Óvadék a büntetőeljárásban

Az óvadék mint fogalom az amerikai filmekből jól ismert: amennyiben a terhelt meghatározott pénzösszeget letesz a bíróságnak, szabadlábon védekezhet. 

A magyar büntetőeljárási törvény is ismerti az óvadékot, azonban  fontos kiemelni a gyakorlati alkalmazása még mindig nem mondható általánosnak. Ettől függetlenül amennyiben a terheltet le akarják tartóztatni, és a vádlottnak van rá lehetősége, érdemes lehet megpróbálni óvadék indítványozását a szabadábra kerülés érdkekében.

Mi az óvadék?

Az óvadék tehát meghatározott pénzösszeg, amely ösztönzi a terheltet arra, hogy a rá vonatkozó szabályokat megtartsa.

Mi az óvadék előnye?

Az óvadék alkalmazásának legfontosabb hozama a terhelt szempontjából, hogy annak bírói letétbe helyezése esetén szabadlábon védekezhet.

Tehát első és legfontosabb előnye, hogy amennyiben a bíróság elfogadja az indítványt, az óvadék megfizetése esetén letartóztatás helyett bűnügyi felügyelet fog alkalmazni. (A bűnügyi felügyelet szabályairól és típusairól bővebben ide kattintva olvasható.)

Ugyanakkor az óvadék nemcsak letartóztatás esetén alkalmazható. 

Amennyiben a terhelt már bűnügyi felügyeletben van, indítványozható óvadék annak elérésére, hogy csak távoltartást alkalmazzon a bíróság. Óvadék indítványozható arra az esetre is, hogy a bíróság a bűnügyi felügyelet szüntesse meg.

Amennyiben a terhelt bűnügyi felügyleletben van, az óvadék indítványozható a magatartási szabályok enyhítése érdekében is. Tehát amennyiben például a bíróság a bűnügyi felügyelet magatartási szabályaként meghatározta, hogy a terhelt nem hagyhatja el a kijelölt lakást vagy házat, indítványozható, hogy óvadék mellett a bíróság engedélyezze, hogy a terhelt szabadon mozoghasson az adott városban vagy vármegyében.

Az óvadék összege és megállapítása

Az óvadékra a terhelt vagy a védőügyvédje tehet indítványt, és fontos, hogy az indítványban meg kell jelölni a letenni kívánt óvadék összegét is.

Ezt követően a bíróság állapítja meg, hogy álláspontja szerint egyáltalán helye van-e óvadék alkalmazásának, és ha igen, a letenni kívánt összeg elegendő-e. A bíróság tehát akkor utasítja el az indítványt, ha álláspontja szerint nincs helye óvadéknak, azaz semmilyen összeget nem kíván elfogadni, ha pedig elfogadja az indítványt, elfogadhatja a felajánlott összeget, de megjelölhet magasabb összeget is.

Ahogyan már szó volt róla, az óvadék célja, hogy biztosítsa, hogy a terhelt a rá vonatkozó szabályokat megtartsa. Ez pedig meghatározza az óvadék összegét is: a bíróság mérlegelésen múlik, hogy mi az az összeg, aminek a kockáztatása alkalmas arra, hogy a terheltet visszatartsa a szabályok megszegesétől. 

Az óvadék összegét így a bűncselekmény súlya és a terhelt anyagi helyzete is befolyásolja.

Az óvadék letétele

Az óvadék összegét a terhelt vagy a védője teheti le. Az összeget a bíróság letéti számlájára kell átutalni. Amennyiben a bíróság által megadott határidőig ez megtörténik, a bíróságnak haladéktalanul szabadlábra kell bocsátania a terheltet, vagy az indítvány céljától függően enyhíteni kell a bűnügyi felügyelet szabályain. 

Az óvadék sorsa

Az óvadék visszajár, amennyiben a terhelttel szemben alkalmazott kényszerintézkedés szabályszegés nélkül megszűnik vagy megszüntetik. Az óvadék lényege pont az, hogy a terhelt kockáztat egy meghatározott összeget, amit elveszít, ha nem tartja be a rá vonatkozó szabályokat. Ezért kerül az óvadék is olyan összegben meghatározásra, ami visszatartja a terheltet a szabályszegéstől.

Az óvadék elvesztése

Fontos, hogy nem minden szabályszegés eredményezi az óvadék összegének az elvesztését. A szabályszegésnek olyan súlyúnak kell lennie, hogy a bíróság letartóztassa a terheltet. 

Az óvadékot tehát akkor veszíti el a terhelt, ha a bűnügyi felügyelet szabályait súlyosan vagy több alkalommal megszegi, és emiatt a bíróságnak le kell tartóztatnia terheltet.

Az óvadék elvesztését azonban nem csak a bűnügyi felügyelet szabályinak megszegesé eredményezheti, hanem az is, ha a bűnügyi felügyelet elrendelése után olyan magatartást tanúsít, amely miatt a bíróságnak le kell tartóztatni.

Ilyen lehet például, ha a terhelt ugyan nem szegi meg a terhelt a bűnügyi felügyelet szabályait, de megpróbál tanúkat befolyásolni.