Ítélkezési szünet a bíróságokon

2025. július 17. csütörtök Szerző: Dr. Tóth Attila Tas

Minden évben július 15-e és augusztus 15-e között a bíróságokon ítélkezési szünet van, azonban ez nem jelenti azt, hogy a büntetőeljárásokban ez nem jeleni a teljes leállást.

Ítélkezési szünet a bíróságokon

Az igazságszolgáltatásban az ítélkezési szünet egy meghatározott időszak, amely alatt a bíróságok főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat. Az ítélkezési szünet célja elsősorban az, hogy a bírók, bírósági dolgozók, valamint a bírósági eljárásban érintetettek, így az ügyészek, ügyvédek, terheltek is anélkül el tudják tölteni a nyári szabadságukat, hogy ez a tárgyalások menetrendjében különösebb fennakadást okozna.

 

Az ítélkezési szünet hatása a büntetőeljárásokra

Az ítélkezési szünet ugyanakkor a büntetőeljárásokat csak korlátozottan érinti. Ennek oka, hogy a büntetőeljárásokban több olyan halaszthatatlan eljárási cselekmény előfordulhat, ami azonnali döntést igényel a bíróság részéről.

 

Ami a büntetőeljárásokban is szünetel

A büntetőeljárások vonatkozásában az ítélkezési szünet csak az előkészítő ülések és a „rendes” tárgyalások megtartását érinti.

Azaz, az ítélkezési szünet alatt a bíróság előkészítő ülést és tárgyalást nem tűz, a bíróság előtti bizonyítás eljárás szünetel. A bíróság előkészítő ülést és tárgyalást a nyári szünet után legkorábban augusztus 20-a utánra tűz.

 

Amiket az ítélkezési szünet nem érint

Az ítélkezési szünet nem jelenti azt, hogy az igazságszolgáltatás minden szegmense szünetel. Egyrészről az igazságszolgáltatásban részt vevő egyéb szervek - ügyészség és a nyomozó hatóság - működése folyamatos, másrészről a bíróság is eljár halaszthatatlan ügyekben.

 

Nyomozó hatóság, ügyészség

Először is fontos tisztázni, hogy az ítélkezési szünet csak a bíróságok működését érinti. A nyomozó hatóság az ítélkezési szünet alatt is folyamatosan működik. Így a nyomozó hatóság ekkor is elrendelheti nyomozás lefolytatását, végezhet nyomozati cselekményeket, tanúkat, gyanúsítottakat hallgathat ki.

Ugyanígy az ügyészségek működését sem érinti az ítélkezési szünet.

Mindebből az is következik, hogy a nyomozati szakaszban előírt határidők mind a nyomozó hatóságot, mind a védőket, terhelteket kötik.  Így például a nyomozati szakban meghozott határozatokkal szembeni panasz előterjesztésére előírt 8 napos határidőre az ítélkezési szünet alatt is figyelni kell.

Természetesen a nyári szabadságolások a nyomozó hatóságok, ügyészségek munkatempóját is érinthetik, a különböző indítványok elbírálási ideje nőhet.

 

A bíróságok működése az ítélkezési szünet alatt

Ahogyan fentebb már volt róla szó, az ítélkezési szünet a büntetőeljárásokban elsősorban azt jelenti, hogy előkészítő ülést és „rendes” bírósági tárgyalást a bíróság nem tart.

A büntetőeljárásokban ugyanakkor a határidők számítását a törvénykezési szünet nem érinti.

Így nem érinti például az ítélkezési szünet a nyomozás határidejét, de a felülbírálati indítvány, vagy pótmagánvád előterjesztésére előírt törvényi határidőt sem.

Ugyanígy az eljáró bíróság által az ítélkezési szünet előtt megadott határidők is kötik a védőket, terhelteket. Így amennyiben a bíróság az ítélkezési szünet előtt például elrendelte, hogy a terhelt, vagy a védő 30 napon belül tegye fel az írásban vallomást tevő tanúnak a kérdéseket, a határidőre figyelemmel kell lenni akkor is, ha az az ítélkezési szünet alatt járna le.

(Ez fontos különbség a polgári ügyekkel szemben, ugyanis a polgári és közigazgatási ügyekben az ítélkezési szünet időszaka a felekre megállapított határidőkbe nem számít bele.)

 

Kényszerintézkedések az ítélkezési szünet alatt

A bíróságok az ítélkezési szünet alatt is változatlanul döntenek a kényszerintézkedések tárgyában. Ennélfogva a bíróság ilyenkor is dönt a letartóztatási ügyekben. A letartóztatást elrendelheti, illetve amennyiben az ítélkezési szünet alatt járnia le a határideje, azt meghosszabbíthatja vagy megszüntetheti.

A bűnügyi felügyelet és a távoltartás tárgyában is dönt a bíróság az ítélkezési szünet alatt is. A bűnügyi felügyeletet és/vagy a távoltartást elrendelheti, meghosszabbíthatja, megszüntetheti, vagy a szabályait módosíthatja.

 

Egyéb eljárási cselekmények

A bíróság elé állításos ügyekben, vagy a bírói engedélyes leplezett eszközök kapcsán (pl. lehallgatás engedélyezése, meghosszabbítása) a bíróság szintén eljár az ítélkezési szünet alatt is.