A felfüggesztett szabadságvesztés a gyakorlatban

A felfüggesztett szabadságvesztés nem egy külön büntetés, hanem a szabadságvesztés végrehajtásának a mellőzése.

Tehát amikor a bíróság bűnösséget megállapító ítéletet hoz, az ítélet úgy fog kezdődni, hogy a bíróság a vádlottat szabadságvesztésre ítéli. Természetesen ekkor még nem kell a börtönéletre készülni, mert a bíró mondata folytatódhat úgy, hogy „amelynek a végrehajtását x év próbaidőre felfüggeszti.”

Mikor függeszthető fel a szabadságvesztés végrehajtása?

A felfüggesztett szabadságvesztésnek egyrészt vannak törvényi feltételei és törvényben rögzített kizáró okai. A felfüggesztés törvényi feltételek teljesülése nélkül bármennyire is túlzó a letöltendő szabadságvesztés, a bírónak nincs mérlegelési lehetősége a szabadságvesztést felfüggeszteni.

Másrészt szükséges megvizsgálni, hogy a bírói gyakorlatban melyek azok szempontok, amelyek alapján a bíró úgy ítélheti meg, hogy nem szükséges a törvény szigorával élnie, a felfüggesztett szabadságvesztéssel is elérhető a büntetés célja. Vagy fordítva, melyek azok a szempontok, amelyek alapján bár a törvény lehetőséget engedne rá, a bíróság mégsem fogja felfüggeszteni a szabadságvesztést.

A törvényi feltételek

A Büntető Törvénykönyv úgy fogalmaz, hogy a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha – különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.

Látható tehát, hogy amennyiben a bíróság 2 évet meghaladó szabadságvesztést szab ki, törvényileg kizárt annak felfüggesztése, mindenképpen végre kell hajtani.

Fontos, hogy a két év nem a büntetési tételkeret alsó vagy felső határára vonatkozik, hanem konkrétan a kiszabott büntetésre.

Például egy jelentős értéket meg nem haladó pénzmosás bűntette öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a bíróság főszabály szerint ebben a keretben mozog, amikor kiszabja a büntetést.

Amennyiben a bíróság két évet vagy ennél alacsonyabb tartalmú büntetést szab ki, dönthet úgy, hogy a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti.

Egy különösen nagy értékére elkövetett pénzmosás bűntette már két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bíróságnak még ekkor is meg van a lehetősége, hogy két évet szabjon ki, és a szabadságvesztés végrehajtását felfüggessze. Azonban látható, hogy a két év ekkor már a büntetési tételkeret alja, így eleve fontos, hogy a túlsúlyban legyenek az enyhítő körülmények, és a bíróság elengendőnek találja a két éves minimumot kiszabni a büntetési célok eléréhez.

A két év, vagy a két év alatti szabadságvesztés felfüggesztése nem automatikus. A bíróság dönthet úgy például, hogy ugyan egy év hat hónapot szab ki, de a bűncselekmény jellegére, vagy a vádlott személyére tekintettel annak ellenére nem függeszti fel a büntetést, hogy egyébként nincs törvényi kizáró ok.

A büntetőjogi ügyvéd feladata persze az, hogy meggyőzze a bíróságot, hogy a bírói gyakorlat alapján a vádlott személyi körülményei indokolják a szabadságvesztés felfüggesztését.

Törvényi kizáró okok

A Büntető Törvénykönyvben felsorolt alábbi okok esetén a felfüggesztett szabadságvesztés akkor sem rendelhető el, ha egyébként a vádlott személyi körülményei, vagy a bűncselekmény jellege indokolná.

1. Többszörös visszaeső

Nem rendelhető el felfüggesztett szabadságvesztés azzal szemben, akit mint többszörös visszaeső ítélnek el.

Fontos hangsúlyozni, hogy a visszaeső és a többszörös visszaeső nem azt jelenti, hogy a vádlott korábban már követett el bűncselekményt, és nem is pusztán a büntetett előélet jelenti a visszaesést.

