A költségvetési csalás és a vesztegetés találkozása

2024. október 14. hétfő Szerző: Dr. Tóth Attila Tas

A költségvetési csalás és a vesztegetés annak ellenére, hogy más típusú bűncselekmények, gyakran kerülnek egymással bűnhalmazatba. A két bűncselekmény találkozása ugyanakkor jelentős hatással bírhat a büntetéskiszabásra.

A költségvetési csalás és a vesztegetés találkozása

A költségvetési csalás és a vesztegetés halmazátanak értékeléséhez először is tisztázni szükséges, hogy mikor beszélünk bűnhalmazatról.

 

I. Bűnhalmazat 

A bíróság bűnhalmazatot állapít meg, és halmazati büntetés kerül kiszabásra, ha a terhelt több magatartásával több bűncselekményt valósít meg, és ezek egy eljárásban kerülnek elbírálására. 

Több magatartással több bűncselekmény valósul, ha pl. az elkövető a sértettől ellopja a táskáját, majd fél órával később erőszakkal elveszi egy másik sértett mobiltelefonját, és ezek a cselekmények egy eljárásban kerülnek elbírálásra. A bűnhalmazat ekkor lopás és rablás bűntette lesz.

Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a terhelt egyetlen magatartásával több bűncselekményt is megvalósit. 

Például ha az elkövető egy büntetőeljárás során más – létező személynek –  adja ki magát, egyetlen magatartással két bűncselekmény is megvalósulhat.  Megvalósul egyrészt a hamis vád bűntette, hiszen az elkövető ártatlan személyt vádol bűncselekmény elkövetésével. Másrészt mivel a rendőrségi vagy bírósági eljárás során jegyzőkönyv készül, ami közokiratnak minősül, azzal, hogy a jegyzőkönyve hamis adatok kerülnek, megvalósul a közokirat-hamisítás bűntette is.

 

I.1. A halmazati büntetés kiszabása

 A halmazati büntetés lényege, hogy a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül a magasabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekménynek a felső határa a felével megemelkedik.  Így a bíróság a büntetést ebben a módosult tételkeretben szabja ki, ahol magasabb a felső a határ, és így magasabb az irányadó középmérték is. (Hiszen a büntetéskiszabás során az adott bűncselekményre kiszabható büntetés középmértékéből kell kiindulnia a bíróságnak. A büntetéskiszabásról és a középmértékről ide kattintva bővebben olvasható.)

Tehát ha az elkövetett bűncselekmények között van egy 5 évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő lopás, és egy 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő rablás, akkor mivel a rablás a súlyosabb bűncselekmény, a 10 évnek a felével, azaz 5 évvel emelkedik a büntetési tétel maximuma, 15 évre.

Azonban a megemelkedett büntetési tétel nem haladja meg a bűncselekmények büntetési tétele felső határának összegét. Ez azt jelenti, ha a fenti esetben a lopás csak 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő lenne, annak ellenére csak 13 év lehet a büntetési tétel felső határa, hogy rablás miatt a 10 évnek a felével, azaz 5 évvel emelkedni főszabály szerint a büntetési tétel maximuma.

 

II. A költségvetési csalás és a vesztegetés bűnhalmazata

 A költségvetési csalás egyik törvényi fordulata, hogy aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, elköveti a költségvetési csalás bűntettét.

Tipikus gyakorlati eset, amikor a gazdasági társaság ügyvezetője olyan számlát fogad más gazdasági társaságtól, amely mögött nincsen valós gazdasági esemény. Ezt hívja a szakma fiktív számlának. A számlát befogadó gazdasági társaság ügyvezetőjének célja, hogy a befogadott számlák áfatartalmának levonásba helyezésével a saját áfabefizetési kötelezettségét csökkentse.

Rendszerint a gyakorlatban ez úgy történik, hogy a számlát befogadó gazdasági társaság megállapodik a számlát kiállító gazdasági társaságot irányító személlyel (aki legtöbb esetben nem a papíron ügyvezetőként bejegyzett személy), hogy milyen értékű fiktív számlára lenne szüksége.  A számlát kiállító gazdasági társaságot irányító személy a számlabefogadó bűnsegédje lesz, így őt a bíróság költségvetési csalás bűntettében mint bűnsegéd fogja felelősségre vonni.

A számlakiállító cég irányítója a kiállított fiktív számlák ellenértékeként tipikusan a számlák összértékének pár százalékát kapja vissza a számlabefogadótól, ez az ő jutatéka, a tevékenységének ára.

 A vesztegetés és a vesztegetés elfogadása pedig itt kerül képbe.

A vesztegetés bűntettét követi el, aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje. Alapesetben a vesztegetés három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tekintettel arra, hogy a gazdasági társaság rendes működése körében valós, ténylegesen megtörtént gazdasági eseményekről kell, hogy számlát kiállítson, a fiktív, valós gazdasági esemény nélküli számla kiállítása az kötelességszegés.


