A pénzbüntetés a Büntető Törvénykönyvben meghatározott büntetési nem, azaz a büntetések egyik fajtája. Kiszabható szabadságvesztés helyett és szabadságvesztés mellett is. A pénzbüntetés kiszabásának feltételei a következők.
Amennyiben az adott bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést a bíróság pénzbüntetést is kiszabhat szabadságvesztés helyett. Ebben az esetben tehát a bíróság kisebb súlyú bűncselekmény elkövetése miatt önállóan csak pénzbüntetést szab ki.
Például ha valaki elköveti a könnyű testi sértés vétségét, amely bűncselekmény esetében a törvény úgy rendelkezik, hogy két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (alsó határ nincs, illetve a törvényi 3 hónapos minimum), a bíróság dönthet úgy, hogy szabadságvesztés helyett pénzbüntetést szab ki.
A fentiek mellett, ha valakit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni.
Ebben az esetben a bíróság a szabadságvesztés (végrehajtandó vagy felfüggesztett) mellett kötelezően szab ki pénzbüntetést, de csak akkor, ha a terheltnek van megfelelő jövedelme vagy vagyona.
Például ha a terheltet különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt ítéli el a bíróság – amelynek büntetése 2 évtől 8 évig terjed – a szabadságvesztés mellett pénzbüntetést is kötelező kiszabni.
A pénzbüntetést a bíróság úgy szabja ki, hogy figyelembe véve a bűncselekmény tárgyi súlyát, megállapítja a pénzbüntetés napi tételeinek számát, az elkövető vagyoni, jövedelemi viszonyait figyelembe véve pedig megállapítja az egynapi tétel összegét. A kettő szorzata lesz pénzbüntetés összege.
Tehát az ítéletben ez úgy fog kinézni, hogy a bíróság 200 napi tétel pénzbüntetést szab ki (igazodva a bűncselekmény tárgyi súlyához), és megállapítja, hogy az egynapi tétel összege 2.000 Ft (amely a terhelt jövedelmi viszonyaihoz igazodik). Így a pénzbüntetés összesen 400.000 Ft lesz.
Látható tehát, hogy részben az elítélt vagyoni, jövedelmi viszonyaihoz igazodik a pénzbüntetés mértéke. A terhelt az eljárás egyik szakaszában sem köteles vallomást tenni – ez csupán lehetősége –, azonban ha előre látható, hogy pénzbüntetés fog kiszabásra kerülni, és a terheltnek nincs magas jövedelme, vagy jelentős vagyona (legalábbis igazolható), érdemes a vagyoni, jövedelmi viszonyokról nyilatkozni.
Megjegyzendő, hogy a bíróság széleskörű bizonyítást nem folytat le a terhelt vagyoni, jövedelmi viszonyai körében, az jellemzően a terhelt nyilatkozatán alapul, amennyiben a terhelt nyilatkozatát az eljárás iratai nem cáfolják.
A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ezerháromszáz, legfeljebb hatszázötvenezer forintban kell meghatározni.
Ennek megfelelően a pénzbüntetés legkisebb összege 39.000 Ft, a legnagyobb összege pedig 351.000.000 Ft.
Annak megválaszolása tehát, hogy az adott ügyben mekkora lesz a pénzbüntetés mértéke, összetett kérdés. Az elkövető vagyoni jövedelelmi, vagyoni viszonyai mellett ugyanis a másik törvényi tényező a bűncselekmény tárgyi súlya. Az, hogy adott bűncselekmény elkövetése mekkora összegű pénzbüntetést vonhat maga után, a bíró gyakorlaton alapul, így mindenképpen érdemes tárgyalótermi tapasztalattal rendelkező büntetőjogi ügyvédet keresni.
Amennyiben az elítélt a pénzbüntetés összegét nem fizeti meg, a pénzbüntetést utólag átváltoztatja a bíróság szabadságvesztéssé. A meg nem fizetett pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy egynapi tétel helyébe egynapi szabadságvesztés lép.
Tehát ahogy fentebb már láthattuk, a bíróság az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyai alapján állapítja meg az egynapi tétel összeget, a napi tételek számát pedig a bűncselekmény tárgyi súlyához igazodva. Amennyiben a bíróság száz napi tételt állapított meg, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén száz nap szabadságvesztés lép a pénzbüntetés helyébe.