A többszörös visszaeső fogalmához először azt kell megvizsgálni, hogy ki a visszaeső.

Visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.

Tehát a visszaesői minőséghez kell az, hogy szándékos bűncselekmény kövessen el az elkövető, a gondatlan bűncselekmények visszaesést nem alapozhatnak meg.

Ezen felül visszaeső az lehet, akit korábban végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek. Tehát hiába ítéltek valakit akár több alkalommal is pénzbüntetésre, vagy felfüggesztett szabadságvesztésre, a visszaesői minőség szempontjából ez nem számít.

A harmadik feltétel pedig, ami a visszaesői minőséghez kell, hogy a szabadságvesztés kitöltésétől számítva az újabb bűncselekmény elkövetéséig nem telt el még három év.

A felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása ugyanakkor csak a többszörös visszaesővel szemben kizárt, a visszaesővel szemben nem.  (Meg kell jegyezni azonban, hogy a bíróság egy visszaesővel szemben is csak akkor fog felfüggesztett szabadságvesztést kiszabni, ha vagy a bűncselekmény jellege, vagy a vádlott valamilyen különös méltánylást érdemlő személyi körülménye azt indokolja.)

Többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.

A többszörös visszaesői minőséghez tehát egyrészt kell az, hogy a terheltet már korábban elítélték visszaesőként. Ugyanakkor ez nem elegendő, szükséges az is, hogy visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.

További feltétel, hogy az újabb bűncselekmények is szándékosnak kell lennie, és olyannak, amelyet a Büntető Törvénykönyv szabadságvesztéssel rendel büntetni. A legutolsó bűncselekmény elkövetése óta itt sem telik el több három évnél.

2. Bűnszervezet

Nem lehet felfüggesztett szabadságvesztést kiszabni annak a vádlottnak, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.

A bűnszervezeti elkövetési megállapításának ez az egyik legsúlyosabb következménye. Bűnszervezet esetén a vádlottnak lehetnek bármilyen kedvező személyi körülményei, vagy lehet az általa elkövetett konkrét cselekmény bármilyen csekély, a bíróság a törvény alapján nem szabhat ki vele szemben felfüggesztett szabadságvesztést. (Fontos, hogy pénzbüntetés vagy más büntetés azonban kiszabható.)

Ennélfogva a büntetőjogi ügyvéd számára a védekezés egyik fő feladata a bűnszervezeti elkövetési cáfolása.

A bűnszervezet feltételiről és a bűnszervezett megállapításának következményeiről bővebben olvasható A bűnszervezet című bejegyzés alatt.

3. Próbaidő alatti elkövetés

Nem szabhat ki a bíróság felfüggesztett szabadságvesztést azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.

A szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtti bűncselekmény a bv. intézetben elkövetett bűncselekményre vonatkozik, ennél gyakoribb azonban a próbaidő alatti elkövetés.

Amikor a bíróság felfüggesztett szabadságvesztést szab ki, megállapítja a próbaidő idejét, azaz azt, hogy hány évre történik a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése.

(Ennek az időnek mindenképpen hosszabbnak kell lennie, mint a szabadságvesztés tartamának.)

Amennyiben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés próbaideje alatt történik az elkövetés, a bíróság akkor sem szabhat ki ismételten felfüggesztett szabadságvesztés, ha egyébként azt a bűncselekmény jellege, vagy a vádlott személyi körülményei indokolnák.

Annak egyébként nincs akadálya, hogy több felfüggesztett szabadságvesztést szabjanak ki az elkövetővel szemben, ha az újabb cselekményt nem a próbaidő alatt követte el.

Például amennyiben a terhelt elkövetett egy bűncselekményt 2022. áprilisában, 2022. augusztusában és 2022. decemberében, és az ítéletek mind 2024-ben születnek, akár mindhárom ügyben kaphat a terhelt felfüggesztett szabadságvesztést.