A cselekmény másik oldalaként pedig a vesztegetés elfogadásának bűntettét az követi el, aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja. Alapesetben a vesztegetés elfogadása szintén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 Látható tehát, hogy mind a számlabefogadó, mint a számlakiállító oldalán több bűncselekmény is megvalósul.

A számlabefogadó cég ügyvezetője, aki csökkenteni akarja az áfabefizetési kötelezettségét a fiktív számlákkal, a fiktív számlabefogadással és azok áfatartalmának levonásba helyezésével megvalósítja egyrészt a költségvetési csalás bűntettét. Mivel pedig a számlabefogadó cég ügyvezetője pénzt ad a fiktív számlákért, ami a számlakibocsátó részéről kötelességszegés, megvalósítja a vesztegetés bűntettét is.

A számlakiállító pedig azzal, hogy fiktív számlát állít ki, bűnsegélyt nyújt a költségvetési csalás elkövetéséhez, és azzal, hogy a fiktív számlák ellenértékeként pénz fogad el, megvalósítja a vesztegetés elfogadás bűntettét is.

 

II.1. A költségvetési csalás és a vesztegetés elfogadása bűntettének halmazata esetén a büntetési tétel alakulása

A vesztegetés elfogadásának bűntette estén azonban a büntetési tétel az elkövető szempontjából nagyon kedvezőtlenül alakulhat.

 

A) A jogtalan előny elfogadója mint önálló intézkedésre jogosult személy

Ugyanis a vesztegetés elfogadásánál külön minősített eset az, ha a jogtalan előnyért az elkövető önálló intézkedésre jogosult személy, és külön minősített eset az, ha az elkövető a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi. 

Egy gazdasági társaság vezetője tisztségviselője, vagy tényleges irányítója – tehát az, aki érdemben döntéseket hoz a gazdasági társaság működése tekintetében – önálló intézkedésre jogosult személynek minősül.

Ezért a számlakiállító, aki segítséget nyújt – pénzért –  a fiktív számlakiállítással a költségvetési csaláshoz, szükségképpen az önálló intézkedésre jogosult által elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettét fogja elkövetni.

A büntetési tétel felső határa így már három helyett 5 évre ugrik

 

B) A jogtalan előnyért történő kötelességszegés

A fiktív számlát kiállító ugyanakkor a kötelességét is megszegi, hiszen egy gazdasági társaságnak kötelessége valós gazdasági eseményekről számlát kiállítani.

 (Megjegyem, jogi álláspontom szerint a kötelességszegést nem lehetne megállapítani ebben az esetben. Ugyanis a büntetőeljárásban semmilyen tény nem értékelhető kétszer. A fiktív számlakiállítás ugyanakkor maga a költségvetési csaláshoz nyújtott bűnsegély, azaz a bűnsegédi elkövetési magatartás. Amennyiben értékelésre került a fiktív számlakibocsátás ténye a vesztegetés esetében is azzal, hogy megállapításra kerül a „jogtalan előnyért kötelességét megszegi” minősített eset, valójában ugyanaz a tény kerül kétszer értékelésre, ami a büntetőeljárásban tilalmazott. Ennek ellenére a bírói gyakorlat jelenleg megállapítja a „jogtalan előnyért kötelességét megszegi” minősített esetet is.

 A büntetési tétel felső határa így viszont már 8 évre ugrik.

 

C) A költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány

A költségvetési csalás büntetésének felső határa a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány mértékéhez igazodik. 

A költségvetési csalás és a vesztegetés halmazata akkor tud igazán nagy problémát okozni – különösen a számlakibocsátó bűnsegéd oldaláról –, ha a költségvetési csalás elkövetési értéke, azaz a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány nem annyira magas.

Ugyanis, ha a költségvetési csalás elkövetési értéke nem haladja meg az ötmillió forintot, csupán három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő. (Amennyiben más minősítő körülmény, mint az üzletszerűség vagy a bűnszövetség nem áll fenn.)

Amennyiben a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány mértéke ötmillió-egy és ötvenmillió forint között van, a költségvetési csalás 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Amennyiben más minősítő körülmény, mint az üzletszerűség vagy a bűnszövetség nem áll fenn.)

Amennyiben a költségvetési csalásnak azon gyakori este forog fenn, hogy a számlabefogadó a számlakibocsátótól fiktív számlákat fogad be, amelyért a számlakiállító nyilvánvaló ellenértékben részesül, a büntetési tétel maximuma a számlakiállító esetében akkor is 12 év a vesztegetés miatt (8 év a minősített vesztegetés felső határa, a halmazat miatta felével, azaz 4 évvel emelkedik), ha a költségvetési csalás nem éri el az 50 millió forintot, így csak 5 évvel lenne büntetendő. 

 

II.2. Kell a költségvetési csalás mellé a vesztegetés megállapítása?

