közlekedési helyzetben jön létre, amikor a veszélyhelyzet kialakulása kevéssé valószínű (gyér forgalom, lakott területen kívül, éjjel stb.)

Általában nem indokolt az eltiltás, amikor a baleset előidézésében az elkövetőn kívül eső jelentős közreható tényezők is szerepeltek (a sértett vagy mások szabálytalan, figyelmetlen mozgása, félreérthető közúti jelzés, váratlan közlekedési nehézség, úttest-hiba, hirtelen vihar, eső stb.).

--

Látható, hogy amikor nem kötelező a járművezetéstől eltiltás elrendelése, csupán egy lehetőség a bíróság számára, akkor számos körülményt összevet a bíróság annak eldöntése érdekében, hogy az elkövetőt eltiltja-e a járművezetéstől vagy sem.

A büntetőjogi ügyvéd segítséget nyújt, hogy a bíróság előtt a közlekedési szituáció maradéktalanul fel legyen tárva, így minden olyan körülményt értékelni tudjon a bíróság, ami a járművezetéstől eltiltás mellőzéséhez vezethet.

2. A járművetetéstől eltiltás kötelező elrendelésének mellőzése

A járművezetés ittas állapotban és a járművezetés bódult állapotban bűncselekmények elkövetése esetén az eltiltás kötelező.

Ugyanakkor a törvény úgy fogalmaz, hogy a járművezetés ittas állapotban és a járművezetés bódult állapotban bűncselekmények elkövetése esetén is mellőzhető az eltiltás különös méltánylást érdemlő esetben. 

A bírói gyakorlat alapján az nem minősül különös méltánylást érdemlő esetnek, ha az elkövetőnek a munkájához szüksége van a jogosítványra.

Ugyanakkor mellőzhető az eltiltás az olyan élethelyzetek megállapítása esetén, amikor váratlan és méltányolható ok készteti az alkoholt fogyasztó személyt arra, hogy a törvényi tilalom ellenére járművet vezessen (pl. sürgős orvosi segítség kérése vagy nyújtása, egyéb szolgálati, esetleg családi kötelezettség teljesítésének kényszere, értelemszerűen akkor, ha a szükséghelyzet más módon való elhárítása aránytalan nehézségekkel vagy hátrányok keletkezésével járt volna).

II. Eltiltás kategóriára

A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat.

A meghatározott kategóriájú járműre történő eltiltás azt jelenti, hogy például csak "B" kategóriára tiltják el az elkövetőt. 

Természetesen a „B" kategóriára történő eltiltás a legnagyobb hátrány a legtöbbek számára, van azonban jelentősége például akkor, ha kamionsofőr személyautóval közlekedési bűncselekményt követ el. Ilyenkor hivatkozási alap lehet, hogy a kamionnal a közlekedési múltja kifogástalan, és ha csak „B" kategóriára tiltják el az elkövetőt, a munkáját továbbra is tudja végezni. 

Ugyanígy egy segédmotoros kerékpárral elkövetett közlekedési bűncselekmény esetében sem mindegy, hogy csak „A" kategóriára tiltják el az elkövetőt, vagy általánosságban a járművezetéstől, mivel utóbbi esetben – bár segédmotoros kerékpárral követte el bűncselekményt – nem vezethet személyautót sem.  

III. A járművezetéstől eltiltás időtartama

A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. Végleges hatályú eltiltást akkor szab ki a bíróság, ha közlekedési normák súlyos megszegésére, szándékos semmibevételére került sor a bűncselekmény megvalósítása során.

Végleges hatállyal a járművezetéstől az a bűncselekményt elkövető tiltható el, aki arra személyi adottságai miatt – életkora, betegsége, a vezetésre kiható súlyos jellembeli fogyatékossága, a vezetési képesség hiánya folytán – alkalmatlan.

A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama tíz év.

A határozott időtartamra való eltiltás mértékének a megállapításánál a bűncselekmény jellegének, tárgyi súlyának, az elkövető közlekedési előéletének és a bűnösség fokának van meghatározó jelentősége.

Az eltiltás időtartama a jogerős határozat meghozatalával kezdődik, azonban be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elkövető vezetői engedélyét – a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően – a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, azt a hatóságnál leadta, vagy a vezetési jogosultság azonnali felfüggesztését az engedély-nyilvántartásba a helyszínen bejegyezték.

IV. A jogosítvány bevonása

Meghatározott bűncselekmények esetén – ilyen például az ittas vezetés is – a hatóság a helyszínen azonnal bejegyzi a vezetői jogosultság szünetelését a nyilvántartásba, és amennyiben a jogosítvány az elkövetőnél van, azt a hatóság elveszi. Egyéb esetben külön határozat születik, amelyben felhívja a hatóság az elkövetőt a jogosítványának leadására.

A büntetőeljárások jelentős elhúzódása – annak ellenére, hogy sok estben (pl. ittas vezetés) egyszerű ügyekről van szó – gyakran eredményezi, hogy a jogosítvány több ideje van bevonva, mint amennyi eltiltást a büntetőeljárás végén a bíróság ki fog szabni. Ilyen esetben a vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság rendelkezhet a jogosítvány visszaadásáról úgy is, hogy nem született még az büntetőügyben jogerős határozat.