A költségvetési csalás és a vesztegetés annak ellenére, hogy más típusú bűncselekmények, gyakran kerülnek egymással bűnhalmazatba. A két bűncselekmény találkozása ugyanakkor jelentős hatással bírhat a büntetéskiszabásra.
A költségvetési csalás és a vesztegetés halmazátanak értékeléséhez először is tisztázni szükséges, hogy mikor beszélünk bűnhalmazatról.
A bíróság bűnhalmazatot állapít meg, és halmazati büntetés kerül kiszabásra, ha a terhelt több magatartásával több bűncselekményt valósít meg, és ezek egy eljárásban kerülnek elbírálására.
Több magatartással több bűncselekmény valósul, ha pl. az elkövető a sértettől ellopja a táskáját, majd fél órával később erőszakkal elveszi egy másik sértett mobiltelefonját, és ezek a cselekmények egy eljárásban kerülnek elbírálásra. A bűnhalmazat ekkor lopás és rablás bűntette lesz.
Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a terhelt egyetlen magatartásával több bűncselekményt is megvalósit.
Például ha az elkövető egy büntetőeljárás során más – létező személynek – adja ki magát, egyetlen magatartással két bűncselekmény is megvalósulhat. Megvalósul egyrészt a hamis vád bűntette, hiszen az elkövető ártatlan személyt vádol bűncselekmény elkövetésével. Másrészt mivel a rendőrségi vagy bírósági eljárás során jegyzőkönyv készül, ami közokiratnak minősül, azzal, hogy a jegyzőkönyve hamis adatok kerülnek, megvalósul a közokirat-hamisítás bűntette is.
A halmazati büntetés lényege, hogy a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül a magasabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekménynek a felső határa a felével megemelkedik. Így a bíróság a büntetést ebben a módosult tételkeretben szabja ki, ahol magasabb a felső a határ, és így magasabb az irányadó középmérték is. (Hiszen a büntetéskiszabás során az adott bűncselekményre kiszabható büntetés középmértékéből kell kiindulnia a bíróságnak. A büntetéskiszabásról és a középmértékről ide kattintva bővebben olvasható.)
Tehát ha az elkövetett bűncselekmények között van egy 5 évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő lopás, és egy 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő rablás, akkor mivel a rablás a súlyosabb bűncselekmény, a 10 évnek a felével, azaz 5 évvel emelkedik a büntetési tétel maximuma, 15 évre.
Azonban a megemelkedett büntetési tétel nem haladja meg a bűncselekmények büntetési tétele felső határának összegét. Ez azt jelenti, ha a fenti esetben a lopás csak 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő lenne, annak ellenére csak 13 év lehet a büntetési tétel felső határa, hogy rablás miatt a 10 évnek a felével, azaz 5 évvel emelkedni főszabály szerint a büntetési tétel maximuma.
A költségvetési csalás egyik törvényi fordulata, hogy aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, elköveti a költségvetési csalás bűntettét.
Tipikus gyakorlati eset, amikor a gazdasági társaság ügyvezetője olyan számlát fogad más gazdasági társaságtól, amely mögött nincsen valós gazdasági esemény. Ezt hívja a szakma fiktív számlának. A számlát befogadó gazdasági társaság ügyvezetőjének célja, hogy a befogadott számlák áfatartalmának levonásba helyezésével a saját áfabefizetési kötelezettségét csökkentse.
Rendszerint a gyakorlatban ez úgy történik, hogy a számlát befogadó gazdasági társaság megállapodik a számlát kiállító gazdasági társaságot irányító személlyel (aki legtöbb esetben nem a papíron ügyvezetőként bejegyzett személy), hogy milyen értékű fiktív számlára lenne szüksége. A számlát kiállító gazdasági társaságot irányító személy a számlabefogadó bűnsegédje lesz, így őt a bíróság költségvetési csalás bűntettében mint bűnsegéd fogja felelősségre vonni.
A számlakiállító cég irányítója a kiállított fiktív számlák ellenértékeként tipikusan a számlák összértékének pár százalékát kapja vissza a számlabefogadótól, ez az ő jutatéka, a tevékenységének ára.
A vesztegetés és a vesztegetés elfogadása pedig itt kerül képbe.
