Az elsőfokú ítélet után…

Ekkor az ügy a másodfokú bíróságon folytatódik.

A másodfokú bíróság alapvetően azt vizsgálja, hogy az elsőfokú ítélet megalapozott és törvényes-e. Ennek megfelelően a védőügyvédnek is az ítélet megalapozottságát és a törvényességét lehet és kell is támadnia a fellebbezésben. 

Fontos kiemelni azonban, hogy a másodfokú bíróság főszabály szerint nem mérlegelheti felül az elsőfokú bíróság által egyszer már mérlegelt bizonyítékokat.

Az elsőfokú ítélet megalapozatlansága

Az elsőfokú ítélet teljesen megalapozatlan, ha a bíróság nem állapított meg tényállás, vagy a tényállás teljesen felderítetlen. Ezzel szemben részben megalapozatlan,

-          ha a tényállást hiányosan állapította meg;

-          a tényállás részben felderítetlen;

-          a tényállás ellentétes a lefolytatott bizonyítással;

-           vagy a bíróság a bizonyítékok alapján megállapított tényekből helytelen további következtetéseket vont le.

Mi a tényállás?

A tényállás maga az a történeti cselekmény, amit a törvény büntet.

A következőkben az egyes megalapozatlansági okokat nézzük meg.

Hiányzik a tényállás

Például az elsőfokú bíróság súlyos testi bűntettében bűnösnek mondta ki a vádlottat, azonban az ítélet nem írja le, hogy hogyan, mekkora erővel, hova ütött a vádlott, milyen sérülést okozott a sértettnek stb. Az, hogy a bíróság ezt elmulasztja, ritkán fordul elő.

A tényállás teljesen felderítetlen

A tényállás teljesen felderítetlen, ha a bíróság ugyan megállapította azokat a tényeket az ítéletben, amelyeken a döntése alapul, de valójában nem folytatta le azt a bizonyítást, amelyen a megállapításai alapulnak. 

Hiányos tényállás

Hiányos tényállás esetén nem a döntés egészének alapja hiányzik, csak egyes – ugyanakkor büntetőjogi szempontból fontos – tényeknek az ítéletben rögzítése.

Például – maradva a súlyos testi sértésnél – a bíróság nem rögzíti az ítéletben, hogy a sértett sérülése hány napon túl gyógyuló sérülés. Ennek hiányában ugyanis nem lehet azt eldönteni, hogy könnyű vagy súlyos testi sértésről van szó.

 A tényállás részben felderítetlen

A tényállás akkor részben felderítetlen, ha a bíróság nem minden ítéleti tény vonatkozásában mulasztotta el lefolytatni a bizonyítást, csak egyes – ugyanakkor büntetőjogi szempontból fontos - tények vonatkozásában. 

Ide tartozik az is, ha a bizonyítási indítványokat a bíróság úgy utasította el, hogy egyébként azok szükségesek lettek volna a valóság feltárásához.

Így például részleges felderítetlenség, ha a bíróság annak ellenére állapítja meg, hogy a sértett sérülése 8 napon túl gyógyuló, hogy az nem orvosi iratokon vagy orvosi szakvéleményen alapul.

Részben felderítetlen a tényállás akkor is, ha a bizonyítékok közötti ellentmondást a bíróság nem észlelte vagy nem oldotta fel.

A tényállás ellentétes a bizonyítási eljárás során keletkezett iratokkal

Ebben az esetben a bíróság ugyan megállapította azokat a tényeket, amelyeken a döntése alapul, a megállapításhoz szükséges bizonyítást le is folytatta, azonban a bizonyítékok nem azt támasztják alá azt, amit végül megállapított. 

Ez az eset akkor áll fenn, ha az ügyiratokban szerepel valamilyen büntetőjogilag fontos tény, azonban a bíróság nem szerepelteti ezt az ítéletében, vagy azzal ellentétes tényeket rögzít.

A bíróság a megállapított tényekből helytelenül következtet további tényekre

Ez un. közvetett bizonyítás esetén fordulhat elő, amikor a cselekmény elkövetésre nincs konkrét bizonyíték (szemtanú, kamerafelvétel stb.), hanem a bíróság egyes megállapítható tények alapján rakja össze a teljes képet.

