A foglalkozástól eltiltás büntetés

2024. augusztus 29. csütörtök Szerző: Dr. Tóth Attila Tas

A foglalkozástól eltiltás büntetést a bíróság jellemzően más büntetés mellett szabja ki, azonban ha az adott bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az 1 évet, a foglalkozástól eltiltás büntetés önállóan is kiszabható. Milyen esetekben szab vagy szabhat ki a bíróság foglalkozástól eltiltás büntetést?

A foglalkozástól eltiltás büntetés

 

Korábban már láthattuk, hogy a Büntető Törvénykönyv nemcsak a szabadságvesztés büntetést ismeri, hanem a bíróság számára egyéb alternatív lehetőségek is rendelkezésre állnak annak érdekében, hogy a kiszabott büntetés igazodjon az terhelt személyéhez, és az adott bűncselekmény jellegéhez.

 

A foglalkozástól eltiltás esetei

A foglalkozás gyakorlásától egyrészt azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el.

Tipikus példája, amikor az orvos a rá vonatkozó szabályoknak a megszegésével megvalósít valamilyen bűncselekményt, jellemzően a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményét.

Szakképzettséget igénylő foglalkozás alatt azonban nemcsak az olyan foglalkozást kell érteni, amelynek a gyakorlásához alakszerű képesítés szükséges, hanem azt is, amikor a szakképzettséget a foglalkozás elsajátításához szükséges gyakorlat eredményezi.

Például az autószerelés alapvetően nem feltételül igényel végzettséget, annak ellenére, hogy vannak képzések, amelyekkel az autószerelői szakma elsajátítható. Autószerelő lehet az is, aki soha nem tanulta, de tapasztalatszerzés útján évek alatt elsajátította a szakmát. Amennyiben az autószerelő például úgy javítja meg az autót, hogy az veszélyessé válik ezáltal a használójára, megvalósulhat a foglalkozás körében elkövetett gondatlan bűncselekmény vétsége, és adott esetben a bíróság az autószereléstől az elkövetőt meghatározott időre el is tilthatja.

A foglalkozástól eltiltás azzal szemben is kiszabható, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta, de rendelkezik annak a foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely szabályainak megszegésével a bűncselekményt elkövette.

Az előbbi példánál maradva, ha valaki ügyvédként praktizál, de hobbiból megszerel egy autót a fenti módon, az autószereléstől annak ellenére eltiltható, hogy egyébként nem az autószerelés a foglalkozása.

 

Foglalkozás felhasználásával szándékosan elkövetett bűncselekmény

A foglalkozás gyakorlásától másrészt azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. 

A foglalkozás felhasználása azt jelenti, hogy a szándékos bűncselekményt az elkövető foglalkozása közvetlen felhasználásával, azaz azt eszközként használva követi el. Ilyenkor szakképzettséget nem igénylő és hatósági engedélyhez nem kötött foglalkozás is számításba jöhet, de csak a foglalkozási ágon belül konkrétan megjelölt munkakörben. Ebben az esetben a foglalkozás fogalma a munkakörrel azonos.

Tipikus példája a foglalkozás felhasználásával elkövetett bűncselekménynek, ha a gazdasági társaság vezető tisztségviselője például fiktív számlák felhasználásával csökkenti a gazdasági társaság áfabefizetési kötelezettségét, megvalósítva ezzel a költségvetési csalás bűncselekményét. Ilyenkor a bíróság a vezető tisztségviselői foglalkozás gyakorlásától tiltja el az elkövetőt, hiszen a vezető tisztségviselői munkakörét szándékosan felhasználva követte el a bűncselekményt.

 

A foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabása

A foglalkozás szabályainak megszegésével, és a foglalkozás felhasználásával elkövetett bűncselekmény elkövetése esetén is csak lehetőség, de nem törvényi kötelezettség a bíróság számára, hogy foglalkozástól eltiltás büntetést szabjon ki. 

Jellemzően a bűncselekmény elkövetése óta eltelt hosszabb idő az, amikor a bíróság szükségtelennek tartja a foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabását.

 

Nem szabott ki a bíróság foglalkozástól eltiltást, mégsem gyakorolhatom a korábbi foglalkozásom? 