Amennyiben például 2024. január 15-én a terheltet jogerősen 2 év szabadságvesztésre ítélték, 3 évre felfüggesztve, egy 2026. októberében elkövetett újabb cselekmény miatt akkor sem kaphat felfüggesztett szabadságvesztést, ha az ítélet meghozatalára csak a 3 év próbaidő után, mondjuk 2028-ban kerül sor.

Fontos, hogy a jogerős ítélet számít, tehát ha a felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó elsőfokú ítélettel szemben fellebbeztek, és a terhelt újabb bűncselekményt követ el az elsőfokú ítélet meghozatala után – de a másodfokú ítélet meghozatala előtt –, az újabb ügyben nincs kizárva, hogy ismét felfüggesztett szabadságvesztést szabjon ki vele szemben a bíróság.

A szabadságvesztés felfüggesztésének egyéb szempontjai

Amennyiben a törvényi feltételek fennállnak, és nem áll fenn semmilyen törvényi kizáró ok, a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése akkor is csak lehetőség a bíróság számára.

A Büntető Törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy akkor függeszthető fel a szabadságvesztés, ha a különösen az elkövető személyi körülményeire tekintettel alaposan feltehető, hogy a büntetés annak végrehajtása nélkül is eléri a célját.

A szabadságvesztés felfüggesztése tehát a bíró mérlegelésétől függ.

A személyi körülmények tekintetében figyelembe veszi a bíróság például a terhelt előéletét, a társadalomban betöltött helyét, korát, eltartásra szoruló hozzátartozóit.

A korábbi bűncselekmények meghatározóak lehetnek akkor is, ha egyébként konkrét törvényi kizáró ok nincs. Azaz például hiába nem próbaidő alatt követte el az újabb bűncselekményt a terhelt, a korábbi elítélés nehezíti, hogy a bíróság mérlegelési jogkörében eljárva a szabadságvesztés felfüggesztése mellett döntsön.

A Kúria egyik döntésében például kifejtette, hogy a kiszabott szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre történő felfüggesztése nem indokolt, ha a terhelt az újabb bűncselekményt korábbi, ugyanolyan bűncselekmény miatt történt, nem jogerős elítélését követően valósította meg. (BH 2024.10.225)

A döntés védőügyvédi szemmel vitatható. Egyrészt nem jogerős ítélethez nem társítható negatív következmény az ártatlanság vélelme alapján. Másrészt amennyiben nincs törvényi kizáró ok, a bíróság mérlegelési jogkörét nem lehet elvenni: adott esetben a vádlott személyi körülményei indokolhatják a felfüggesztést akkor is, ha az elsőfokú (nem jogerős) ítélet után újabb bűncselekmény miatt indul a terhelttel szemben büntetőeljárás.

A törvény úgy fogalmaz, hogy a bíróságnak „különösen” az elkövető személyi körülményeit kell figyelembe vennie, ami azt jelenti, hogy más szempontokat is mérlegelhet. 

A bíróság figyelembe veheti a konkrét cselekmény súlyosságát, a káros eredményeit, a terheltnek az elkövetésben játszott szerepét.

Például a Kúria egyik döntésében kifejtett, hogy a súlyos testi sértés bűntette miatt kiszabott szabadságvesztés próbaidőre felfüggesztése nem indokolt, ha a cselekmény tárgyi súlya jelentős, durva elkövetési módja és következményei folytán közelít az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének a kísérletéhez. (BH 2015.5.118)

Összegzés

A büntetés célja a Büntető Törvénykönyv szerint egyészt az, hogy az elkövetőt visszatartsa újabb bűncselekmény elkövetésétől, másrészt az, hogy a társadalom többi tagját visszatartsa bűncselekmény elkövetésétől.

Összességében tehát a bíróságnak azt kell mérlegelnie, hogy a fenti szempontok alapján feltétlen szükséges-e ezen célok eléréshez a letöltendő szabadságvesztés.

A büntetőjogi ügyvéd feladata, hogy amennyiben a felmentés a bizonyítékok alapján nem lehetséges, meggyőzze a bíróságot arról, hogy nem indokolt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása.