Szigorúbb fellépés a kábítószer birtoklásával és a kábítószer-kereskedelemmel szemben

I. A kábítószer birtoklás büntetésének szigorítása

A kábítószer birtoklása több magatartást foglal magában: termesztés, előállítás, megszerzés, az ország területére történő behozatal céljából történő megrendelés, az ország területére behozatal, kivitel, átszállítás. 

A törvénymódosítás előtt ezen magatartások egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel voltak büntetendőek, a 2025. június 15-e után elkövetett bűncselekmények esetén azonban már két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés a keret.

A büntetési tételkeret felemelésével a kábítószer birtoklása és a kábítószer-kereskedelem (ezek alapesetei) azonos megítélés alá kerültek, a törvény mindkettő magatartást ugyanolyan szigorral rendeli büntetni. 

Fontos megemlíteni, hogy a kábítószer birtoklását megvalósító magatartások (termesztés, előállítás stb.) nem kereskedelmi célú magatartások: amennyiben a termesztés, előállítás stb. kereskedelmi céllal történik, az a kábítószer-kereskedelem valamely stádiumaként kerül értékelésre.

Arra, hogy a bírói gyakorlat alapján milyen tényekből lehet következtetni a kábítószer- kereskedelemre, ide kattintva olvasható bővebben. Megjegyzendő azonban, hogy miután a változás miatt a kábítószer birtoklása és a kábítószer-kereskedelem büntetési tétele azonossá vált, csökkent az arra irányuló védekezésnek is a jelentősége, hogy a védelem cáfolja kábítószer-kereskedelmet a kábítószer birtoklásával szemben. Ugyanakkor a jelentősége teljesen nem veszett el, mivel feltehetően a bírói gyakorlat a kábítószer birtoklása körébe illő magatartásokat a két évtől nyolc évig terjedő kereten belül enyhébben fogja értékelni, mint a kábítószer-kereskedelem körébe illő magatartásokat.

Tehát az, hogy a törvény a kereskedelmi célt mellőző, a kábítószer birtoklását kimerítő magatartásokat ugyanúgy bünteti, mint a kábítószer-kereskedelem körébe illő magatartásokat, jelentős szigorításnak tekinthető.

Természetesen a kábítószer birtoklásának vannak súlyosabban minősülő esetei (pl. bűnszövetség, üzletszerűség, oktatási intézményben vagy annak környezetében történő elkövetés), amelyeknek a büntetési tétele mind szigorodott az alapeseti két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéshez igazodva.

II. Elterelés szabályainak változása

A kábítószer birtoklása esetén továbbra is van lehetőség az elterelésre bizonyos feltételek teljesülése esetén.

Az elterelés (kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás) lényege, hogy a terhelt számára büntetlenséget biztosít. Azaz, ha a terhelt vállalja az elterelést, a részvétel idejére a büntetőeljárást felfüggesztik, és ha terhelt igazolja az elterelésen való részvételt, a büntetőeljárást megszüntetik. A terhelttel szemben tehát semmilyen büntetés nem kerül kiszabásra.

Az elterelés akkor opció, ha valaki saját használatra csekély mennyiségű kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart vagy az ország területére történő behozatal céljából megrendel, illetve aki kábítószert fogyaszt.

Tehát feltétel a saját használat és az is, hogy a kábítószer csekély mennyiségű legyen. (Arról, hogy a melyik kábítószer esetén milyen mennyiség minősül csekélynek, bővebben olvasható ide kattintva.)

További feltétel, hogy a terhelt a bűncselekmény elkövetését beismerje.

Az elterelésre, és az elterelés alapján a büntethetőség megszűnésére nincs lehetőség, ha a bűncselekmény elkövetését megelőző két éven belül a terhelttel szemben már egyszer felfüggesztették a büntetőeljárást a csekély mennyiségű elkövetés és az elterelése való részvétel miatt. Ugyanígy kizáró ok, ha a bűncselekmény elkövetését megelőző két éven belül a terheltet már elítélték kábítószer birtoklása vagy kábítószer-kereskedelem miatt.

Ahogyan fentebb már volt róla szó, a büntethetőség megszűnésének feltétele, hogy a terhelt legkésőbb a vádemelésig igazolja az elterelésen való részvételt.

A fenti szabályok újdonságot nem tartalmaznak, korábban is az elterelés és a büntethetőség megszűnésének feltételei voltak, ezekben változás nem történt.

Új feltétel

Új feltétel azonban, hogy csak akkor nem lesz büntethető az elterelésen részt vevő terhelt, ha a vádemelésig az elkövetés körülményeit feltárja, illetve lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének a megállapítását.

Ez jelentős módosulás, hiszen korábban a terheltnek a büntethetőség megszűnéséhez nem kellett feltárnia, hogy kitől vásárolta a kábítószert. 2025. június 15-től azonban ennek hiányában nem járható út az, hogy az elterelésen való részvétellel büntetés nélkül megszüntetik az eljárást.

Új szigorítás az is, hogy ha az elkövető kétszer már igénybe vette az elterelést, harmadjára nem biztosíthat neki büntetlenséget, az egyéb feltételek teljesülése mellet sem.

Fontos kitérni arra is, hogy mi van akkor, ha a büntethetőség megszűnésének feltételei nem teljesülnek, de a terhelt feltárja az elkövetés körülményeit és a kábítószert értékesítő személy kilétét.