Megjegyzendő, hogy a foglalkozástól eltiltás büntetés mellőzésétől függetlenül sem lehet a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Tehát ebben az esetben a bíróság nem szabja ki a foglalkozástól eltiltás büntetést, de az elkövető mégsem maradhat vezető tisztségviselő, mert egy másik törvény, a Polgári Törvénykönyv tiltja, hogy olyan legyen a gazdasági társaság ügyvezetője, akinek az erkölcsi bizonyítványa "nem tiszta."

Ugyanígy, ha más törvény a munkakör betöltéséhez büntetlen előéletet követel meg, amíg az elkövető nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, nem töltheti be az adott munkakört akkor sem, ha a büntetőbíróság nem szabott ki vele szemben foglalkozástól eltiltás büntetést.

Például jellemzően a közszférában a munkakörök többsége megköveteli a "tiszta" erkölcsi bizonyítványt, és hiába nem szabott ki a bíróság foglalkozástól eltiltás büntetést, az elkövető mégis elveszítheti a munkáját.

 

A foglalkozástól eltiltás ideje

A foglalkozástól eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.

A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan vagy arra méltatlan. Az alkalmatlanság és/vagy a méltatlanság bírói mérlegelés tárgya. 

A foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabható más büntetés, például szabadságvesztés mellett is. (Végrehajtandó szabadságvesztés esetén a foglalkozástól eltiltás időtartamába nem számít bele az az időtartam, amíg az elítélt a szabadságvesztés büntetését tölti.)

 

A foglakozástól eltiltás kötelező kiszabása

A törvény meghatároz olyan eseteket is, amikor a foglalkozástól eltiltás büntetés kiszabása kötelező.

Ilyen eset például, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjét, ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, illetve a gyermekpornográfia elkövetőjét végleges hatállyal el kell tiltani bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.

Tehát például ha egy tanár a diákjával szemben elköveti a szexuális kényszerítés bűncselekményét, végleges hatállyal el kell tiltani minden olyan foglalkozástól, amely keretében kiskorú gyermek nevelését, felügyeletét, gondozását stb. látná el. A bíróság ilyenkor nem mérlegelhet.

Nem feltétlenül végleges hatállyal, de kötelező eltiltani a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény elkövetőjét is bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.  A kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény elkövetése esetében azonban a törvény megengedi, hogy különös méltánylást érdemlő esetben a foglalkozástól eltiltás kötelező alkalmazását a bíróság mellőzze.

Látható tehát, hogy a törvény szigora fokozatos ahhoz igazodva, hogy konkrétan milyen bűncselekmény történt. A foglalkozástól eltiltás főszabály szerint nem kötelező büntetés akkor sem, ha a bűncselekmény egy foglalkozás szabályainak megszegése útján valósult meg. Ugyanakkor a kiskorúak fokozott védelme érdekében kötelezően és véglegesen el kell tiltani azt, aki kiskorú sérelmére valamilyen szexuális bűncselekményt követ el. Kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény esetén is kötelező az eltiltás, ugyanakkor nem kötelező véglegesen, és különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is, bírói mérlegelés tárgya.

 

A védőügyvéd feladata a foglalkozástól eltiltás büntetéssel összefüggésben

A büntetőjogi ügyvéd feladata azt is elérni, hogy amennyiben elkerülhetetlen a büntetőjogi felelősség megállapítása, a lehető legkedvezőbb büntetést szabja ki a bíróság, amely arányos és méltányos. Kisebb súlyú bűncselekmények esetén sokszor a legnagyobb veszély nem is "főbüntetés", hanem az, hogy az elkövető megtarthassa az állását.

Nagyobb súlyú gazdasági, költségvetést károsító bűncselekmények - pl. költségvetési csalás - esetén pedig a foglalkozástól eltiltás kiszabása vagy mellőzése azért különösen lényeges, mert egy gazdasági társaság vezetője hosszú éveken keresztül is építhette a vállalkozását, és eltiltása esetén ezen munkája kerülhet veszélybe.

A védőügyvéd  arra törekszik, hogy ügyfele a lehető legkedvezőbben kerüljön ki a büntetőeljárásból, és ebbe a körbe beletartozhat a foglalkozástól eltiltás büntetés mellőzése is.