A vesztegetés bűntettét követi el, aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje. Alapesetben a vesztegetés három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Tekintettel arra, hogy a gazdasági társaság rendes működése körében valós, ténylegesen megtörtént gazdasági eseményekről kell, hogy számlát kiállítson, a fiktív, valós gazdasági esemény nélküli számla kiállítása az kötelességszegés.
A cselekmény másik oldalaként pedig a vesztegetés elfogadásának bűntettét az követi el, aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja. Alapesetben a vesztegetés elfogadása szintén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Látható tehát, hogy mind a számlabefogadó, mint a számlakiállító oldalán több bűncselekmény is megvalósul.
A számlabefogadó cég ügyvezetője, aki csökkenteni akarja az áfabefizetési kötelezettségét a fiktív számlákkal, a fiktív számlabefogadással és azok áfatartalmának levonásba helyezésével megvalósítja egyrészt a költségvetési csalás bűntettét. Mivel pedig a számlabefogadó cég ügyvezetője pénzt ad a fiktív számlákért, ami a számlakibocsátó részéről kötelességszegés, megvalósítja a vesztegetés bűntettét is.
A számlakiállító pedig azzal, hogy fiktív számlát állít ki, bűnsegélyt nyújt a költségvetési csalás elkövetéséhez, és azzal, hogy a fiktív számlák ellenértékeként pénz fogad el, megvalósítja a vesztegetés elfogadás bűntettét is.
A vesztegetés elfogadásának bűntette estén azonban a büntetési tétel az elkövető szempontjából nagyon kedvezőtlenül alakulhat.
Ugyanis a vesztegetés elfogadásánál külön minősített eset az, ha a jogtalan előnyért az elkövető önálló intézkedésre jogosult személy, és külön minősített eset az, ha az elkövető a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi.
Egy gazdasági társaság vezetője tisztségviselője, vagy tényleges irányítója – tehát az, aki érdemben döntéseket hoz a gazdasági társaság működése tekintetében – önálló intézkedésre jogosult személynek minősül.
Ezért a számlakiállító, aki segítséget nyújt – pénzért – a fiktív számlakiállítással a költségvetési csaláshoz, szükségképpen az önálló intézkedésre jogosult által elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettét fogja elkövetni.
A büntetési tétel felső határa így már három helyett 5 évre ugrik
A fiktív számlát kiállító ugyanakkor a kötelességét is megszegi, hiszen egy gazdasági társaságnak kötelessége valós gazdasági eseményekről számlát kiállítani.
(Megjegyem, jogi álláspontom szerint a kötelességszegést nem lehetne megállapítani ebben az esetben. Ugyanis a büntetőeljárásban semmilyen tény nem értékelhető kétszer. A fiktív számlakiállítás ugyanakkor maga a költségvetési csaláshoz nyújtott bűnsegély, azaz a bűnsegédi elkövetési magatartás. Amennyiben értékelésre került a fiktív számlakibocsátás ténye a vesztegetés esetében is azzal, hogy megállapításra kerül a „jogtalan előnyért kötelességét megszegi” minősített eset, valójában ugyanaz a tény kerül kétszer értékelésre, ami a büntetőeljárásban tilalmazott. Ennek ellenére a bírói gyakorlat jelenleg megállapítja a „jogtalan előnyért kötelességét megszegi” minősített esetet is.
A büntetési tétel felső határa így viszont már 8 évre ugrik.
A költségvetési csalás büntetésének felső határa a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány mértékéhez igazodik.
A költségvetési csalás és a vesztegetés halmazata akkor tud igazán nagy problémát okozni – különösen a számlakibocsátó bűnsegéd oldaláról –, ha a költségvetési csalás elkövetési értéke, azaz a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány nem annyira magas.
Ugyanis, ha a költségvetési csalás elkövetési értéke nem haladja meg az ötmillió forintot, csupán három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő. (Amennyiben más minősítő körülmény, mint az üzletszerűség vagy a bűnszövetség nem áll fenn.)
Amennyiben a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány mértéke ötmillió-egy és ötvenmillió forint között van, a költségvetési csalás 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Amennyiben más minősítő körülmény, mint az üzletszerűség vagy a bűnszövetség nem áll fenn.)