Nagyon egyszerű példával élve, ha az emberölés áldozata mellett áll egy személy, akinek a sértett vére van a cipőjén, abból a tényből nem következik az feltétlenül, hogy ő a tettes. Azonban ha ott van mellette egy kés is, amin rajta van ezen személy ujjlenyomata, bizonyíthatóan nem volt más a közelben, akkor is megállapítható lehet ezen személy bűnössége, ha egyébként senki nem látta az esetet.

A megalapozatlansági okok jelentősége

Ahogy a fentebb már említésre került, a másodfokú eljárásban főszabály szerint az elsőfokú bíróság bizonyítékértékelését nem lehet támadni. A fenti megalapozottlansági okok szem előtt tartása éppen ezért rendkívül fontos, hiszen ha fentiek szerint támadjuk az elsőfokú ítéletet, akkor nem a bizonyítékértékelést támadjuk, hanem azt, hogy a bizonyítékok alapján milyen következetéseket vont le a bíróság.

A bizonyítékértékelés támadása és a megalapozatlanság megkülönböztetése röviden úgy foglalható össze, hogy azt nem lehet támadni, hogy a bíróság hitelesnek fogadta el XY1 vallomását, de azt igen, hogy a vallomásból milyen következetést vont le a bíróság, és/vagy a vallomással nem állította szembe XY2 vallomását, és/vagy egyébként a XY vallomása nem zárja ki azt, hogy az eset másképp is történhetett. 

A bizonyítékértékelés támadása és megalapozatlanság megkülönböztetéséhez érdemes védőügyvéd segítségét kérni, és büntetőügyvédre bízni a fellebbezést, ugyanis amennyiben a védő nélkül eljáró ügyfél csupán arra alapítja a fellebbezését, hogy egyébként XY – akinek a vallomása hozzájárult az elítéléshez – hazudik, akkor a fellebbezést nem fog eredményre vezetni, mert a másodfokú bíróság ezt nem fogja újból vizsgálni.

Anyagi jogszabálysértés

Ahogyan fentebb említésre került, a másodfokú bíróság azt vizsgálja, hogy az elsőfokú bíróság döntése megalapozott és törvényes-e.

A törvényesség vonatkozhat az eljárási szabályokra és az anyagi jogszabályokra egyaránt.

A védőügyvéd másik jellemző eszköztára az elsőfokú ítélet megalapozottságának támadása mellett az anyagi jogszabálysértés mellett történő érvelés.

Ebben az esetben az ítélet tartalmaz minden büntetőjogi szempontból fontos tényt, a bizonyítás is megfelelően folyt le, ugyanakkor a bíróság jogi következtetése téves.

Egyszerű példával élve, az ítélet tartalmazza, hogy a vádlott megütötte a sértettet, tartalmazza, hogy a sértett sérülése 8 napon túl gyógyuló, de tartalmazza az is, hogy a vádlott és a sértett közötti konfliktus kiváltó oka a sértett volt. A Büntető Törvénykönyv azt tartalmazza ugyanakkor, hogy a jogos védelem az elkövető cselekményének  büntetendőségét kizárja, ennek ellenére az elsőfokú bíróság mégsem mentette fel a terheltet jogos védelem miatt. Ez anyagi jogszabálysértés.

Az anyagi jogszabálysértés felismerésére feltétlen érdemes szakember, büntetőjogi védőügyvéd segítségét kérni.

Eljárási szabálysértés

Az eljárási szabálysértéseket a büntetőeljárási törvény tartalmazza, a leggyakrabban előforduló – amely kihatással lehet az érdemi döntésre – az az, ha elsőfokú bíróság elmulasztja az indokolási kötelezettségét.

Bármilyen döntést is hoz az bíróság, azt indokolnia kell, az ítéletet olvasónak nyomon kell követnie a bíróság gondolkodásának menetét, így azt is, hogy egyes bizonyítékokat miért fogadott el, vagy miért nem. A bíróság indokolásának érdeminek kell lennie, azaz ha nem fogad el egy tanúvallomást, akkor nem elég azt állítania, hogy azért, mert számára nem volt meggyőző a tanú, indokát kell adnia, hogy miért: pl. mert ellentmondásosan nyilatkozott. Ennek a védelem szempontjából természetesen akkor van jelentősége, ha a bíróság éppen olyan tanúvallomást nem fogad el, amely a vádlott mellett szól.

