Az előkészítő ülés szerepe – a bírósági eljárás kezdete

Miután az ügyészség vádat emelt a bíróságon, a vádiratot már a bíróság fogja megküldeni a terhelt és a védőügyvéd részére. Ezt követően a bíróság kitűzi az előkészítő ülés időpontját.

Az előkészítő ülés a tárgyalási szakaszt előzi meg.  Az előkészítő ülésen a vádlott egyrészt nyilatkozik a büntetőjogi felelősségéről, másrészt a büntetőjogi ügyvéd az előkészítő ülésen teheti meg a bizonyítási eljárással kapcsolatos indítványait, illetve kifejtheti a váddal kapcsolatos álláspontját is.

Természetesen az egész büntetőeljárás további menete attól függ, hogy a vádlott miként nyilatkozik a büntetőjogi felelősségéről. Beismeri a terhére rótt bűncselekményt, vagy azt tagadja.

A vádlott nyilatkozata a bűntetőjogi felelősségéről

A terhelt a büntetőeljárás során bármikor dönthet úgy, hogy beismeri a büntetőjogi felelősségét. Azonban az előkészítő ülésen tett beismerésnek van egy olyan kedvezménye, amely később már nem áll rendelkezésre.

Az ügyészség ugyanis a vádiratában vagy az előkészítő ülésen tesz egy úgynevezett mértékes, vagy más néven alternatív indítványt.  Ez az jelenti, hogy az ügyészség meghatározza, hogy konkrétan milyen büntetést szabjon ki a bíróság abban az esetben, a vádlott az előkészítő ülésen a terhére rótt bűncselekményt a vádirattal egyezően beismer.

Az ügyészség nem köteles mértékest indítványt tenni, ez csupán egy lehetőség számára, ugyanakkor jellemzően az ügyészség él ezzel a lehetőséggel, ritka, amikor nem.

Amennyiben a vádlott beismer, a bíróságot úgy köti az ügyészség indítványa, hogy az abban foglaltaknál súlyosabb büntetést nem szabhat ki, enyhébbet azonban igen.

A mértékes indítvány tehát már azzal kedvezményt nyújt, hogy a vádlott tudja, hogy milyen büntetést fog kapni a legrosszabb esetben. Ahogy fentebb már szó volt róla, ez a kedvezmény csak az előkészítő ülésen él, amennyiben a bírósági eljárás végén a bíróság ítéletet szab ki, annak mértéke -  törvényi keretek között-  kizárólag a bíró mérlegelésétől függ.

Beismerés vagy be nem ismerés

Az előkészítő ülésen tehát fontos döntést kell hozni, mégpedig azt, hogy a vádlott beismerje-e a terhére rótt bűncselekményt vagy nem.

A döntés meghozatalához a büntetőjogi ügyvéd segítséget nyújthat.

Egyrészt a megalapozott döntés meghozatalához ismerni kell a teljes iratanyagot és a bizonyítékokat. Elengedhetetlen a bírói gyakorlat ismerete is: a tárgyalási tapasztalattal rendelkező büntetőjogi ügyvéd tudja, hogy a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokból milyen következtetéseket fog levonni. A védőügyvéd tudja, hogy a bűncselekmény be nem ismerése esetén nagyjából mi lehet az eljárás kimenetele.

Természetesen a büntetőjogi ügyvéd sem tud biztosat ígérni, hiszen a végén a bíró hozza döntést. Ugyanakkor a nyomozás során beszerzett bizonyítékok alapján a védőügyvéd tudja, hogy miként és milyen irányba lehet védekezni, milyen bizonyítékot lehet megcáfolni stb., és így segíteni tud annak eldöntésében, hogy van érdemi lehetőség védekezni.

A másik értékelési szempont, hogy az ügyészség mértékes indítványa mit tartalmaz.

A mértékes indítvány alapvető célja a büntetőeljárás mielőbbi lezárása azáltal, hogy a vádlottat beismerésre ösztönzi.  A vádlottat pedig akkor ösztönzi beismerésre a mértékes indítvány, ha kedvezőbb büntetést tartalmaz, mint egyébként a bírói gyakorlat alapján kiszabna a bíróság az eljárás végén.

Ugyanakkor gyakran az is előfordul, hogy az ügyészség által kedvezőnek gondolt indítvány semmilyen kedvezményt nem tartalmaz, így azonban a vádlott sem lesz érdekelt a beismerésben.

Annak eldöntése, hogy a mértékes indítvány valóban kedvező-e, szükséges a bíróságok büntetéskiszabási gyakorlatának ismerete, így érdemes büntetőjogi ügyvéd segítségét kérni.

Mérlegelni kell azt is, hogy a büntetőeljárás meddig fog tartani: a büntetéskiszabás során ugyanis az egyik legjelentősebb enyhítő körülmény az időmúlás, így könnyen lehet, hogy mire eljutunk a büntetőeljárás végére, a bíróság által kiszabott büntetés sem lehet már súlyosabb, mint az ügyészség mértékes indítványa.

A beismerésről való döntés tehát alapos megfontolást igényel, a büntetőjogi ügyvéd pedig szaktudásával segíti a döntés meghozatalát.