A közhiedelemmel ellentétben tehát nem 5000 Ft jelent egy nap szabadságvesztést. A pénzbüntetés nem összekeverendő a pénzbírsággal, ami nem bűncselekmény, hanem szabálysértés esetén alkalmazandó szankció. Pénzbíróság esetén volt igaz az, hogy 5000 Ft felel meg egy napnak, azonban ma már ezen összeg is 6500 Ft-ra emelkedett. Tehát szabálysértés esetén a pénzbírság meg nem fizetése esetén 6500 Ft jelent egy nap szabálysértési elzárást.
Bűncselekmény elkövetése esetén azonban a fentiek szerint számítódik a pénzbüntetés meg nem fizetése.
A válasz igen, a bíróság az ügydöntő határozatában – az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel – rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi részletekben fizetheti meg.
Az egyhavi részlet megfizetésének elmulasztása ugyanakkor szigorú jogkövetkezményt von maga után: ugyancsak szabadságvesztészre kell átváltoztatni a pénzbüntetést a fenti szabályok szerint.
Akár amiatt változtatja át a pénzbüntetést a bíróság, mert annak összege nem lett megfizetve, akár azért, mert az egyhavi részlet megfizetését mulasztotta el megfizetni az elítélt, van arra lehetőség, hogy mielőtt be kellene vonulni, az elítélt önkéntesen megfizesse a pénzbüntetés teljes összegét, és ezzel elkerülje a szabadságvesztést.
A honlap különböző formákban kéri Önt, hogy adja meg elérhetőségeit és esetlegesen egyéb adatait, továbbá a honlap tartalmazza a közvetlen e-mail küldésének lehetőségét, ez pedig lehetővé teszi az Ön különböző fokú azonosítását. Ön az adatok megadásával hozzájárulását adja az adatok összegyűjtéséhez, kezeléséhez és feldolgozásához a szolgáltatások nyújtásának – beleértve az ügyfél-szolgáltatásokat, valamint a marketing célokat is – elősegítése érdekében.
A személyes adatok közé tartoznak - többek között - az elérhetőségek és minden olyan adat, amely az Ön azonosítását lehetővé teszik. A honlapon a személyes adatok gyűjtése a személyes adatokat tartalmazó e-mail küldésén keresztül valósulhat meg.
Az ügyvédi iroda kizárólag annyi ideig tárolja és kezeli adatait, ameddig üzleti szempontból és/vagy az Önnel fennálló megbízási jogviszony alapján az indokolt, illetve ameddig azt jogszabály előírja. A személyes adatai védelme érdekében az iroda - összhangban az európai adatvédelmi joggal - olyan eljárási és technikai eszközöket, illetve rendszert alkalmaz, amelyek megfelelnek a jelenlegi adatvédelmi szabályoknak.
Cookie-k (Sütik) A sütik feladatainformációkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerülnek/kerülhetnek pl. online kártyás fizetés igénybevételekor, így nem kell újra begépelni őket megkönnyítik a weboldal használatát minőségi felhasználói élményt biztosítanak A testre szabott kiszolgálás érdekében a felhasználó számítógépén kis adatcsomagot, ún. sütit (cookie) helyez el és a későbbi látogatás során olvas vissza. Ha a böngésző visszaküld egy korábban elmentett sütit, a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
Feltétlenül szükséges, munkamenet (session) cookie-kEzen sütik célja, hogy a látogatók maradéktalanul és zökkenőmentesen böngészhessék a drtat.hu weboldalát, használhassák annak funkcióit, és az ott elérhető szolgáltatásokat. Az ilyen típusú sütik érvényességi ideje a munkamenet (böngészés) befejezéséig tart, a böngésző bezárásával a sütik e fajtája automatikusan törlődik a számítógépről, illetve a böngészésre használt más eszközről.
Harmadik fél által elhelyezett cookie-k (analitika)A drtat.hu alkalmazza a Google Analytics mint harmadik fél sütijeit is. A Google Analytics statisztikai célú szolgáltatás használatával információkat gyűjt azzal kapcsolatban, hogy a látogatók hogyan használják a weboldalt. Az adatot a honlap fejlesztésének és a felhasználói élmény javításának céljával használja fel. Ezen sütik szintén lejáratukig a látogató számítógépén vagy böngészésre használt más eszközén, annak böngészőjében maradnak, illetve amíg a látogató nem törli őket.
KapcsolatAmennyiben az adatai felhasználásával kapcsolatban bármilyen kérdése felmerülne, szeretné megtekinteni, hogy milyen személyes adatokat tartok Önről nyilván, az adatkezelés jogszerűségét kifogásolja, az Önről nyilvántartott adatok javításra, kiegészítésre szorulnak, vagy szeretné töröltetni azok egészét vagy egy részét, jelezze az info@drtat.hu e-mail címen.