Amennyiben a költségvetési csalásnak azon gyakori este forog fenn, hogy a számlabefogadó a számlakibocsátótól fiktív számlákat fogad be, amelyért a számlakiállító nyilvánvaló ellenértékben részesül, a büntetési tétel maximuma a számlakiállító esetében akkor is 12 év a vesztegetés miatt (8 év a minősített vesztegetés felső határa, a halmazat miatta felével, azaz 4 évvel emelkedik), ha a költségvetési csalás nem éri el az 50 millió forintot, így csak 5 évvel lenne büntetendő.
Meg kell jegyezni, hogy a vesztegetés/vesztegetés elfogadása és a költségvetési csalás halmazatban történő megállapítása kapcsán a bírói gyakorlat korántsem volt egységes korábban.
2018-ban aztán a Kúria hozott egy precedensértékű határozatot, amelyet az alsóbb szintű bíróságoknak is követniük kell. A határozat lényegi megállapítása, hogy a „amennyiben az adófizetésre kötelezett fiktív fizetési számlát vásárol és azt az adóbevallásban szerepelteti, a számla vásárlója vesztegetést, míg a számla kiállítója a vesztegetés elfogadását követi el.”
A Kúria ezzel a döntéssel kötelezte az alsóbb szintű bíróságokat, hogy a vesztegetés/vesztegetés elfogadását és a költségvetési csalást halmazatban állapítsák meg bíróságok a fenti esetben.
A Kúria indoka az volt, hogy a büntetőeljárásban a minősítés során minden olyan tényt értékelni kell, amelynek büntetőjogi relevanciája van. Amennyiben a vesztegetés/vesztegetés elfogadása nem került megállapításra, értékeletlenül marad az, hogy a fiktív számlák kibocsátója nem ingyen, hanem pénzért végezte a fiktív számlák kibocsátását. Azaz értékeletlenül maradna, hogy a számlakibocsátó és a számlakiállító között jogtalan előny cserél gazdát, ami vesztegetési viszont cselekmény.
Jogi álláspontom szerint annyiban kiegészítendő lenne a kúriai állásponton, hogy a büntetőeljárásban minden büntetőjogilag releváns tényt értékelni szükséges, de semelyik tény nem kerülhet értékelésre kétszer. Amennyiben a vesztegetés elfogadójánál a „jogtalan előnyért kötelességét megszegi” minősítés megállapításra kerül, a kötelességszegés kétszer kerül értékelésre, mert a költségvetési csaláshoz nyújtott bűnsegélynek ez az elkövetési magatartása.
A bírói gyakorlatban – helytelenül – egyelőre rendszerint megállapításra kerül a „jogtalan előnyért kötelesség megszegi” fordulat is, pedig amennyiben ezt mellőznék a bíróságok, máris normalizálódna a büntetési tétel felső határa a vesztegetés/vesztegetés elfogadása és a költségvetési csalás halmazati megállapítása ellenére is, legfőképp akkor, ha nem olyan magas a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány.
Látható tehát, hogy a költségvetési csalás és a vesztegetés a gyakorlatban sokszor kézen a kézben jár, ugyanakkor a büntetéskiszabás kapcsán a jogkövetkezmények rendkívül súlyosak.
Különösen a költségvetési csalás bűntettét bűnsegédként elkövető számlakibocsátó esetében a többszörös minősített eset miatt, ami indokolatlan megkülönböztetést eredményez a költségvetési csalás bűntettét tettesként elkövető számlabefogadótól.
A túlzó büntetési felsőhatár pedig különösen akkor jelentkezik, ha a költségvetési csalás büntetési fenyegetettsége nem olyan magas. Ugyanis ha költségvetési csalás a magas elkövetési érték miatt egyébként is 8 vagy 10 évig büntetendő, vagy esetleg bűnszervezeti elkövetés miatt 20 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett, a vesztegetés elfogadása nincs akkora hatással a büntetésre.
Azonban ha egy alacsonyabb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás esetében a büntetési tétel felső határa a számkibocsátónál – aki a jogtalan előny elfogadója és a költségvetési csalás bűnsegédje egyben – indokolatlanul emelkedik 12 évre.
A Büntető Törvénykönyv értelmében a büntetést úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához.
A kérdés, hogy amennyiben egy számlabefogadó fiktív számlát fogad be, és a fiktív számláért pénzt ad a számlakiállítónak, a vesztegetés valóban fokozza-e a cselekmény tárgyi súlyát? Hiába valósul meg mindkét bűncselekmény, a vesztegetés/vesztegetés elfogadása és a költségvetési csalás is, büntetőjogi ügyvédként mégis az a gyakorló jogász érzése, hogy a vesztegetés ebben az esetben csak formálisan valósul meg, és valójában egy költségvetési csalás történt.
