A pénzbüntetés

2024. július 29. hétfő Szerző: Dr. Tóth Attila Tas

A pénzbüntetés a Büntető Törvénykönyvben meghatározott büntetési nem, azaz a büntetések egyik fajtája. Kiszabható szabadságvesztés helyett és szabadságvesztés mellett is. A pénzbüntetés kiszabásának feltételei a következők.

A pénzbüntetés

 

Pénzbüntetés a szabadságvesztés helyett

Amennyiben az adott bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést a bíróság pénzbüntetést is kiszabhat szabadságvesztés helyett. Ebben az esetben tehát a bíróság kisebb súlyú bűncselekmény elkövetése miatt önállóan csak pénzbüntetést szab ki.

Például ha valaki elköveti a könnyű testi sértés vétségét, amely bűncselekmény esetében a törvény úgy rendelkezik, hogy két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (alsó határ nincs, illetve a törvényi 3 hónapos minimum), a bíróság dönthet úgy, hogy szabadságvesztés helyett pénzbüntetést szab ki.

 

Pénzbüntetés a szabadságvesztés mellett

A fentiek mellett, ha valakit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni.

Ebben az esetben a bíróság a szabadságvesztés (végrehajtandó vagy felfüggesztett) mellett kötelezően szab ki pénzbüntetést, de csak akkor, ha a terheltnek van megfelelő jövedelme vagy vagyona.

Például ha a terheltet különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt ítéli el a bíróság – amelynek büntetése 2 évtől 8 évig terjed – a szabadságvesztés mellett pénzbüntetést is kötelező kiszabni. 

 

A pénzbüntetés mértéke

A pénzbüntetést a bíróság úgy szabja ki, hogy figyelembe véve a bűncselekmény tárgyi súlyát, megállapítja a pénzbüntetés napi tételeinek számát, az elkövető vagyoni, jövedelemi viszonyait figyelembe véve pedig megállapítja az egynapi tétel összegét. A kettő szorzata lesz pénzbüntetés összege.

Tehát az ítéletben ez úgy fog kinézni, hogy a bíróság 200 napi tétel pénzbüntetést szab ki (igazodva a bűncselekmény tárgyi súlyához), és megállapítja, hogy az egynapi tétel összege 2.000 Ft (amely a terhelt jövedelmi viszonyaihoz igazodik). Így a pénzbüntetés összesen 400.000 Ft lesz.

Látható tehát, hogy részben az elítélt vagyoni, jövedelmi viszonyaihoz igazodik a pénzbüntetés mértéke. A terhelt az eljárás egyik szakaszában sem köteles vallomást tenni – ez csupán lehetősége –, azonban ha előre látható, hogy pénzbüntetés fog kiszabásra kerülni, és a terheltnek nincs magas jövedelme, vagy jelentős vagyona (legalábbis igazolható), érdemes a vagyoni, jövedelmi viszonyokról nyilatkozni.

Megjegyzendő, hogy a bíróság széleskörű bizonyítást nem folytat le a terhelt vagyoni, jövedelmi viszonyai körében, az jellemzően a terhelt nyilatkozatán alapul, amennyiben a terhelt nyilatkozatát az eljárás iratai nem cáfolják.

A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ezerháromszáz, legfeljebb hatszázötvenezer forintban kell meghatározni.

Ennek megfelelően a pénzbüntetés legkisebb összege 39.000 Ft, a legnagyobb összege pedig 351.000.000 Ft. 

Annak megválaszolása tehát, hogy az adott ügyben mekkora lesz a pénzbüntetés mértéke, összetett kérdés. Az elkövető vagyoni jövedelelmi, vagyoni viszonyai mellett ugyanis a másik törvényi tényező a bűncselekmény tárgyi súlya. Az, hogy adott bűncselekmény elkövetése mekkora összegű pénzbüntetést vonhat maga után, a bíró gyakorlaton alapul, így mindenképpen érdemes tárgyalótermi tapasztalattal rendelkező büntetőjogi ügyvédet keresni.

 

Mi történik a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén?

Amennyiben az elítélt a pénzbüntetés összegét nem fizeti meg, a pénzbüntetést utólag átváltoztatja a bíróság szabadságvesztéssé. A meg nem fizetett pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy egynapi tétel helyébe egynapi szabadságvesztés lép.

Tehát ahogy fentebb már láthattuk, a bíróság az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyai alapján állapítja meg az egynapi tétel összeget, a napi tételek számát pedig a bűncselekmény tárgyi súlyához igazodva. Amennyiben a bíróság száz napi tételt állapított meg, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén száz nap szabadságvesztés lép a pénzbüntetés helyébe.

A közhiedelemmel ellentétben tehát nem 5000 Ft jelent egy nap szabadságvesztést. A pénzbüntetés nem összekeverendő a pénzbírsággal, ami nem bűncselekmény, hanem szabálysértés esetén alkalmazandó szankció. Pénzbíróság esetén volt igaz az, hogy 5000 Ft felel meg egy napnak, azonban ma már ezen összeg is 6500 Ft-ra emelkedett. Tehát szabálysértés esetén a pénzbírság meg nem fizetése esetén 6500 Ft jelent egy nap szabálysértési elzárást.

Bűncselekmény elkövetése esetén azonban a fentiek szerint számítódik a pénzbüntetés meg nem fizetése.  

 

Lehet-e részletekben megfizetni a pénzbüntetést?

A válasz igen, a bíróság az ügydöntő határozatában – az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel – rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi részletekben fizetheti meg.

Az egyhavi részlet megfizetésének elmulasztása ugyanakkor szigorú jogkövetkezményt von maga után: ugyancsak szabadságvesztészre kell átváltoztatni a pénzbüntetést a fenti szabályok szerint.

 

A pénzbüntetés meg nem fizetése esetén mindenképpen büntetés-végrehajtási intézetbe kell menni? 

Akár amiatt változtatja át a pénzbüntetést a bíróság, mert annak összege nem lett megfizetve, akár azért, mert az egyhavi részlet megfizetését mulasztotta el megfizetni az elítélt, van arra lehetőség, hogy mielőtt be kellene vonulni, az elítélt önkéntesen megfizesse a pénzbüntetés teljes összegét, és ezzel elkerülje a szabadságvesztést.