Meg kell jegyezni, hogy a vesztegetés/vesztegetés elfogadása és a költségvetési csalás halmazatban történő megállapítása kapcsán a bírói gyakorlat korántsem volt egységes korábban.

2018-ban aztán a Kúria hozott egy precedensértékű határozatot, amelyet az alsóbb szintű bíróságoknak is követniük kell. A határozat lényegi megállapítása, hogy a „amennyiben az adófizetésre kötelezett fiktív fizetési számlát vásárol és azt az adóbevallásban szerepelteti, a számla vásárlója vesztegetést, míg a számla kiállítója a vesztegetés elfogadását követi el.”

A Kúria ezzel a döntéssel kötelezte az alsóbb szintű bíróságokat, hogy a vesztegetés/vesztegetés elfogadását és a költségvetési csalást halmazatban állapítsák meg bíróságok a fenti esetben.

A Kúria indoka az volt, hogy a büntetőeljárásban a minősítés során minden olyan tényt értékelni kell, amelynek büntetőjogi relevanciája van. Amennyiben a vesztegetés/vesztegetés elfogadása nem került megállapításra, értékeletlenül marad az, hogy a fiktív számlák kibocsátója nem ingyen, hanem pénzért végezte a fiktív számlák kibocsátását. Azaz értékeletlenül maradna, hogy a számlakibocsátó és a számlakiállító között jogtalan előny cserél gazdát, ami vesztegetési viszont cselekmény.

Jogi álláspontom szerint annyiban kiegészítendő lenne a kúriai állásponton, hogy a büntetőeljárásban minden büntetőjogilag releváns tényt értékelni szükséges, de semelyik tény nem kerülhet értékelésre kétszer. Amennyiben a vesztegetés elfogadójánál a „jogtalan előnyért kötelességét megszegi” minősítés megállapításra kerül, a kötelességszegés kétszer kerül értékelésre, mert a költségvetési csaláshoz nyújtott bűnsegélynek ez az elkövetési magatartása.

A bírói gyakorlatban – helytelenül – egyelőre rendszerint megállapításra kerül a „jogtalan előnyért kötelesség megszegi” fordulat is, pedig amennyiben ezt mellőznék a bíróságok, máris normalizálódna a büntetési tétel felső határa a vesztegetés/vesztegetés elfogadása és a költségvetési csalás halmazati megállapítása ellenére is, legfőképp akkor, ha nem olyan magas a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány.

 

III. Összefoglalás

Látható tehát, hogy a költségvetési csalás és a vesztegetés a gyakorlatban sokszor kézen a kézben jár, ugyanakkor a büntetéskiszabás kapcsán a jogkövetkezmények rendkívül súlyosak.

Különösen a költségvetési csalás bűntettét bűnsegédként elkövető számlakibocsátó esetében a többszörös minősített eset miatt, ami indokolatlan megkülönböztetést eredményez a költségvetési csalás bűntettét tettesként elkövető számlabefogadótól.

A túlzó büntetési felsőhatár pedig különösen akkor jelentkezik, ha a költségvetési csalás büntetési fenyegetettsége nem olyan magas. Ugyanis ha költségvetési csalás a magas elkövetési érték miatt egyébként is 8 vagy 10 évig büntetendő, vagy esetleg bűnszervezeti elkövetés miatt 20 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett, a vesztegetés elfogadása nincs akkora hatással a büntetésre. 

Azonban ha egy alacsonyabb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás esetében a büntetési tétel felső határa a számkibocsátónál – aki a jogtalan előny elfogadója és a költségvetési csalás bűnsegédje egyben – indokolatlanul emelkedik 12 évre.

A Büntető Törvénykönyv értelmében a büntetést úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához.

A kérdés, hogy amennyiben egy számlabefogadó fiktív számlát fogad be, és a fiktív számláért pénzt ad a számlakiállítónak, a vesztegetés valóban fokozza-e a cselekmény tárgyi súlyát? Hiába valósul meg mindkét bűncselekmény, a vesztegetés/vesztegetés elfogadása és a költségvetési csalás is, büntetőjogi ügyvédként mégis az a gyakorló jogász érzése, hogy a vesztegetés ebben az esetben csak formálisan valósul meg, és valójában egy költségvetési csalás történt.

A költségvetési csalás tárgyi súlyának legfontosabb meghatározója pedig az okozott vagyoni hátrány. Amennyiben az relatíve alacsony, a büntetésnek is ehhez kellene igazodnia.

A bíróságnak a büntetéskiszabás lehet és kell is korrigálnia, ha a költségvetési csalás és a vesztegetés/vesztegetés elfogadásnak halmazati megállapításával a büntetési tétel felső határa túlzó lesz a bűncselekmény valós tárgyi súlyához képest. A büntetőjogi ügyvédnek pedig mindent lehetséges eszközt igénybe kell vennie ahhoz, hogy a büntetési tétel felső határa ellenére - a bűnösség megállapítása esetén - a büntetés méltányos legyen.