A másodfokú bíróság eljárása és döntései

Amennyiben az elsőfokú ítélet megalapozatlan, a másodfokú bíróság a tényállást vagy a rendelkezésre álló bizonyítékok, ügyiratok alapján helyesbíti, módosítja, vagy bizonyítást vesz fel. A helyes tényállás alapján pedig az elsőfokon elítélt vádlottat felmentheti. Ugyanakkor arra is lehetősége van ügyészi fellebbezés esetén a másodfokú bíróságnak, hogy az elsőfokon felmentett vádlott bűnösségét állapítsa meg. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helyben is hagyhatja. 

Az ítéletet a másodfokú bíróság hatályon kívül is helyezheti: erre teljes megalapozatlanság, teljes felderítetlenség vagy valamilyen törvényben meghatározott eljárási szabály megsértése esetén kerülhet sor. 

Az ítélet hatályon kívül helyezése ma már nem gyakori, a másodfokú bíróságnak lehetőség szerint ki kell küszöbölnie az elsőfokú ítélet és az elsőfokú eljárás hibáit. Amennyiben mégis az ítélet hatályon kívül helyezésére kerül sor, az jellemzően olyan eljárási szabály megsértése miatt történik, amelyet a másodfokú bíróság nem tud kiküszöbölni, mert a törvényesség csak az elsőfokú eljárás megismétlésével állítható helyre. Ilyen lehet, ha pl. nem vett részt az eljárásban – vagy valamilyen eljárási cselekményen – olyan személy (pl. védő), akinek a jelenléte kötelező lett volna.

Előfordul a gyakorlatban az ítélet hatályon kívül helyezése akkor is, amikor az elsőfokú bíróság durván megsérti az őt terhelő indokolási kötelezettséget. Ennek oka, hogy az elsőfokú ítéletből ki kell tűnnie, hogy az elsőfokú bíróság milyen gondolatmenet, milyen logikai következtetések alapján jutott el a végső döntéséhez. Amennyiben ez nem derül ki, a másodfokú bíróság ezt nem tudja orvosolni, mert az elsőfokú ítélet gondolatmenetét csak az elsőfokú bíróság  tudja papírra vetni.

Mindenképpen van másodfokú eljárás?

Az elsőfokú ítélettel szemben a terhelt és védője (külön-külön is), és az ügyészség is fellebbezéssel élhet. Fellebbezéssel élhet továbbá az is, akire vonatkozóan az ítélet rendelkezést tartalmaz.

A vádlott és védője tudomásul is veheti az ítéletet, és amennyiben az ügyészség (és az eljárás egyéb résztvevői) sem fellebbez, az ítélet elsőfokon jogerőssé válik.

A terheltnek és védőjének (az ügyészségnek is), arra is van lehetősége, hogy kizárólag a kiszabott büntetés vonatkozásában terjesszen elő fellebbezést enyhítés érdekén. Ekkor a másodfokú eljárás tárgya csak a büntetés mértéke lesz, nem az ítélet megalapozottsága.

A másodfokú eljárás után…

A másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén.

Harmadfokú eljárásnak így csak szűk körben van helye, akkor, ha az elsőfokú bíróság a terheltet felmentette (vagy az eljárást megszüntette), a másodfokú bíróság pedig a terhelt bűnösségét állapította meg, és fordítva, az elsőfokú bíróság a terhelt bűnösségét állapította meg, míg a másodfokú bíróság a terheltet felmentette (vagy az eljárás megszüntette.)

Egyéb lehetőségek 

A jogerős ítélet után is vannak törvényes eszközök az ítélet megváltoztatásának vagy hatályon kívül helyezésének elérése érdekében.  A rendkívüli jogorvoslatokról bővebben olvasható a Kiemelt szolgáltatások között a Képviselet rendkívüli jogorvoslati eljárásban menüpont alatt.

Összegzés

Látható, hogy az elsőfokú ítélet után van jogorvoslati lehetőség, ugyanakkor a jogorvoslati szabályok összetettek és szaktudást igényelnek. Mindenképpen érdemes védőügyvédhez fordulni, mivel a fellebbezés sikere múlhat rajta.

Fontos ugyanis, hogy a jogorvoslati eljárásokban – a másodfokú és harmadfokú eljárásban – nem az elsőfokú eljárás ismétlődik meg: a fellebbezést úgy kell előterjeszteni, hogy az igazodjon az adott jogorvoslati eszköz szabályaihoz, ehhez pedig büntetőjogi ügyvéd szakértelme szükséges.