A büntetés mértéke – enyhítő és súlyosító körülmények I.

A terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítása esetén a bíróság a büntetést az adott bűncselekményre a Büntető Törvénykönyvben meghatározott büntetési tételkeret között szabja ki.  

Például egy jelentős értékre elkövetett sikkasztás büntetése egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, így a bíróságnak főszabály szerint ezen tételkeret között kell kiszabnia a büntetést. 

Az irányadó a büntetési tétel középmértéke, ami az alsó határ és a felső határ összegének a fele. Maradva a fenti példánál, a jelentős értékre elkövetett sikkasztás középmértéke 3 év (1+5=6; 6/2=3).

A középmértéktől való eltérést az enyhítő és súlyosító körülmények határozzák meg. 

Az alábbiak az 56/2007. BK véleményben foglaltakat tartalmazzák, azonban nem teljeskörűen.

Amennyibe enyhítő és súlyosító körülményekkel kapcsolatban teljekörű tájékoztatás szeretne kapni, kérje büntetőjogi ügyvéd segítségét.

A büntetést befolyásoló tényezők alapvetően két csoportra oszthatóak: vannak alanyi okok és tárgyi okok.

A büntetés befolyásoló alanyi okok azt jelentik, hogy az elkövető személyében van valamilyen pozitív vagy negatív tényező, ami miatt indokolt a büntetés enyhítése vagy súlyosítása.

A büntetést befolyásoló alanyi tényezők

A büntetés befolyásoló alanyi okok azt jelentik, hogy az elkövető személyében van valamilyen pozitív vagy negatív tényező, ami miatt indokolt a büntetés enyhítése vagy súlyosítása.

Büntetett vagy büntetlen előlét

A büntetlen előélet enyhítő körülmény, kivéve, ha az elkövető fiatalkorú vagy a fiatalkort néhány évvel meghaladott, ún. fiatal felnőtt. Nem értékelhető ugyanakkor annak a javára, aki a bűncselekményt olyan beosztás felhasználásával követte el, amelyben a büntetlen előélet alkalmazási feltétel. Alig van jelentősége a büntetetlen előéletnek olyan esetben, amikor a büntetlen személy hosszabb időn át sorozatosan követett el bűncselekményeket, ugyanígy jelentéktelen a büntetlen előélet a legsúlyosabb bűncselekmények (pl. emberölés) esetén is.

A büntetett előélet általában súlyosító körülmény.

Ha az elkövetőt kisebb tárgyi súlyú bűncselekmény miatt ítélték el, és a büntetéskiállása óta már hosszabb idő eltelt, a korábbi elítélésnek súlyosító körülményként való értékelése általában nem indokolt.

Növeli a büntetett előélet súlyosító hatását, ha a korábbi büntetés súlyosabb szabadságvesztés volt, az is, ha az előző büntetés kiállásától az újabb bűncselekményelkövetéséig rövid idő telt el, és az is, ha korábban is azonos vagy hasonló bűncselekmény miatt történt az elítélés.

A közlekedési bűncselekmények elbírálásánál az elkövető korábbi közlekedési magatartását is értékelni kell. A közlekedési szabálysértés elkövetése súlyosító, a hosszabb ideig tanúsított kifogástalan közlekedési magatartás enyhítő körülmény lehet. Ittas járművezetés esetén az ittasság súlyos vagy igen súlyos foka súlyosító körülmény.

Beismerés

Az elkövető önfeljelentése enyhítő körülmény. Különös a nyomatéka, ha ennek folytán vált lehetővé a bűncselekmény felderítése, vagy azt jelentős mértékben elősegítette. Enyhítő hatású az is, ha az elkövető közreműködött a bűncselekmény felderítésében, és ennek szerepe volt a felderítés eredményességében.

A bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomás enyhítő körülmény, és a részbeni beismerés is az lehet. Nagyobb a nyomatéka, ha az felderítő jellegű. Tettenérés esetén csak a bűnösség elismerésének és a megbánásnak van jelentősége.

A terhelt kora

A fiatalkor nem enyhítő körülmény, azonban az igen, ha az elkövető a büntethetőség határát jelentő tizennégy éves életkort nem sokkal haladta meg, vagy fiatal felnőtt volt, amikor a bűncselekményt elkövette.

Az idős kor – a vele rendszerint együtt járó testi és szellemi hanyatlás, valamint tűrőképesség-csökkenés miatt – enyhítő körülmény; általában a nyugdíjkorhatárt meghaladó életkort lehet így értékelni.

A terhelt iskolázottsága és munkavégzése

Az elkövető tartósan és kiemelkedően végzett munkája enyhítő körülmény, ha abból arra lehet következtetni, hogy vele szemben a büntetés könnyebben célt érhet.

A köz javára ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység vagy szolgáltatás (jótékony célú munkavégzés, alapítvány létesítése, ajándék, adomány stb.) enyhítő körülmény lehet.

Az elkövető alacsony műveltsége, iskolázatlansága enyhítő körülmény, kivéve, ha olyan bűncselekményt követett el, amelynek súlyát és tilalmazottságát az értelmi színvonalától és iskolázottságától függetlenül mindenki belátja (emberölés, rablás, testi sértés stb.).

Súlyosító körülmény viszont, ha az elkövető a felkészültségét vagy szakmai képzettségét bűncselekmény véghezvitelére használja fel.

A vezetői vagy kifejezetten bizalmi beosztás súlyosító körülmény, ha annak felhasználásával vagy azzal összefüggésben történt a bűncselekmény elkövetése. Vezetői beosztásban levőnek a ténylegesen irányító tevékenységet végző személyt kell tekinteni.

A terhelt egészségügyi állapota és családi helyzete

Az elkövető betegsége, jelentős mérvű rokkantsága vagy egyéb olyan körülmény, amely a büntetés elviselését megnehezíti, enyhítő hatású, és akkor is értékelendő, ha a bűncselekmény elkövetése után állott elő.

Enyhítő körülmény, ha az elkövetőnek tartásra, illetve nevelésre szoruló hozzátartozói vannak, ez azonban nem vehető figyelembe annak javára, aki gondoskodási kötelességét nem teljesíti.

Egyéb körülmények

A beszámítási képesség korlátozottsága enyhítő körülmény.

Súlyosító körülmény, ha az elkövető a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el. (A közvélekedéssel ellentétben tehát az, ha az elkövető arra hivatkozik, hogy részeg volt a bűncselekmény elkövetésekor, nem enyhítő, hanem súlyosító körülményként értékelhető.)

Az elkövető kezdeményező, vezető, másokat bűnelkövetésbe vivő szerepe súlyosító körülmény. Büntetést enyhítő hatása van annak, ha valaki más személy ráhatására vagy befolyása alatt követte el a bűncselekményt.

A bűncselekmény méltányolható indítóoka enyhítő, az erkölcsileg különösen elítélendő oka súlyosító körülmény. Enyhítő hatású, ha a cselekmény motívuma a valóságos vagy vélt közérdek szolgálata.

A védőügyvéd feladata

A büntetőjogi védőügyvéd egyik feladata a tárgyalási képviselet során, hogy a terhelttel közösen igazolják az enyhítő körülmények túlsúlyát, és cáfolják a súlyosító körülmények fennállását a kedvezőbb büntetés elérése érdekében. Persze akkor, ha a büntetéskiszabás elkerülhetetlen.