A törvény ilyenkor nem biztosítja a büntethetőség megszűnését, de a korlátlan enyhítés lehetőségét igen. Azaz, ha a terhelt például nem csekély mennyiséget birtokol, de feltárja az elkövetési körülményeit, és a kábítószert értékesítő személyt, a büntetése a törvényi minimum alatti is lehet.

Az pedig, ha a büntethetőség megszűnésére nincs törvényi lehetőség, például a terhelt nem nevezi meg a kábítószert értékesítő személy, de a terhelt ennek ellenre részt vesz valamilyen függőséget gyógyító kezelésen, a bírósági eljárásban mindenképpen enyhítő körülményként lesz értékelhető.

Érdemes az is megemlíteni, hogy ha nem kábítószer birtoklása, hanem kábítószer-kereskedelem miatt van folyamatban büntetőeljárás, a terhelti együttműködésre, és az alapján kedvezőbb büntetés elérésére egyezség megkötése keretében lehet lehetőség. (Az egyezség megkötéséről bővebben ide kattintva olvasható.)

III. Bűnmegelőzési célú bűnügyi felügyelet 

2025. június 15. napjától új kényszerintézkedés került a büntetőeljárási törvénybe, bűnmegelőzési célú bűnügyi felügyelet néven.

A bűnmegelőzési célú bűnügyi felügyelet akkor alkalmazható, ha személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést nem rendelnek el a terhelttel szemben, de megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy a kábítószer birtoklását kábítószer fogyasztásával vagy kábítószer fogyasztás céljából történő tartásával követte el.

A módosítás előtt tehát, ha a terheltet nem tartóztatták le, és nem rendeltek el vele szemben sem bűnügyi felügyelet, sem távoltartást, más olyan kötelező előírást nem alkalmazhatott vele szemben az ügyészség, ami a terhelt cselekvési szabadságát korlátozta.

(A letartóztatás feltéleleiről bővebben ide kattintva, a bűnügyi felügyeletről pedig ide kattintva olvasható.)

A módosítás azonban – megkülönböztetett figyelmet szentelve a kábítószert fogyasztónak – új korlátozást vezetett be. Ez a korlátozás tehát kizárólag a kábítószert fogyasztó, vagy fogyasztás miatt kábítószert birtokló személlyel szemben alkalmazható.

Bűnmegelőzési célú felügyelet elrendelése esetén az ügyészség előírja, hogy a gyanúsított meghatározott időközönként és módon jelentkezzen a rendőrségnél, és működjön közre a rendőrség kábítószer-fogyasztást ellenőrző vizsgálatában.

Ezt a kényszerintézkedést az ügyészség három hónapra rendeli el, amelyet egy alkalommal 3 hónappal meghosszabbíthat.

A fenti korlátozás a kábítószert fogyasztó, vagy fogyasztás céljából kábítószert tartó terhelttel szemben csak különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető.

IV. Elkobzás

Az elkobzás szabályai kiegészültek két további, kifejezetten a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekre fókuszáló új esettel.

Az új szabályok értelmében elkobzás alá esik a kábítószer termesztése vagy előállítása esetén a kábítószer tárolására, feldolgozására, elrejtésére, termesztésére vagy előállítására használt ingatlan, illetve kábítószer-kereskedelem esetén a kábítószer szállításához, tárolásához használt jármű.

V. Feltételes szabadságra bocsátás 

A törvénymódosítás eredményeképp nem bocsátható feltételes szabadságra az, aki a kábítószer-kereskedelem bűntettét mint különös visszaeső követte el.

Főszabály szerint, akit határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, a büntetés 2/3 részének kitöltése után szabadulhat.

Amennyiben a terhelt visszaeső (azaz, akit korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és a büntetés kitöltésétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig három év még nem tel), a büntetés 3/4 részének kitöltése után szabadulhat.

A különös visszaeső az, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló bűncselekményt követett el.

A különös visszaeső főszabály szerint szintén a büntetés 3/4 részének kitöltése után szabadulhat, azonban a törvénymódosítás eredményeképp, akit kábítószer-kereskedelem bűntette miatt ítélnek el különös visszaesőként, nem bocsátható feltételes szabadságra. 

Azaz, akit kábítószer-kereskedelem bűntette miatt két alkalommal ítélnek végrehajtandó szabadságvesztésre, a második alkalommal le kell ülnie a teljes kiszabott büntetést.

VI. A kábítószer fogalmának változása

Végezetül a módosítás kiterjesztette a kábítószer fogalmát is.

Korábban kábítószernek az minősült, amely anyag szerepelt az uniós normák szerint meghatározott kábítószerek jegyzékében. Külön jegyzéke volt az új pszichoaktív anyagoknak is, az ezekkel kapcsolatos magatartásokat a kábítószerekkel hasonló módon büntette a törvény, új pszichoaktív anyaggal visszaélés néven.

A törvénymódosítás eredményeképp már egységesen kábítószernek minősül a bódult állapot előidézésére alkalmas, nem emberi fogyasztásra szánt anyag, ideértve a más szer hozzáadásával vagy szerkezete átalakításával előállított anyagokat, illetve a más tudatmódosító szereket is

Megjegyzendő, hogy ezen fogalmom határozatlansága, azaz, hogy mi minősül kábítószernek, később problémákat szülhet a jogalkalmazásban.