A büntetés mértéke - súlyosító és enyhítő körülmények II.

2024. július 17. szerda Szerző: Dr. Tóth Attila Tas

A korább cikkben láthattuk, hogy a büntetés mértéke milyen alanyi tényezőktől függ. 

A jelen cikkben a büntetés kiszabását befolyásoló tárgyi tényezőket vizsgáljuk meg.

A büntetés mértéke - súlyosító és enyhítő körülmények II.

A büntetés befolyásoló tárgyi tényezők jelentése

Ahogy a korábbi cikkben volt már róla szó, a büntetés mértékét egyrészt befolyásolja az, hogy a Büntető Törvénykönyv milyen büntetési tételt rendel az adott bűncseleményhez, másrészt attól, hogy milyen súlyosító és enyhítő körülmények állapíthatóak meg az adott ügyben.

Az alanyi tényezők azok, amelyek az elkövető személyével állnak összefüggésben (életkor, büntetlen vagy büntetett előélet stb.)

A tárgyi tényezők pedig azok, amelyek az adott cselekmény megítélését befolyásolják.

A Büntető Törvénykönyv például úgy rendelkezik, hogy a súlyos testi sértés büntetési tétele 1-5 év. Azonban nincs két egyforma cselemény. Nem mindegy, hogy hogyan, milyen eszközzel történik a cselekmény, milyen hátrányokat okoz a sértettnek, milyenek voltak az erőviszonyok, többen támadtak-e meg egy személyt stb. 

Ezen körülmények mind befolyásolják, hogy végül milyen büntetést fog kiszabni a bíróság a vád bizonyítottsága esetén. 

 

A sértett helyzete mint büntetést befolyásoló tényező

A bűncselekmény tárgyi súlyát nagymértékben a cselekmény káros következményei határozzák meg, ezért azokat a büntetés kiszabásánál mindig figyelembe kell venni. A káros következmény lehet pénzben kifejezhető kár, hátrány, gyógytartammal jellemezhető sérülés; ezek nagyságát mennyiségileg is meg lehet határozni.

Van olyan káros következmény, amely nem mérhető (pl. a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél a pszichikai következmények), de az általában megállapítható, hogy enyhe, közepes vagy súlyos fokúak.

A sértett felróható közrehatása enyhítő körülmény. Ilyenként értékelhető a részéről tanúsított durva, erőszakos, kihívó vagy súlyosan sértő viselkedés.

A kitartó, a fondorlatos, a gátlástalan, a garázda, az orvul való vagy egyébként veszélyes elkövetési mód súlyosító körülmény, és ugyanígy értékelendő, ha az elkövető a bűncselekménnyel szükségszerűen együtt járó szenvedésnél nagyobb testi vagy lelki gyötrelmet okoz..

Az elkövető javára kell értékelni, ha az okozott kárt vagy annak egy részét megtérítette, és kisebb nyomatékkal azt, ha a kár tőle függetlenül megtérült.

Súlyosító körülmény, ha az elkövetett gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekménykövetkeztében nagy számú sértett anyagi helyzete, jövedelmi, illetve életviszonya, megélhetési és életkörülménye jelentősen megváltozik, rosszabbodik.

 

Az időmúlás

Az időmúlás az egyik legfontosabb enyhítő körülmény, hiszen a büntetőügyek többségében felmerül.

A büntetőeljárás Magyarországon jellemzően lassú, szinte mindig elhúzódik. Ez az elkövető és családja számára hátránnyal jár, sok ideig bizonytalanságot okozva. Az elhúzódás okozta hátrányokat pedig a bíróságnak a büntetéskiszabás során kell orvosolnia azzal, hogy enyhébb büntetést szab ki, mint amelyet akkor szabott volna ki, ha gyorsan és gördülékenyen lefolyt volna az eljárás.

Az időmúlásnak két vonatkozása is van. Egyrészt enyhítő körülmény, ha a bűncselekmény elkövetése óta hosszabb idő telt el, és külön enyhítő körülmény az is, ha maga a büntetőeljárás húzódott el.

A bírói gyarkorlat szerint: 

Enyhítő körülmény, ha a bűncselekmény elkövetésétől hosszabb idő telt el; minél súlyosabb a bűncselekmény, annál hosszabb az az idő, amely enyhítőként értékelhető. Nagyobb a nyomatéka, ha megközelíti az elévülési időt; csökken a nyomatéka, vagy el is enyészhet, ha az időmúlást maga az elkövető idézte elő.

Enyhítő körülmény, ha az elkövető hosszabb ideig állt a büntetőeljárás súlya alatt; nagyobb a nyomatéka, ha előzetes fogva tartásban volt, és ilyenkor az előzőnél rövidebb tartam is enyhítőként értékelhető.

 

Egyéb körülmények

Enyhítő körülmény, ha a cselekmény kísérleti szakban maradt. A nyomatéka annál nagyobb, minél távolabb van a cselekmény a befejezettségtől. Ha az elkövető mindent megtett a bűncselekmény befejezettsége érdekében, és a következmények is súlyosak, a kísérlet, mint enyhítő körülmény súlytalanná válhat.

A bűnsegédnek általában kisebb a szerepe a bűncselekményben, mint a tettesnek, ezért a bűnsegédi minőség általában enyhítő körülmény.

A bűncselekmények elszaporodottsága súlyosító körülmény akkor, ha a köztudomás szerint az ügyben elbírált vagy az ahhoz hasonló bűncselekmények száma (az elkövetéskor) a korábbi időszakhoz képest lényeges emelkedést mutat, vagy ha a számuk az adott területen lényegesen magasabb volt az átlagosnál.

Súlyosító körülmény, ha az elkövető a társas bűnelkövetés  valamely formájában – társtettességben, bűnszövetségben, vagy csoportosan – követi el a bűncselekményt.

 

A védőügyvéd feladata

A büntetőjogi védőügyvéd a büntetőtárgyaláson - ha a büntetés kiszabása elkerülhetetlen - közreműködik abban, hogy a bíróság számára minden olyan bizonyíték rendelkezésre álljon, amely enyhébb büntetetés kiszabásához vezethet.

A  védőügyvéd a védőbeszédében felhívja a bíróság figyelmét arra, hogy a bizonyítási eljárás alapján melyek azok a tényezők, amely mellett az adott cselekmény kevésbé súlyosnak minősül. 

A büntetetést befolyásoló tényezők teljeskörű feltárásához a bírói gyakorlat ismerete elengedhetetlen, így érdemes a büntetőjogban jártas szakember segítségét kérni.