Az eljárás folytatása a bűncselekmény beismerése esetén

Amennyiben a vádlott a terhére rótt bűncselekményt beismeri, a bíróság megvizsgálja, hogy elfogadhatja-e a beismerést. Ennek feltételei, hogy a vádlott nyilatkozata befolyásmentes, és az eljárás ügyiratai egyébként alá is támasztják a beismerést.

Ezen feltételek teljesülése esetén a bíróság a beismerést végzéssel elfogadja.

Ezt követően a bíróság számára lehetőség van arra, hogy rögtön ítéletet hozzon.  A bíróság akkor is hozhat ítéletet a beismerő vádlott vonatkozásában, ha a büntetőügyben több vádlott van, és közöttük van, aki tagadja a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Ekkor az a vádlott, aki beismerte a bűncselekmény elkövetését, és a bíróság ítéletet is hozott vele szemben, a későbbiekben tanúként visszaidézhető.

A bíróság számára ugyanakkor az is egy lehetőség, hogy a végzéssel elfogadott beismerés ellenére az ítéletet nem hozza meg a beismerő vádlottal szemben sem, hanem megvárja a bizonyítási eljárás végét.

Az előkészítő ülésen tett beismerés következményei

A legfontosabb következménye az előkészítő ülésen tett beismerésnek, hogy a vádlottnak az ítélettel szemben csak korlátozott fellebbezési joga lesz a továbbiakban.

Ez azt jelenti, hogy a vádlott és a védőügyvéd nem fellebbezhet azért, mert mégsem gondolja magát bűnösnek, és azért sem, hogy az ítéletben megállapított tényeket nem támasztják alá az ügyben beszerzett bizonyítékok. Fellebbezhet viszont a vádlott és a védőügyvéd a büntetés enyhítése érdekében.

Az előkészítő ülés a bűnösség be nem ismerése esetén

Amennyiben a vádlott nem ismeri be a vád szerint a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, az előkészítő ülés másik fő funkciója kerül előtérbe.

Az előkészítő ülésen a védőügyvéd előterjesztheti a bizonyítási indítványait, a bizonyíték kizárására irányuló indítványait, illetve kifejtheti a váddal kapcsolatos álláspontját.

Bizonyítási indítványok előterjesztése

Az előkészítő ülés szerepe, hogy a bíróság, az ügyészség és a védőügyvéd kijelölje a bíróságon történő bizonyítási eljárás menetét.  Ennek megfelelően a büntetőjogi ügyvédnek is az előkészítő ülésen van lehetősége előterjeszteni a bizonyítékait vagy bizonyítási indítványait: pl. tanú meghallgatására vonatkozó indítványt, szakértő kirendelésére vonatkozó indítványt, okirat beszerzésére vonatkozó indítvány, vagy maga is nyújthat be okirat bizonyítékot.

Az eljárás későbbi szakaszában csak akkor van lehetőség új bizonyíték előterjesztésére, ha az új bizonyíték korábban igazolható módon nem állt rendelkezésre, vagy az új bizonyíték/bizonyítási indítvány a tárgyaláson felmerült új ténnyel vagy körülménnyel áll összefüggésben.

Bizonyíték kirekesztésére vonatkozó indítvány előterjesztése

Amennyiben a nyomozó hatóság törvénytelen módon szerzett be bizonyítékok, az a büntetőeljárásban nem használható fel. Törvénytelen a bizonyíték, és a büntetőeljárásból kirekesztésnek van helye, ha a hatóság azt bűncselekmény útján, az eljárásban résztvevők lényeges jogainak korlátozásával, vagy más tiltott módon szerezte.

Így például ha a hatóság nem tartotta be a törvényi rendelkezéseket a vádlottal szemben folytatott lehallgatás kapcsán, akkor a lehallgatási anyagnak a bizonyítékok köréből történő kirekesztésének van helye. A kirekesztést pedig az előkészítő ülésen kell indítványozni.

A váddal kapcsolatos álláspont kifejtése

A büntetőjogi ügyvédnek lehetősége van arra, hogy az előkészítő ülésen összefüggően kifejthesse a váddal kapcsolatos álláspontját. Természetesen a védőügyvéd a bizonyítási eljárás alatt végig tehet észrevételek. Azonban az előkészítő ülésen érdemes kifejteni azt, hogy mi a védekezés iránya, azért, hogy a bíró a bizonyítási eljárást a védő szemüvegén keresztül is tudja nézni.

A bíró rendelkezésére ugyanis csak a vádirat áll, azt olvassa el. Ezzel a bíróság  előzetes kap egy olyan értékelési vezérfonalat, támpontot, ami befolyásoló erővel bírhat.

Érdemes, ha a bíró előre látja, hogy a védőügyvéd szerint hol vannak a vádiratnak a hiányosságai, hol és miért megalapozatlan a vádirat a védelem álláspontja szerint. Így a bizonyítási eljárás során, amikor kialakul a bírónak az üggyel kapcsolatos álláspontja, figyelembe veszi a védőügyvédi szempontokat is.

Összefoglalás

Az előkészítő ülés tehát a bírósági eljárás kezdete, egyúttal egy lényeges eljárási cselekmény. Egyrészt nyilatkozni kell a vádlottnak a bűnösség kérdésében, másrészt az előkészítő ülésen kell előterjeszteni a bizonyítási indítványokat.

Az előkészítő ülés felkészültséget és teljes ügyismertet igényel a büntetőjogi ügyvéd részéről, hiszen az eljárás további iránya itt dől el.