A költségvetési csalás tárgyi súlyának legfontosabb meghatározója pedig az okozott vagyoni hátrány. Amennyiben az relatíve alacsony, a büntetésnek is ehhez kellene igazodnia.
A bíróságnak a büntetéskiszabás lehet és kell is korrigálnia, ha a költségvetési csalás és a vesztegetés/vesztegetés elfogadásnak halmazati megállapításával a büntetési tétel felső határa túlzó lesz a bűncselekmény valós tárgyi súlyához képest. A büntetőjogi ügyvédnek pedig mindent lehetséges eszközt igénybe kell vennie ahhoz, hogy a büntetési tétel felső határa ellenére - a bűnösség megállapítása esetén - a büntetés méltányos legyen.
A honlap különböző formákban kéri Önt, hogy adja meg elérhetőségeit és esetlegesen egyéb adatait, továbbá a honlap tartalmazza a közvetlen e-mail küldésének lehetőségét, ez pedig lehetővé teszi az Ön különböző fokú azonosítását. Ön az adatok megadásával hozzájárulását adja az adatok összegyűjtéséhez, kezeléséhez és feldolgozásához a szolgáltatások nyújtásának – beleértve az ügyfél-szolgáltatásokat, valamint a marketing célokat is – elősegítése érdekében.
A személyes adatok közé tartoznak - többek között - az elérhetőségek és minden olyan adat, amely az Ön azonosítását lehetővé teszik. A honlapon a személyes adatok gyűjtése a személyes adatokat tartalmazó e-mail küldésén keresztül valósulhat meg.
Az ügyvédi iroda kizárólag annyi ideig tárolja és kezeli adatait, ameddig üzleti szempontból és/vagy az Önnel fennálló megbízási jogviszony alapján az indokolt, illetve ameddig azt jogszabály előírja. A személyes adatai védelme érdekében az iroda - összhangban az európai adatvédelmi joggal - olyan eljárási és technikai eszközöket, illetve rendszert alkalmaz, amelyek megfelelnek a jelenlegi adatvédelmi szabályoknak.
Cookie-k (Sütik) A sütik feladatainformációkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerülnek/kerülhetnek pl. online kártyás fizetés igénybevételekor, így nem kell újra begépelni őket megkönnyítik a weboldal használatát minőségi felhasználói élményt biztosítanak A testre szabott kiszolgálás érdekében a felhasználó számítógépén kis adatcsomagot, ún. sütit (cookie) helyez el és a későbbi látogatás során olvas vissza. Ha a böngésző visszaküld egy korábban elmentett sütit, a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
Feltétlenül szükséges, munkamenet (session) cookie-kEzen sütik célja, hogy a látogatók maradéktalanul és zökkenőmentesen böngészhessék a drtat.hu weboldalát, használhassák annak funkcióit, és az ott elérhető szolgáltatásokat. Az ilyen típusú sütik érvényességi ideje a munkamenet (böngészés) befejezéséig tart, a böngésző bezárásával a sütik e fajtája automatikusan törlődik a számítógépről, illetve a böngészésre használt más eszközről.
Harmadik fél által elhelyezett cookie-k (analitika)A drtat.hu alkalmazza a Google Analytics mint harmadik fél sütijeit is. A Google Analytics statisztikai célú szolgáltatás használatával információkat gyűjt azzal kapcsolatban, hogy a látogatók hogyan használják a weboldalt. Az adatot a honlap fejlesztésének és a felhasználói élmény javításának céljával használja fel. Ezen sütik szintén lejáratukig a látogató számítógépén vagy böngészésre használt más eszközén, annak böngészőjében maradnak, illetve amíg a látogató nem törli őket.
KapcsolatAmennyiben az adatai felhasználásával kapcsolatban bármilyen kérdése felmerülne, szeretné megtekinteni, hogy milyen személyes adatokat tartok Önről nyilván, az adatkezelés jogszerűségét kifogásolja, az Önről nyilvántartott adatok javításra, kiegészítésre szorulnak, vagy szeretné töröltetni azok egészét vagy egy részét, jelezze az info@drtat.hu e-mail címen.