A közvetítői eljárás szerepe a büntetőeljárásban

Ez az eszköz nemcsak a bírósági terhek csökkentésére szolgál, hanem az érintett felek számára is számos előnnyel járhat, például gyorsabb lezárást és közvetlen megegyezést biztosít.

A közvetítői eljárás alapjai a büntetőjogban

A közvetítői eljárás büntetőjogi alkalmazása a helyreállító igazságszolgáltatás elvein alapul. Ez azt jelenti, hogy a cél nem csupán az elkövető megbüntetése, hanem az okozott kár helyreállítása, valamint a sértett és az elkövető közötti konfliktus rendezése. A mediáció során a felek közvetlen kommunikációt folytathatnak egymással egy semleges közvetítő segítségével.

Mikor alkalmazható a közvetítői eljárás?

A büntetőeljárásban a közvetítői eljárás alkalmazásának feltételeit a Büntető Törvénykönyv és a Büntetőeljárási törvény szabályozza. Az eljárás igénybevételére elsősorban olyan ügyekben van lehetőség, ahol a bűncselekmény nem túl súlyos – például kisebb vagyon elleni bűncselekmények vagy könnyű testi sértés esetén –, és mind az elkövető, mind a sértett hajlandó együttműködni.

Egy büntetőjogi ügyvéd kulcsszerepet játszhat abban, hogy az elkövető számára ismertesse a közvetítői eljárás lehetőségét, valamint annak előnyeit. Amennyiben a felek úgy döntenek, hogy részt vesznek az eljárásban, a védőügyvéd segíthet a folyamat során, például a megegyezés kidolgozásában vagy a jogi keretek pontosításában.

A közvetítői eljárás menete

A közvetítői eljárás több lépésből áll, ezek kerülnek az alábbiakban ismertetésre.

1. A közvetítői eljárás kezdeményezése

A terhelt és a védőügyvédje, valaminta  sértett is indítványozhatja közvetítői eljárás lefolytatását, de ahhoz mindkét fél beleegyezése szükséges.

Amennyiben tehát péládul a terhelt vagy a védőgyvéd indítványozza, a nyomozó hatóság nyilatkoztatja a sértettet, hogy hozzájárulna-e közvetítői eljárás lefolytatásához.

Amennyiben mindkét fél hozzájárul, a közvetítői eljárást az ügyészség rendeli el. Az elrendelés azonban nem automatikus, az ügyészség mérlegeli, hogy a büntetőeljárás jellegére és a terhelt személyére tekintettel alkalmas eszköz-e a közvetítői eljárás lefolytatatás, vagy mindenképpen vádemelés szükséges.

Abban az esetben, ha az ügyészség a közvetítői eljárást elrendeli, az eljárást 6 hónapra felfüggeszti. Ez a felfüggesztés legfeljebb 18 hónappal meghosszabbítható, ha a közvetítői eljárásban született megállapodás teljesítése érdekében szükséges.

Például ha a terhelt és a sértett megállapodnak a közvetítői eljárásban, hogy a terhelt megfizet 2 millió forintot a terheltnek, de a terhelt ezt csak 12 havi részlefizetéssel tudja vállalni, akkor az ügyészég az eljárás felfüggesztésének tartamát meghosszabbítja.

Fontos, hogy közvetítői eljárásra csak akkor van lehetőség, ha terhelt beismerte a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Ezért a közvetítői eljárás indítványozása gondos mérlegelést igényel.

Amennyiben ugyanis a terhelt beismer, de mégsem születik megállapodás, a későbbiekben a beismerő vallomása felhasználható. (Szemben például az ügyézség és a terhelt közötti egyezséggel, amely során ha a terhelt beismeri a bűncselekményt, de mégsem jön létre az egyezség, a terhelt vallomása nem használható fel.)

Amennyiben nem ismer be a terhelt, a közvetítői eljárásra viszont nincs lehetősége, holott lehet, hogy a büntetőeljárás leggyorsabb és legfájdalommentesebb lezárása éppen a sértettel való megegyezés lenne.

A döntés meghozatalához a büntetőjogi ügyvéd segítséget nyújthat. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a védőügyvéd felméri azt, hogy van-e értelme tagadadni a bűncselekmény elkövetését, és évekig bíróságra járni, vagy azt, hogy jogos-e a sértett igénye. A bizonyítékokat, a büntetőeljárás várható hosszát és a sértett köveletését egyaránt mérlegelni kell tehát.

2. Közvetítő kijelölése

Egy képzett mediátor kerül kijelölésre, aki pártatlanul jár el. A mediátor feladata, hogy biztosítsa a felek közötti kommunikáció zavartalanságát, és segítse őket a megállapodás elérésében.

3. Tárgyalások lefolytatása

A felek egy semleges környezetben találkoznak, ahol lehetőségük nyílik arra, hogy megbeszéljék az ügy részleteit és a lehetséges megoldásokat. Itt kiemelt szerephez juthat a büntetőjogi ügyvéd, aki segíthet az elkövetőnek megfelelően képviselni az álláspontját, valamint biztosítani, hogy az egyezség jogilag korrekt legyen.

4. Megállapodás

 Amennyiben sikerül megegyezésre jutni, azt írásba foglalják. Ez magában foglalhatja az elkövető által nyújtott jóvátételt, jellemzően kártérítés formájában.

5. Az eljárás lezárása

Ha a megállapodás teljesül, az eljárást az ügyészség megszünteti, és az terhelt mentesülhet minden büntetőjogi jogkövetkezmény alól. 

A közvetítői eljárás előnyei

A közvetítői eljárás számos előnnyel jár mind az elkövető, mind a sértett számára. Az elkövető számára lehetőséget ad arra, hogy az eljárás megszüntetésével mentesüljön a büntetőjogi következmények alól, és büntetlen maradjon.  

A sértett számára a mediáció lehetőséget biztosít arra, hogy közvetlenül, gyorsan és hatékonyan kapjon jóvátételt. Egy büntetőjogi ügyvéd tanácsai ebben az esetben is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a sértett érdekei ne sérüljenek a közvetítői eljárás során.

--o--

Ugyanakkor a közvetítői eljárásnak vannak korlátai is. Nem minden esetben alkalmazható, különösen súlyos bűncselekmények esetén, illetve akkor, ha a felek között nincs meg az együttmőködési szándék.

A közvetítői eljárás hatása a büntetőeljárásra

A közvetítői eljárás hozzájárulhat a büntető igazságszolgáltatás hatékonyságának növeléséhez, miközben emberibb megoldásokat kínál a konfliktusok rendezésére. Ez különösen fontos egy olyan rendszerben, ahol a bíróságok gyakran túlterheltek, és a büntetőeljársok elhúzódhatnak.Egy büntetőjogi ügyvéd szerepe nemcsak az elkövető védelmében, hanem a konfliktus rendezésében is fontos, hiszen szakmai támogatást nyújtva hozzájárulhat a felek közötti kompromisszum kialakításához.

Összegzés

A közvetítői eljárás a büntetőeljárásban egy hatékony eszköz, amely segíti a feleket abban, hogy békés úton rendezzék a konfliktusokat, miközben a jogi eljárások terheit is csökkenti. Legyen szó akár kisebb bűncselekményekről, akár olyan helyzetekről, ahol az elkövető és a sértett nyitott a megegyezésre, a mediáció lehetőséget ad a büntetőeljárás gyors és méltányos lezárásra. A büntetőjogi ügyvéd szerepe kulcsfontosságú abban, hogy az eljárás mindkét fél számára a lehető legkedvezőbb eredménnyel záruljon.